191546. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-alkil-4-amino-(amino-metil)-pirimidinek előállítására

1 J91 546 2 A találmány tárgya eljárás 2-alkil-4-amino-5- -(amino-metii)-pirimidinek előállítására. Közelebb­ről a találmány a 2-alkil-4-amino-5-(amino-mcti!)­­-pirimidinek olyan új, javított előállítási eljárására vonatkozik, amelynek során egy 2-alkil-4-amino-5- -formil-pirimidint reduktív aminálásnak vetünk alá ammóniával és hidrogénnel. Ismeretes, hogy a 2-alkil-4-amino-5-(amino-me­­til)-pirimidinek fontos köztitermékek a Bi-vitamin és analógjai szintézisében. Általában a technika állása szerint ismeretes az, hogy egy primer amin, például a 2-alkil-4-amino-5- -(amino-metil)-pirimidinek előállíthatok egy alde­hid, például a 2-alkü-4-amino-5-formil-pirimidinek ammóniával és hidrogénnel végrehajtott reduktív alkilezése útján. E reagáltatás során feltételezések szerint az A reakcióvázlatban bemutatott reakciók mennek végbe. Miként az A reakcióvázlatból lát­ható, feltételezték, hogy valamely (I) általános kép­iéin aldehid először iminálódik, köztitermékként egy (II) általános képletű aidímint adva. Ezután megy végbe a hidrogénes redukció, az előállítani kívánt (III) általános képletű primer amint, például egy 2-alkil-4-amino-5-(amino-metil)-pirimídint adva. A technika állása szerint ezt a reagáltatást úgy hajtották végre, hogy az aldehidet mint kiindulási anyagot feloldották egy közömbös oldószerben, majd a kapott oldaton egyidejűleg ammóniát és hidrogént fúvattak át egy redukáló katalizátor jelen­létében (lásd például a 140 079/83. sz. japán közre­­bocsátási iratot), mintegy 80-90 %-os hozammal kapva a termékeket. Az eljárás során azonban az előállítani kívánt primer amin mellett számos mel­léktermék, így az A reakcióvázlatban (IV)—(VII) képletekkel jelölt primer alkoholok, szekunder és tercier amir.ok, azaz 2-alkil-4-amino-5-(hidroxi­­rnetiij-pirimidinek és bisz(2-alkil-4~amino-5-piri­­midií-metii)-aminok képződnek nagy mennyiségek­ben, miáltal a primer aminok, így például a 2-alkil­­-4-amino-5-(amiíio-metíl)-pirirnidinek hozama és szelektivitása igen alacsony. E probléma elhárítására eddig javasolt egyetlen módszer lényege az, hogy a kiindulási aldehid mennyiségére vonatkoztatva az ammónia mennyiségét megfelelően szabályozni kei!. így például a Journal of American Chemical Society, 61, 3566 (1939) szakirodalmi publikáció szerint az alfa-szénatomon nem aktív hidrogént hordozó aldehid, például benzaldehid esetén pre­­ferenciálisan primer amin képződik ammónia alko­holos oldatában, ha az aldehidnek az ammóniára vonatkoztatott mólarányát megfelelően szabályoz­zák. E javaslat szerinti módszernél is azonban a primer amin hozama 80-90 %, míg a melléktermék­ként képződő szekunder aminé 6-16 %. Célul tűztük ki tehát olyan eljárás kidolgozását, amellyel primer aminok, közelebbről a 2-alkil-4- -amino-5-(amino-metil)-pirinűdinek nagy hozammal és nagy szelektivitással állíthatók elő 2-alkil-4-ami­­no-5-fonml-pirimidinek reduktív aminálása útján. Felismertük, hogy a fenti célkitűzés elérhető, hogyha egy 2-alkil-4-aniino-5-formiI-pirimidin am­móniával és hidrogénnel végrehajtott közvetlen reduktív aminálása helyett a 2-alkil-4-amino-5- -forrail-pirimidint előzetesen reagálni hagyjuk am­móniával egy közömbös oldószerben egy specifikus vegyület jelenlétében, amikor köztiíermékként jó hozammal egy aldimin-vegyület képződik, amelyet azután ammóniával és hidrogénnel katalitikus hidro- 5 génezésnek vetünk alá egy redukáló katalizátor és kívánt esetben egy alkálifém- vagy alkáliföldfém­­-hidroxid jelenlétében. így a korábbiakban említett melléktermékek képződése visszaszorítható és az előállítani kívánt 2-alkil-4-amino-5-(amino-metil)- 1 o -pirimidinek igen magas hozammal és nagy szelek­tivitással nyerhetők. A fentiek alapján a találmány tárgya eljárás 2-(l-5 szénatomos aikil)-4 - amino - 5 - (amino- metil)- piri­midinek előállítására. Az eljárás abban áll, hogy egy 15 2-alkil-4-amíno-5-formil-pirimidint ammóniával reagáltatunk közömbös oldószerben heteropoli­­savak, izopolisavak, oxisavak és ezek molibdén­­vagy wolframtartalmú sói közül legalább egy jelen­létében, majd az így kapott köztiterméket ammóniá- 20 val és hidrogénnel reagáltatjuk közömbös oldószer­ben egy redukáló katalizátor és kívánt esetben egy alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxid jelenlétében. A találmány szerinti eljárás gyakorlati megvaló­sítása során a következőképpen járunk el. 25 Az eljárás első lépésénél kiindulási anyagként használt 2-alkÍl-4-amino-5-formil-pirimidinek a (VIII) általános képlettel ábrázolhatok. A (VIII) általános képletben R jelentése 1-5 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, például metil-, etil-, propil- 30 vagy butilcsoport. A (VIII) általános képletű vegyületek könnyen előállíthatok például 2-alkü-4-amino-5-(dialkoxi­­-metil)-pirimidinek sav jelenlétében végrehajtott 35 hidrolizálása útján. A (VIII) általános képletű ve­gyületek felhasználhatók a találmány szerinti el­járásban kiindulási anyagként ásványi savval, pél­dául kénsavval, salétromsavval vagy sósavval alko­tott sójuk formájában is. A találmány szerinti eljárás első lépésében a 2-alkil-4-amino-5-formil-pirimidint ammóniával reagáltatjuk közömbös oldószerben heteropoli­­savak, izopolisavak, oxisavak és ezek molibdén­­vagy wolframtartalmú sói közül legalább egy jelen- 45 létében. Az ennél a lépésnél hasznosított heteropoli­­f.avakra példaképpen említhetjük a foszfomolibdén­­savat, foszfowolframsavat, szilikomolibdénsavat, foszfomolibdowolframsavat, foszfovanadomolibdén- 50 savat és a szilikovanadowolframsavat. Az oxisavak­­ra példaképpen a molibdénsavat és a wolframsavat, izopolisavakra példaképpen pedig az említett oxi­savak kondenzált savszármazékait említhetjük. A sókra pedig a felsorolt különböző savak alkáliférn- 55 sóit, például nátrium- vagy káliumsóit, valamint ammóniumsóit említhetjük példaképpen. E vegyü­litek valamelyikének mennyisége a kiindulási 2-alkil-4-amino-5-formil-pirimidinre vonatkoztatva előnyösen 0,001-5 tömeg%. Az említett koncent- 60 rációtartomány alsó határértékénél kisebb meny­­nyiségek esetén a reakció lassan megy végbe, míg a felső határértéknél nagyobb mennyiségek hasz­nálata nem gazdaságos, bár az aldirnin köztitennék képződését károsan nem befolyásolja. 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents