191618. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,6-bisz(hidroxi-metil)-piridin előállítására

1 191 618 2 A találmány tárgya új eljárás a 2,6-bisz(hidroxi­­metil)-piridin előállítására 2,6-bisz(klór-meti!)-piridint tartalmazó elegyekből kiindulva. A célvegyület az arterioszklerózis kezelésére alkalmazott 2,6-bisz(mct­­ilkarbamoil-oximctil)-piridin (Prodeetin) előállításá­nak fontos köztiterméke. A 2,6-bisz(hidroxi-metil)-piridin (a továbbiakban: BHMP) 2,6-bisz(klór-metil)-piridinből (a továbbiak­ban: BCP) kiinduló előállítására több eljárás ismert. Ilyenek például a 167 834 számú és a 170 496 számú magyar szabadalmi leírásokban ismertetett eljárások, és a 31034/80 számon közrebocsátott japán szaba­dalmi bejelentésben (bejelentési szám: 103 983/78.) szereplő megoldás. Az idézett magyar szabadalmakban leírt eljárások­kal különböző tisztaságú BCP-ből kiindulva ipari mé­retekben is gazdaságosan tudnak BHMP-t előállítani. Az eljárások hátránya azonban, hogy a BCP-ből egy közbenső vegyületen, a 2,6-bisz(acetoxi-metil)-piri­­dinen keresztül jutnak a BHMP-hez. Bár e vegyületet nem izolálják, előállításához drága segédanyagokra van szükség, amelyek regenerálása és a keletkezett anyalúgok hasznosítása gazdaságossági, de főként kör­nyezetvédelmi szempontból igen fontos és nehezen megoldható feladat. Ebből a szempontból előnyösnek látszik a 31034/80 számon közrebocsátott japán szabadalmi bejelentésben ismertetett eljárás. Eszerint a tiszta BCP-t vízben, alkálifém-karbonátok vagy -hidrokarbo­­nátok jelenlétében, közel elméleti kitermeléssel hidro­­lizálják BHMP-vé. Ugyancsak egylépéses, vizes-savas hidrolízist ismer­tettek a 14 020/65 és a 77 334/75 számon közre­bocsátott japán szabadalmi bejelentések, de felhasz­nálható a célvegyület előállítására az aromás és hetero­ciklusos klór-metil vegyületeknél általánosan használt lúgos hidrolízis is [Houben-Weyl: Methoden der orga­nischen Chemie, IV., 5/4. kötet (1960) 134. oldal]. Ezek a módszerek azonban a hosszú reakcióidő, mel­lékreakciók vagy a korrozív közeg — például vizes só­sav — miatt ipari megvalósításra alkalmatlanok vol­tak. Ezt igazolják a 31 034/80 számon közrebocsátott japán szabadalmi bejelentés 2. összehasonlító példá­jának adatai. A 31 034/80 számon közrebocsátott japán szaba­dalmi bejelentésben leírt eljárás egyszerű, a megadott hozamok kielégítőek, de ipari megvalósítása a meg­adott technológia szerint nehezen oldható meg. A le­írt és a példákban részletesen ismertetett eljárásban tiszta BCP-ből indulnak ki. Ennek előállítása 2,6-di­­metil-piridin klórozásával történik. A klórozási re­akció azonban nem ad egységes terméket, hanem kü­lönböző mértékben klórozott származékok keletkezé­séhez vezet (lásd például a 174 824 számú magyar szabadalmi leírást). A kapott keverékből a tiszta BCP elkülöníthető ugyan, például a 179 849 számú ma­gyar szabadalmi leírásban ismertetett eljárással, az el­különítés azonban mindenképpen többletműveletet és anyagveszteséget jelent. Ez annál is inkább hátrá­nyos, mert a klórozott piridinszármazékok igen erő­sen irritáló hatásúak, ezért a velük kapcsolatos mű­veleteket célszerű a minimumra csökkenteni vagy