191525. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemestermény szárítására, valamint terményszárító
\ a hőenergia jobb hasznosítását és ezzel egyidejűleg a szárítandó termény biológiai értékeinek megóvását is. A megoldásnak a meglévő berendezésekre könnyen adaptálhatnak, olcsónak, üzembiztosnak és a különböző termények szempontjából 5 rugalmasnak is kell lennie. Az eljárással kapcsolatban a találmány szerinti továbbfejlesztés az, hogy a meleg levegővel történő szárítást a termény biológiai sajátosságaihoz igazodva három fokozatban végezzük, aminek során a 10 termény haladási iránya szerint először a terményt magas páratartalmú és alacsony hőmérsékletű levegővel izzasztjuk, ezután az előbbinél kisebb páratartalmú és melegebb levegővel kis sebességgel szárítjuk, majd az előbbinél kisebb páratartalmú és 15 melegebb levegővel intenzíven szárítjuk. Ennek a megoldásnak a legfőbb előnye az, hogy egyszerre teszi lehetővé a hőenergia jobb hasznosítását és a gabona kíméletesebb szárítását, a beltartalmi érték megóvását. A szárítóba bejutó nagy nedvességtar- 20 talmű és hideg termény ugyanis először a szárítóban előforduló legalacsonyabb hőmérsékletű és legmagasabb páratartalmú levegővel érintkezik, itt tehát nem éri a terményt olyan hősokk, mint amilyen az ismert megoldások esetében, az izzasztás 1 tehát rendkívül kíméletes körülmények között történik. Ennek eredményeképpen a szem teljes keresztmetszetében átmelegszik és a nedvesség a szem belsejéből is ki tud hatolni. Ehhez csatlakozóan a 3Q következő fokozatban az előbbinél kisebb páratartalmú és melegebb levegővel szárítjuk, amely szárítás kis sebességű annak következtében, hogy itt a szem az izzasztáson már túljutva felmelegedett és nedvességtartalmából is vesztett. Ezt a fokozatot 35 elhagyva az intenzív szárítás már erősen felmelegedett és nedvességtartalmából jelentősen vesztett terményen történik meg. Mindezért célszerű az a foganatosítási mód, amelyben a meleg levegőt az őt létrehozó forrástól 40 közvetlenül az intenzív szárítás fokozatába vezetjük. A találmány szerinti berendezés esetében a továbbfejlesztés az, hogy a terményrétegek alatt lévő légellátó kamrák legalább egyikének légbemenete az alatta lévő kamrák legalább egyikének légkime- 45 netével van összekötve. Ennek a megoldásnak a legfőbb jelentősége a találmány szerinti eljárás igen egyszerű foganatosításában van, lehetővé teszi ugyanis a termény haladási iránya szempontjából valamelyik későbbi fokozatból a viszonylag meleg 50 és viszonylag kis páratartalmú levegőnek valamelyik előbb lévő fokozatba való vezetését. Ez egyrészt az eljárás szerinti fokozatos szárítást, másrészt a hőenergia minél nagyobb mértékű hasznosítását szolgálja. A célszerű kivitel érdekében eljárhatunk úgy, hogy a termény haladási iránya szempontjából legelső légellátó kamra legbemenetét az utána következő két légellátó kamra légkimenetével kötjük öszsze. De a legalsó légellátó kamra légbemenetét az utolsó előtti és az utolsó meleg levegős légellátó kamra légkimenetéhez is köthetjük. Amennyiben a szárítási folyamat úgy kívánja, a termény haladási iránya szempontjából második légellátó kamra lég- 6g 1 bemenetét az utolsó két kamra légkimenetével is összeköthetjük. Célszerű ekkor, ha az utolsó három meleg levegős légellátó kamra a meleg levegőt szolgáltató forrással van összekötve. Egyszerű az a kiviteli alak, amelyben a légellátó kamrák kimenetéhez és bemenetéhez őket összekötő levegővezetékek vannak oldható kötéssel csatlakoztatva. A levegővezetékekben a külvilág felé nyílást szabaddá tevő és ugyanakkor a vezetéket lezáró ajtó is ki lehet alakítva. A jobb levegőszáilítás érdekében célszerű, ha a levegővezetékben ventilátor van. A szabályozás érdekében csappantyúk is lehetnek itt. A meleg levegő hozzávezetésének szabályozása érdekében célszerű, ha a légellátó kamrákat a meleg levegő forrásával összekötő vezetékben a vezetéket elzáró tolóka van. A találmány további részleteit kiviteli példa kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon látható egyetlen ábra a találmány szerinti terményszárító egyik célszerű kiviteli alakjának vázlatát mutatja. Az ábrán látható peldakénti esetben a terményszárító három, egymás alatt elhelyezett 1, 2 és 3 cellából áll. Az 1-3 cellákban egyenként két 4-9 tálca, alattuk pedig egy-egy 10-15 légkamra van. A 4-9 tálcák perforált lemezből készülnek és rajtuk alakul ki a terményréteg. A termény haladási irányát vastag 16 nyíl jelzi. A 16 nyíllal jelzett haladási irányból nézve az első öt 4-8 tálca a termény szárítását végzi, az alattuk lévő 10-14 légkamrába ezért meleg levegő jut. Az utolsó 9 tálcán lévő terményréteget hűtjük, úgy, hogy az alatta lévő 15 légkamrába hideg levegőt juttatunk. A levegő áramlási irányát vékony 17 nyilak jelzik. Az ábrán látható kiviteli alak esetében a második és harmadik cellából távozó levegőt nem eresztjük ki a szabadba, hanem visszavezetjük a szárító belsejébe. Ebből a célból a második cella, azaz sorrendben a harmadik és negyedik 12, 13 légkamra légkimenete 18 levegővezeték útján az első cellában lévő első 10 légkamra légbemenetével van összekötve. A 3 cella, azaz sorrendben az utolsó előtti és az utolsó 14, 15 légkamra légkimenete 19 levegővezeték útján a sorrendben második 11 légkamra légbemenetével van összekötve. A két első 10, 11 légkamra, amelybe a 18 és a 19 levegővezeték útján a visszavezetés történik, le van választva az ábrán nem ábrázolt meleg levegős forrástól. Az utolsó három meleg levegős 12, 13 és 14 légkamrába továbbra is közvetlenül a meleg levegős forrástól érke- 55 zik a szárítólevegő, az utolsó 15 légkamrába pedig hideg levegőt vezetünk. Az ábra tehát azt a kiviteli alakot mutatja, amelyben a terménynek a 16 nyíl által jelzett haladási iránya szempontjából legelső 10 légkamra légbemenete az utána következő két 13 és 12 légkamra légkimenetével van összekötve, a második 11 légkamra légbemenete pedig a két utolsó 14 és 15 légkamra légkimenetével van összekötve, továbbá az utolsó három meleg levegős 12, 2 191 525 3
