191671. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-hidroxi-etil-azol-származékot tartalmazó növekedésszabályozó és fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 191.671 2 der növényi anyagok termelése. Példaképpen a gumifák látextermelésének elősegítését említjük. A növekedésszabályozó hatású anyagok partenokarp gyümölcsök kifejlesztésére is alkalmasak. Ezenkívül befolyásolható a virágok ivara. Ugyancsak kiváltható a pollen sterilizálása, amelynek különösen a hibrid vetőmagok kialakításában van nagy gyakorlati jelentősége. Növényi növekedést szabályozó anyagok felhasználásával szabályozható a növények elágazása. Egyrészt, az epikális dominancia letörésével elősegíthető az oldalhajtások fejlődése, ami különösen dísznövény termelésében esetleg növekedésgátlással kombinálva lehet kívánatos. Másrészt arra is lehetőség van, hogy az oldalhajtások növekedését gátoljuk. Ez a hatás különösen a dohánytermesztésben, illetve a paradicsomtermesztésben használható előnyösen. A növekedésszabályozó anyagok újabb felhasználási területe a növények lombhullatásának befolyásolása. Növekedésszabályozó hatású anyagok alkalmazásával elérhető, hogy a növények egy kívánt időpontban hullassák le leveleiket. A lombhullás ilyen szabályozása például a gyapot mechanikus betakarítása során jelentős, de más növényi kultúrákban, például szőlőkultúrákban is előnyösen alkalmazható a betakarítás megkönnyítése céljából. Bizonyos esetekben a növények átültetése előtt lehet kívánatos a növények lombjának eltávolítása. Ugyanígy befolyásolható a növekedésszabályozó hatású anyagokkal a gyümölcsök lehullása. Egyrészt megakadályozható, hogy a gyümölcsök idő előtt lehulljanak, másrészt pedig a gyümölcsök lehullása, sőt már a virágok lehullása is a kívánt mértékben elősegíthető (úgynevezett ritkítás) annak érdekében, hogy megszakítsuk az altemandát. Altemancia alatt bizonyos gyümölcsfajtáknak azt a sajátosságát értjük, hogy endogén okok miatt évről évre igen különböző terméshozamot hoznak. Végül arra is lehetőség van, hogy a növekedésszabályozó hatású anyagok segítségével a gyümölcsök betakarításához szükséges erőt kívánt mértékben csökkentsük, és ezáltal mechanikus betakarítást tegyünk lehetővé, vagy megkönnyítsük a gépi betakarítást. Növekedésszabályozó hatású anyagok alkalmazásával elérhető továbbá a gabonafélék beérésének elősegítése, sőt gátlása is, akár betakarítás előtt, akár betakarítás után. Ez különösen akkor előnyös, ha optimálisan igazodni kívánunk a piád igényekhez. Ezenkívül bizonyos esetekben a növekedésszabályozó hatású anyagok javítják a gyümölcsök színesedését. Ennek következtében a növekedésszabályozó hatású anyagok felhasználásával elérhető a beérés időbeli koncentrálása. Ezzel megteremthetjük az előfeltételét annak, hogy a dohányt, paradicsomot vagy kávét teljesen mechanikus vagy manuális úton egyetlen munkamenetben betakarítsuk. A növekedésszabályozó anyagok ezenkívül alkalmasak a magok vagy a rügyek nyugalmi állapotának befolyásolására úgy, hogy a növények, így pddául az ananász vagy a citrusfélék a kertészetekben olyan időpontban csírázzanak, hajtsanak vagy virágozzanak, amikor erre normális körülmények között nem mutatnának készséget. A rügyek kibomlásának vagy a magok csírázásának gátlása különösen fagyveszélynek kitett területeken lehet kívánatos, ahol ílymódon elkerülhetők a késői fagyok okozta károsodások. Végül a növekedésszabályozó hatású anyagok alkalmasak ana, hogy fokozzák a növények ellenállóképességét a faggyal, szárazsággal vagy a talaj magas sótartalmával szemben. Ennek következtében lehetőség nyílik növénytermesztésre olyan területeken is, amelyek erre a célra normál körülmények között nem alkalmasak. A találmány szerint előállítható hatóanyagok erős mikrobidd hatást is mutatnak, és a gyakorlatban felhasználhatók nemkívánatos mikroorganizmusok elpusztítására is. A hatóanyagok ezért felhasználhatók növényvédőszerek aktív komponenseiként. A fungidd készítmények a növényvédelemben, például Plasmodiophoromycetes. Omycetes, Chytridiomyoetes, Zygomycetes, Asomycetes, Basidiomycetes, Deuteromyce tes ellen alkalmazhatók. Miután a hatóanyagok a növényi megbetegedések gyógyítására szükséges koncentrádóval a növények számára jól elviselhetők, alkalmasak a talaj feletti növényi részek, növények, vetőmagok és a talaj kezelésére. A találmány szerint előállítható hatóanyagokat tartalmazó növényvédőszerek különösen sikerrel alkalmazhatók olyan gombát elpusztítására, amelyek a különböző lisztharmat megbetegedések okozói. Ilyenek például az Erysiphe-fajták, így például az árpa és a gabona lisztharmat okozója az Erysiphe graminis. Külön ki kell emelni, hogy a találmány szerint előállítható hatóanyagok nemcsak protektiv hatásúak, hanem szisztematikusan is hatnak így lehetőség van arra, hogy a növényeket úgy védjük meg a gombakárosodástól, hogy a talajt kezeljük a hatóanyagokat tartalmazó készítményekkel, mert a növények a gyökéren keresztül fel tudják venni a hatóanyagot ft az a talajból ílymódon a növény egyéb részeibe is eljut. A találmány szerint előállítható hatóanyagok szó-' kásos készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, habokká, pasztákká, granulátumokká, aeroszolos készítményekké, polimer anyagokba beágyazott mikrokapszulákká, és vetőmagok csávázására alkalmazott anyagokká, valamint ULV-készítményekké alakíthatók. A készítmények előállítása ismert módon történik, például úgy, hogy a hatóanyagot elkeverjük hordozóanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt álló cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagok, tehát emulgeálószerek és/vagy diszpergálószerek és/vagy habzást elősegítő anyagok együttes felhasználása mellett. Ha hordozóanyagként vizet használunk, például szerves segédoldószerek is felhasználhatók. Folyékony oldószerként elsősorban a következő vegyületek alkalmazhatók: aromás vegyületek, így xilol, toluol vagy alkil-naftalin; klórozott aromás vegyületek vagy klórozott alifás szénhidrogének, így például klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid; alifás szénhidrogének, így dklohexán vagy parafinok, például kőolajfrakciók; alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint ezek éterei és észterei; ketonok, így butanol vagy glikol, valamint ezek éterei és észterei; ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil■keton vagy ciklohexanon; erősen poláros oldószerek, így dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, valamint víz. Cseppfolyósított gáz alakú hordozóanyagokon olyan folyadékokat értünk, amelyek normál hőmérsékleten és normál nyomásos gáz halmazállapotúak, azaz aeroszolos vivőgázukat, amilyenek pél5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