ha lehet, a tisztítást elkerülni. A 31 034/80 számon közrebocsátott japán szaba­dalmi bejelentésben szereplő eljárás további komoly hátránya a BHMP elkülönítésével kapcsolatos. A BHMP-t a rcakcióclcgy szárazra párolásával és cxtrakcióval különítik cl, tekintettel a BHMP jó víz­oldhatóságára. A bejelentés 1. példája szerint a BCP gázkromatográfiás mérések szerint közel kvantitatí­­ven, optimális esetben 96—98 %-os konverzióval Ilid­ről izálható BHMP-vé, de a kapott reakcióelegy fel­dolgozásakor a keletkezett BHMP-nek csak mintegy 65 %-át tudják kinyerni. A fennmaradó 35 %, figye­ld íbe véve a BHMP hőérzékenységét is, clvész. Ezt igazolják saját kísérleteink is, amelyek szerint a BHMP vizes oldata bepárlás közben bomlik, sőt bizonyos kö'ülmények között, 130—140°C feletti hőmérsék­leten a bomlás robbanássá fokozódhat. Nehezíti a BUMP kinyerését az is, hogy az extrakciót a BHMP és egy szervetlen só közel 1:1 arányú clegyéből kell elvégezni. Így ennek az eljárásr ak ipari megvalósítása egyrészt a bepárlás közbeni bomlás és robbanás­­veszély, másrészt az extrakció során jelentkező prob­lémák és ezek együttes hatása eredményeként elér­hető legfeljebb 65 %-os hozam miatt nehezen kivite­lezhető és nem gazdaságos. Tovább romlik a kiterme­lés ha — a reális helyzetnek megfelelően — a klórozott pir din-származékokat tartalmazó kiindulási elegy BCP tartalmára számoljuk. összefoglalva: az ismert eljárásokat áttekintve meg­állapíthatjuk, hogy az irodalomban eddig BHMP-t egy lépésben csak tiszta BCP-ből kiindulva, iparilag nehe­zei kivitelezhető módon, minlegy 35 % veszteséggel sikerült előállítani. BCP-t tartalmazó elegyekből - vagyis nem tiszta BCP-ből — eddig a BHMP-t csak kéllépéses szintézissel tudták előállítani. A kétlépéses eljárás gazdaságossága nem kielégítő, és ipari megvaló­sításánál komoly környezetvédelmi problémákat kell megoldani. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy megfelelő körülmények között legalább 50 súly% BCP-t tartalmazó elegyek is hicirolizálhatók vizes nát­­riu n-hidrogénkarbonát oldattal BHMP-vé, és a hidro­­lizátumból, előnyösen sósavas semlegesítés után, a BHMP gyakorlatilag tiszta állapotban vagy adott eset­ben kevés nátrium-kloriddal keverve igen jó hozam­ma5 kinyerhető. Találmányunk értelmében úgy járunk el, hogy egy legalább 50 súly% 2,6-bisz(ldór-metil)-piridint és ade tt esetben egyéb halogénezett piridin-származéko­­kat, különösen 2-metil-6-(diklór-metil)-piridint (DCP) és 2-(klór-inetil)-6-(diklór-metil)-piridint (TCP) tartal­mam elegyet az elegy szárazanyagsúlyára számítva 4-6-szoros súlyú vízzel, legfeljebb 1,2-szeres súlyú nátrium-hidrogénkarbonáttal és 0,01-0,1-szeres súlyú, vízzel elegyedő és vízzel 80 °C-nál magasabb forrás­pontú azeotróp elegyet képező, inert szerves oldószer­rel forralunk, az elegyet vízzel nem elegyedő, inert sze ves oldószerrel extraháljuk, és az oldatot — adott esetben nátrium-hidrogénkarbenát és/vagy nátrium­karbonát tartalmának egyenértékű mennyiségű vizes sós ív-oldattal végzett semlegesítése előtt vagy után — betoményítjük, és a szervetlen sóként csak nátrium-kloridot tar­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents