191599. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bisz (piperazinil- ill. homopiperazinil)-alkánok előállítására
3 191 599 4 R,, Rí, R?, R9i Rji , R i3-R i6, X, Y, A jelentése, és j és k értéke a fenti — (V) általános képletű vegyülettel reagál tatunk, a képletben R4, Rs, R8, Rio, R12, A jelentése, és m és n értéke a fenti. Ezzel az eljárással szimmetrikus és aszimmetrikus (I) általános képletű vegyülcteket nyerhetünk. c) Olyan (1) általános képletű vegyüíetek előállítására, amelyek a központi X csoportra vonatkoztatva szimmetrikusak, (VI) általános képletű vegyületet — a képletben Rlt -Ris , X és A a fenti jelentésű -(VII) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, a képletben Rt, R2, R7, Rs, Y jelentése, és j és k értéke a fenti. d) Olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében X karbonilcsoportot jelent, úgy is előállíthatunk, hogy (VIII) általános képletű vegyületet — a képletben Ri3 —Ri6 a fenti jelentésű, R18 hidrogénatomot vagy kis szénatomszámú alkilcsoportot jelent, és Y jelentése azonos a (II) általános képletben való jelentésével — (V) általános képletű vegyülettel reagáltatunk. Az a)—b) kondenzációs reakciókat oldószerben vagy anélkül is végrehajthatjuk. A reakciókhoz vizes vagy közömbös szerves oldószereket használhatunk, ahol az oldószer kiválasztása a rcakciókomponensek természetétől függ. Ilyen oldószerek lehetnek például a dimetil-szulfoxid, dimetil-formamid, dioxán, etoxietanol és legfeljebb 5 szénatomos alkanolok, víz hozzáadásával vagy anélkül; aromás szénhidrogéneket is használhatunk. Előnyös a reakciót savmegkötőszer, így trietil-amin, alkálifém-karbonát vagy alkálifémhidroxid jelenlétében végezni. A reakcióhőmérséklet a kiindulási vegyületektől és a reakcióhoz használt oldószertől függően a szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja között van. A reakcióidő hőmérsékletfüggő, és néhány perctől több óráig tart. Az'a) d) eljárásokkal kapott (1) általános képletű vegyüíetek kívánt esetben átalakíthatok (I) általános képletű más vegyületekké. Olyan (I) általános képletű vegyületet, amelynek képletében R7 és/vagy R8 alkoxi-karbonilcsoport, olyan (I) általános képletű vegyületté hidrolizálhatjuk, amelynek képletében R7 és/vagy R8 karboxicsoport. Ha Rj, R2, R4 és/vagy Rs hidroxilcsoportot jelent, alkilezéssel, illetve acilezéssel olyan (I) általános képletű vegyüíetek állíthatók elő, amelyek képletében Rí, R2, R4 és/vagy Rs alkoxi-,illetve aciloxicsoport. Az R|, R2, R4 és/vagy Rs alkoxiesoportot tartalmazó vegyüíetek dezalkilczhelők megfelelő hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületekké. Az R7 és R9 és/vagy Rg és R10 együtt oxocsopor tot képező vegyüíetek, például nátriunvbór-hidriddel, olyan (I) képletű vegyületekké redukálhatok, amelyek képletében R7 és/vagy R8 hidroxilcsoportot, R9 és R10 hidrogénatomot jelent. Az (I) általános képletű vegyüíetek bázikusak, és ezért szervetlen vagy szerves savakkal addíciós sókat képeznek. A nem-toxikus, fiziológiásán elviselhető savaddíciós sókat például hidrogén-halogénidekkel, előnyösen sósavval vagy hidrogén-brnmiddal, salétromsavval, kénsavval, ortofoszforsavval, citromsavval, maleinsawal, fumársawal, propionsavval, vajsavval, ecetsavval, borostyánkősavval, metánszulfonsawal, benzolszulfonsawal, p-toluolszulfonsawal és hasonlókkal való reakcióval kapjuk meg. Az a)-d) reakciókhoz szükséges kiindulási vegyületek ismertek vagy magában ismert módon előállíthatóak. Például a (III) általános képletű vegyüíetek a következő forrásokból ismertek: 480 358 számú nagybritanniai szabadalmi bejelentés és J. Am. Chem. Soc. 66, 263(1944). A (IV) általános képletű vcgyiiletck szintézise számos publikációból ismert, ilyenek például a Helv. Cilim. Acta 41, 1072 (1958) vagy a Monatshefte 87, 701 (1956). A (Vl) általános képletű vegyületeket a 480 358 számú nagy-britanniai szabadalmi bejelentés ésKhim.Farm. Zh. 10, 36 (1976) írja le, amit a C. A. 85, 78079 referál. A következőkben felsorolt (I) általános képletű vegyületeket, valamint savaddíciós sóikat a fenti eljárások szerint állíthatjuk elő. 1.3- bisz[4-(Hidroxi-benzil)-l-piperazinilj-propánletrahidroklorid, 1.3- bisz[4-(4-Klór-benzil)-l-piperazinil]-propántetrahidroldorid, 1.3- bisz[4-(4-Klór-benzil)-l-piperazinil]-2-hidroxipropán, 1.4- bisz[-(4-K!ór-benzil)-l-piperaziniI]-bután-hemihidrát, 1.3- bisz(4-Benzil-l -piperazinil)-propán-tetraliidroklorid, 13-bisz[4-(4-Fluor-benzil)-l -piperazinilj-propántetrahidroklorid, 1.3- bisz[4-(4-Klór-benziI)-l-piperazinilj- 1-oxo-propán-trih id rokloricl, 1.3- bisz[4-(4-Klói -bcnzil)-1 -pipcrazinil J-1 -mclilpropán-tetraliidroklorid-hemihidrát, 1.3- bisz(4-(4-Klór-benzliidril)-1 -piperazínil]-propán-dihidroklorid-diliidrát, 1 [4-(4-Klór-benzil)-l-piperazinil]-3-[4-(2-etoxikarbonil-2-fenil-etil)-l-piperazinilj-propán-tetrahidroklorid-monohidrát, l-[4-(4-Klór-benzil-l-piperazinil]-3-(4-fenacil-l-piperazinil)-propán-tetrahidroklorid-monohidrát, 1.3- bisz(4-Fenacil-l-piperazinil)-propán-tetrahidroklorid-monohidrát, 1.3- bisz[4-(2-Fenil-2-hidroxi-etil)-1 -piperaziniljpropán-tctrahidroklorid, 1.3- bisz(4-Fenct il-1-pipcrazinil )-propán-dihidroklorid-dihidrát, l-[4-(4-Klór-benzil)-l-piperazinil]-3-[4-(2-hidroxi-2-fenil-etil)-l-piperazinil]-propán-tetraliidroklorid, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
