191671. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-hidroxi-etil-azol-származékot tartalmazó növekedésszabályozó és fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 191.671 2 dául a halogénezett szálhidrogének, valamint a bután, propái, nitrogén és szén -dióxid. Szilárd hordozóanyagokként pádéul a következő anyagok használhatók: természetes kőlisztek, Így kaolin, agyagok, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmonílcnit, vagy diatómaföld, és szintetikus kőlisztek, Így például nagydiszperzitású kovasav, alumíniumoxid és szilikátok. Granulátumok szilárd hordozóanyagaiként például a következő anyagok alkalmazhatók: tört és frakcionált természetes kőzetek, így például kaldt, márvány, csillám, szepiolit, dolomit és szervetlen vagy szerves lisztekből készült szintetikus granulátumok, valamint szerves anyagokból készült granulátumok. Erre a célra például fűrészpor, kókuszdióhéj, kukoricacsutka vagy dohányszár használható. Emulgeáló és/vagy habzást elősegítő anyagként például a következők alkalmazhatók: nemáonos és anionos emulgeátorok, így például poli(oxi-etilén)zsírsav-észterek, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-éterek, így például alkil-aril-poli(glikol-éter), alkil-szulfanátok, alkil-szulfátok, aril-szulfonátok, valamint fehérjehidrolizátumok. Diszpergálószerként például lignin, szulfitszennylúgok és metilcellulóz használható. A készítmények tartalmazhatnak még ragasztóanyagokat, így például karboxi-metil-cellulózt,természetes és szintetikus porszerű, szemcsés vagy látex-formájú polimereket, így például gumiárábikumot, poli(vini!-alkohol)-t, poli(vinil-acetát)-ot. A készítményekben jelen lehetnek még színezőanyagok, így szervetlen színezékek, például vas-oxid, titán-oxid, ferrociánkék és szerves színezékek, így például aÚzarin, azol-fém-ftalocianin -típusú színezékek és nyomelemek, így például vas-, mangán-, bór-, réz-, kobalt-, molibdén- és cink-sók. A készítmények általában 0,1—60 tömeg%, előnyösen 0,5—60 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerint előállítható hatóanyagok a készítményekben egyéb hatóanyagokkal, így fungicid, inszektieid, akaricid vagy herbidd hatású anyagokkal vagy trágyákkal és egyéb növekedésszabályozó anyagokkal is összekeverhetek. A hatóanyagok felhasználása koncentrált készítményeik vagy az azokból előállított alkalmazásra kész készítmények formájában történik. Az utóbbiak közé tartoznak az alkalmazásra kész oldatok, emuige álható koncentrátumok, emulziók, habok, szuszpenziók, permetporok, paszták, oldható porok, porozószerek, és granulátumok. A felhasználás szokásos módon történik, például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, szórással, porozással, habzással, bekenéssel. Lehetőség van arra is, hogy a hatóanyagokat ULV-eljárással oldjuk ki, vagy talajkezelésre használjuk. További lehetséges alkalmazási mód a vetőmagok kezelése csávázószer formájában. Ha a találmány szerint előállítható vegyületeket tartalmazó készítményeket növekedésszabályozásra használjuk, a felhasznált hatóanyagmennyiség széles tartományon belül változtatható. Általában 1 hektár talajfelületre számítva 0,01—50 kg, előnyösen 0,05— -10 kg hatóanyagot számítunk. Ha a találmány szerinti készítményeket növekedésszabályozókként használjuk, a felhasználásra különösen előnyös időpontban kell sor kerüljön, aminek pontos meghatározása a klimatikus körülmények és a vegetatív adottságok függvénye. Ha a találmány szerinti készítményeket fungldd szerekként használjuk, a hatóanyag mennyiség ugyancsak tág határok között változtatható az alkalmazás módjától függően. így például növényi részek kezelése esetén a különböző kiszerelési formák hatóanyagtartalma általában 1 és 0,0001 tömeg%, előnyösen 0,5 és 0,0001 tömeg% között változik. Vetőmagcsávázásnál általában 1 kg vetőmagra számítva 0,001 — —50 g, előnyösen 0,01-10 g hatóanyagot tartalmazó készítményre van szükség. Talajkezelés esetén a hatóanyagkon centrádó általában 0,00001 és 0,1 tömeg%, előnyösen 0,0001 és 0,002 tömeg% között mozog. Találmányunk további részleteit a következő példákkal szemléltetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. Előállítási példák 1. példa Az (1-1) képletű vegyület előállítása 17,75 g (0,075 mól) 2-{4-(klór-fenil>etil]-2-terc-butíl-oxiránt és 69 g (0,1 mól) 12,4-triazolt 30 ml etanolban 20 órán át 150 °C-on bombacsőben hevítünk. Ezután betöményítjíik a reakdóelegyet, és a kristályos maradékot éterrel elkeverjük. A szilárd anyagot szívatással kiszűrjük, és acetonitrilből átkristályosítjuk. 17,7 g (77%) l-(4-klór-fenil )4,4-dimetil-3-(imidazol)-l -íl-metil)-l -péntén-3-ol-t kapunk, amelynek olvadáspontja 139-141 °C. Analóg módon állíthatók elő a következő, 2. táblázatban szereplő, (I) általános képletű vegyületek: 2.táblázat Pldsz. Zm R X Olvadáspont (°C) 1-2 2-CH, -C(CH3), =N-olaj 1-3 4-0 -C(CH3)3 <H-1589-162 1-4 4-F -C(CH3)3 =CH-144-146 1-5 2-CH3 -C(CH3)3 =CH-127-132 1-6 4-CH3 -C(CH3)3 =N-117-119 1-7 4-CH3 -C(CH3)3 =CH-144-146 1-8 2,6-Clí -CÍCHjjs =CH-110-116 1-9 4-F -C(CH3)3 =N 129-131 I—10 4 -a -CÍCHsjj =N 115-117 (transz) I—11 2-C1 -C(CH3)3 =N 146-147 (transz) 1-12 2,4-Cl2 -C(CH3)3 =N 101-104 (transz) 1-13 4-Cl -C(CH3)3 =N 76- 81 (dsz) A kiindulási vegyületek előállítása 2-(4 -klór-fenil -etenil)-2-terc-butil-oxirán előállítása 189 ml (02 mól) dimetil-szulfát 1200 ml abszolút aoetonitrilben felvett oldatát szobahőmérsádeten 162 ml (22 mól) dimetil-szulfid 400 ml abszolút acetonitrilben felvett oldatával elegyítünk. A reakdóelegyet egy éjszakán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. Ezután 1183 g (22 mól) nátrium-metilátot adunk hozzá. A reakdóelegyet 30 percen keresztül kevertetjük, majd 30 perc alatt cseppenként 267 g (12 mól) 1 -(4-klór-renil)-4,4-dimetil-but-l -én-3-on 600 ml aoszolút acetonitrilben felvett oldatával elegyítjük. A reakdóelegyet egy éjszakán keresztül kevertetjük, majd bepároljuk, a maradékot víz és etll■acetát elegyében felvesszük, a szerves fázist elválasztjuk, vízzel kétszer és telített nátrium-klorid oldattal egyszer mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, bepárolS 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
