191540. lajstromszámú szabadalom • Vasúti teherkocsi
1 191 540 A találmány tárgya vasúti -teherkocsi homlokfalakkal és szilárdan rögzített középportállal, valamint lényegében sík rakfelülettel, ezt lefedő, zárt állásban egy síkban fekvő, futósínen futó görgők segítségével egymás felett eltolható boltozatos tetőkkel, ahol a tetők botozata felül középen osztva van és a részek csuklókkal, valamint rugalmas takarással vannak ellátva, továbbá zárt állásból eltolt helyzetbe juttatásukhoz emelő és kibillentő működtető elrendezés van hozzájuk kapcsolva. Ismeretesek olyan vasúti teherkocsik, ahol a raktér portálszerüen kiképzett és teleszkóp gyanánt egymásba csúsztatható tetőkkel van fedve. Ezek a kocsik, amelyeknek a rakfelülete oldalról és felülről szakaszonként tehető szabaddá, elsősorban nehéz áruk (pl. nagy lemeztekercsek) szállítására szolgálnak, ahol az áru a rakfelületen rögzíthető. Ömlesztett áru esetén ezek a kocsik kevésbé megfelelőek, mert az áru esetleges szétszóródása esetén a tető nyitása nehézzé válhat. Hátrányos továbbá, hogy tekintettel a legkisebb tető eltolására az egész rakteret ennek a tetőnek a méretei szerint lehet csak kialakítani. Ismertté váltak továbbá olyan vasúti teherkocsik is, amiknek szilárdan rögzített homlokfalai vannak, rakfelületük futógörgőkön eltolható tetőkkel van lefedve, amelyek közül legalább egy fal- és tetőszakaszt is magába foglal. Ezek a szakaszok állíthatóak abból a célból, hogy ezt a tetőt a jármű testének hosszirányában másik tetőrészre lehessen tolni. A 923 669 sz. német szabadalmi leírás ismertet ilyen típusú zárt járműtestet. Ennek a járműtestnek az esetében a rakteret lefedő felépítménynek legalább két, zárt állapotban egybeeső, egymás mellett elrendezett tetőrésze van, amik görgőkkel vannak alátámasztva és a rakodás megkönnyítése érdekében olyan módon tolhatóak egymásba, hogy a tetőrészek eltolásának irányától függően a rakfelület bal vagy jobb oldala teljes mértékben szabaddá válik. Az ismert kivitel szerint elkészített tetőrcszek középen felül osztva vannak es a két tetöfél csuklókkal van egymással összekapcsolva. Ennek az ismert megoldásnak az esetében minden tetőrész futógörgői számára külön, párhuzamosan elrendezett futósínek vannak, amiken a tetőket el lehet tolni. Ennek az ismert megoldásnak az esetében hátrányként jelentkezik egyrészt a tetőknek a zárt állapotban a kosiszekrénnyel való hiányos összeköttetése, hozzárögzítése, aminek következtében a mozgó vasúti kocsiban lévő rakomány által kifejtett hosszirányú erőket hajlítóerők formájában a homlokfalaknak kell teljes egészében felvenniük. Másrészről az alkalmazott mozgató, eltoló elrendezés szempontjából hátrányos, hogy több párhuzamos futósín van és hogy a nyitáshoz a tetőrészt a másik tetőrész alá kell tolni. Ennek következtében a tetőrészen felfekvő rakomány esetében nehézségek állhatnak elő a tetőrész nyitása során. A 2 910 799 sz. német szabadalmi leírásból olyan sínen járó jármű ismerhető meg állítható és eltolható tetővel, amelynek tetőrészei felső középső élüknél egy csíkban hajlékony anyagból vannak kialakítva, aminek következtében a csík mentén a két tetöfél meghatározott tartományban elfordítható egymáshoz képest. Ezeknek a tetőknek az eltolásához a rakfelület hosszanti oldalánál a rakfelület alatt lévő síkban legalább két hordozósín van két vagy több tetőrész számára. A tetők eltolásához működtető elrendezés segítségével a zárt helyzetből felemelik azokat, kifordítják és a zárt helyzetben található tetőrész fölé tolják. A raktér másik felének szabaddá tételéhez most mindkét tetőt egyszerre a már előbb nyitottá vált rakfelület rész fölé kell tolni. Hátrányként jelentkezik ennek az ismert megoldásnak is az esetében a tetőknek zárt állapotban a jármű testével való nem kielégítő összekapcsolása, valamint az egyes tetők működtető elrendezésének bonyolult kialakítása, amely utóbbihoz a kocsi hoszszanti oldala mentén több futósínre van szükség és szükségessé teszi több, egymás felett elrendezett tetőnek az egyidőben történő eltolását. Továbbá hátrányt jelent ennek az ismert megoldásnak az esetében az, hogy a tető kifordításánál fellépő feszülés csukló hiányában nem teszi elkerülhetővé azt, hogy a tetők az eltolás során érintkezzenek egymással. AÔ011 195 sz. európai szabadalmi leírás továbbá olyan vasúti kocsit ismertet, aminek teteje és oldalrészei vannak, ezek pedig legalább két mozgatható farrészt tartalmaznak. Ezek a farrészek zárt állapotban közös síkban vannak és működtető elrendezés, pl. forgathatóan .ágyazott vezetékek útján a közös zárósíkból az ez előtt lévő eltolási síkba fordíthatóak és ebben a síkban a jármű hosszirányában eltolhatóak. A farrészek tetőrészekkei vannak összekötve, amik egy-egy farrész hosszára terjednek ki és együttesen a jármű tetejét alkotják. A tetőrészek úgy vannak kialakítva, hogy az eltolási síkban található farrészek esetén a hosszanti irányú eltolást lehetővé teszik. Ennek a korábban ismertté vált megoldásnak viszont az a hátránya, hogy egy többcsuklós rendszer szügségcltctik minden tető számára, ami elviekben nehézséget okoz az egyes tetőrészeknek a zárt állapotban való tömítettsége, valamint eltolhatósága tekintetében. Ennél az oknál fogva jelen találmány vonatkozásában részletesebb ismertetés itt nem szükséges. A találmánnyal megoldandó feladat az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölése mellett olyan vasúti teherkocsi kialakítása, amelynek a rakodóterét lefedő tetők lehetővé teszik a homlokfalakra ható hosszanti irányú erőknek a vasúti kocsi alvázára való továbbítását, a tetők működtető elrendezése pedig lehetővé teszi az egyes tetőknek az egymás fölött történő eltolását, a működtető elrendezés egyszerű és gazdaságos kialakítású, biztonságos működésű. A találmány szerinti továbbfejlesztés értelmében most már az alvázzal szilárdan összekötött középportál tám nélküli kialakítású és a rakodóteret egy homlokfal és a középportál között lefedő tető zárt állásban homlokoldali hosszanti végével alak- és erőzáró módon van a homlokfalhoz kapcsolva, továbbá a tető hosszanti oldalán alul a homlokoldali 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
