191659. lajstromszámú szabadalom • Eljárás külső használatra alkalmas perkután gyógyszerkészítmény előállítására

1 191 659 2 A találmány tárgya eljárás perkutan adagolásra alkal­mas gyógyszerkészítmény előállítására, amely hatóanyag­ként N-etoxi-karboníI-3-morfolino-szidnonimínt, általá­nos nevén ,,molszidomin”-t tartalmaz. A találmány tárgya közelebbről eljárás külső haszná­latra alkalmas perkután gyógyszerkészítmény előállí­tására, amely lehetővé teszi a molszidomin bőrön keresz­tüli felszívódását a test tetszés szerinti részén, orális vagy parenterális adagolás nélkül, és így hosszabb időn keresztül fenntartja a molszidomin gyógyászati hatását. A molszidomin egy jól ismert vegyület, amely sok­oldalú hatással rendelkezik. Különösen kitűnik vazo­­dilatációs hatásával, miáltal gyógyszerként alkalmazható koronáriás elégtelenség, hipertenziós szívbetegségek, miokardiális infarktus, angina pektorjsz és más hasonló betegség kezelésére. Alkalmazása során a molszidomint úgy kell adagolni, hogy az hosszabb időn keresztül hasson, és a mellékhatá­sok elkerülése érdekében a vérkoncentrációja nagyobb legyen, mint a hatásos koncentráció, de alacsonyabb legyen mint a kritikus koncentráció. A fenti feltételek kielégítéséhez speciális bevonattal ellátott granulátum és szemcse alkalmazását javasolták, de ez a megoldás nem volt mindig kielégítő, elsősorban a hatás időtartama szempontjából. Fennállt tehát az igény olyan gyógyszerkészítmény kidolgozására, amely lehetővé teszi a molszidomin bőrön keresztüli felszívódását, és egyben biztosítja a tartós gyógyászati hatást, valamint megakadályozza, vagy csökkenti a mellékhatásokat. Ismert, hogy néhány hatóanyag a bőrön keresztül könnyen felszívódik, míg más hatóanyagok alig szívód­nak fel. A molszidomin perkután adagolás esetén nem abszorbeálódik jól, és így nem érhető el hatásos vér­­koncentráció. Fennáll tehát az igény megfelelő abszorpciót mutató és perkután alkalmazásra alkalmas molszidomin-készít­­mény kidolgozására. A számos kísérlet ellenére hatásos perkután készítményt eddig még nem tudtak kifejlesz­teni. Gyógyszerek perkután abszorpciója során a bőr szaru­­rétege általában korlátot jelent a gyógyszer behatolása ellen, és így a bőrön keresztül nehezen felszívódó gyógy­szerek esetében jelentős tényező a szaruréteg átjárható­ságának fokozása. Ebből a célból olyan abszorpciós gyorsítókat használnak, amelyek puhítják, és átjárhatóvá teszik a szaruréteget, olyan anyagot, amely kitágítja a szőrtűszőket, vagy olyan anyagot, amely megváltoztatja a bőr felületi állapotát. A szaruréteg tulajdonságainak megjavítása azonban nem jelenti azt, hogy minden gyógy­szer perkután abszorbeálódik. Gyógyszerek perkután ab- j szorpcióképessége függ fizikai-kémiai tulajdonságaiktól, és a készítményhez alkalmazott bázistól. Ismert azonban, hogy nem létezik olyan abszorpciós promotor, amely elősegítené valamennyi gyógyszer perkután abszorpció­ját. [Iyakuhin Kaihatsu Kiso Koza IX, Seizai Sekkei-Ho (Előadások a gyógyszerfejlesztés alapjairól, IX., Gyógy­szertervezés) 95—107. Chizin Shokan, Japán.] Ennek következménye, hogy minden gyógyszerhez meg kell keresni a megfelelő abszorpciós promotort. Ismert, hogy a gyulladásgátló hatású 2-/3-(trifluor­­metil)-fenil-amino/-benzoesav bőrön keresztüli felszívó­dása bizonyos promotorokkal, így 8-18 széuatomos zsírsavak és 1—5 szénatomos monoalifás alkoholok észtereivel, 10-20 szénatomos monoalifás alkoholok- 2 kai, Valamint 10—20 szénatomos monoalifás savakkal gyorsítható (110614/1981 japán Kokai). Az alkalmazott hatóanyag azonban kémiai szerkezetében és fizikai­kémiai tulajdonságaiban jelentős mértékben eltér a mol­­sz domintől. Kísérleteket végeztünk a vazodilatációs hatású mol­szidomin perkután abszorpciójának gyorsítására számos ismert anyaggal, melyek a szaruréteget egyrészt hidratál­ják, például szorbitol, glicerin, propilénglikol, másrészt puhítják, például szalicilsav, metilszalicilát, de ezek egyike sem vezetett jelentős sikerhez. Ezután rendszerez­tük azokat az anyagokat, amelyek fokozhatják a mol­szidomin perkután abszorpcióját, és egy sor kísérletet készítettünk elő. Ezek eredményeként bizonyos alifás vegyületeket találtunk, amelyek észrevehetően fokozzák a molszidomin perkután abszorpcióját, és hosszabb időn keresztül elősegítik a gyógyászati hatáshoz szükséges vtrkoncentráció fenntartását. A találmány tárgya tehát eljárás perkután adagolásra alkalmas gyógyszerkészítmény előállítására, amelynek során hatóanyagként N-etoxi-karbonil-3-morfolino-szid­­nonimint és abszorpciós proinotorként legalább egy 5-30 szénatomos alifás monokarbonsavat, 10—22 szén­­atomos alifás alkoholt, 8—18 szénatomos alifás mono­­amidot vagy 10—16 szénatomos alifás monoamint gyógyszerészeti segédanyaggal keverünk össze, és a keve­réket perkután alkalmazásra alkalmas készítménnyé a’akítjuk. Az 5-30 szénatomos alifás monokarbonsav lehet telített vagy telítetlen, egyenes vagy elágazó szénláncú ! zsírsav. Telített zsírsavként előnyösen alkalmazható a valeriánsav, izovaleriánsav, kapronsav, önántsav, kapril­­sav, pelargonsav, kaprinsav, laurinsav, mirisztinsav, palmitinsav, margarinsav, sztearinsav, arachinsav, behén­­sav, lignocerinsav, cerotinsav, montánsav, melisszinsav, különösen a 8 szénatomos kaprinsav és a 22 szénatomos behénsav közötti telített zsírsavak. Telítetlen zsírsavként előnyösen használhatók a 8 szénatomos okténsav és a 20 szénatomos arachidonsav közötti, különösen a 12 szénatomos laurénsav és a 20 szénatomos arachidonsav közötti olefinsavak. A 10—22 szénatomos alifás monoalkohol lehet telí­tett vagy telítetlen. Telített alkoholként előnyösen alkal­mazhatók a 10 szénatomos kaprilalkohol és a 22 szén­atomos behénalkohol közötti, különösen a 12 szén­atomos laurilalkohol és a 18 szénatomos sztearilalkohol közötti telített alkoholok. Telítetlen alkoholként előnyö­sen alkalmazhatók a 10 szénatomos decenol és a 22 szén­atomos dokoszenilalkohol közötti, különösen a 12-18 szénatomos olefinalkoholok. A 8-18 szénatomos alifás monoamid lehet telített vagy telítetlen. Telített amidként előnyösen alkalmaz­hatók a 8 szénatomos oktilamid és a 18 szénatomos sztearilamid közötti, különösen a 12 szénatomos lauril­­amid és a 14 szénatomos mírisztilamid közötti amidok. Telítetlen amidként előnyösen használhatók a 8 szén­atomos okténamid és a 18 szénatomos sztearinamid közötti, különösen a 12—14 szénatomos olefinamidok. A 10—16 szénatomos alifás monoamin lehet telített vagy telítetlen. Telített aminként előnyösen alkalmaz­hatók a 10 szénatomos decilamin és a 16 szénatomos hexadecilamin közötti, különösen a 10 szénatomos decil­amin és a 12 szénatomos dodecilamin közötti aminok. Telítetlen aminként előnyösen alkalmazhatók a 10 szén­atomos decenilamin és a 16 szénatomos hexadecenil-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 «

Next

/
Thumbnails
Contents