191525. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemestermény szárítására, valamint terményszárító
1 191 525 2 13 és 14 légkamra a meleg levegőt szolgáltató forrással van közvetlenül összekötve. A találmány szerinti szárítóból táplált szárítólevegő csak az 1 cellából jut ki a szabadba, aminek elősegítésére ide V, ventilátort szereltünk. A levegő visszavezetését, az áramlást elősegítendő a 18 levegővezetékbe V2, a 19 levegővezetékbe pedig V3 ventilátort rendeztünk el. Az áramlási sebességek finom szabályozása érdekében a 18, illetve 19 levegővezetékekben egy-egy 20 pillangószelepe is van, amik kívülről állíthatóak és amik a 18. 19 levegővezetékek keresztmetszetének elzárására képesek. A 18 és 19 légvezetékben a külvilág felé nyílást szabaddá tevő és ugyanakkor a 18 és 19 levegővezetéket lezáró 21 ajtó is van, amellyel az átalakított szárítónál megmarad az a lehetőség, hogy a 2 vagy 3 cellából vagy akár egyszerre mindkettőből a szárítólevegő egyenesen a szabadba távozzék. Ilyen kivitel esetén a V2 és V3 ventilátorokat a 18 és 19 csatornákban a 21 lezáró ajtók elé kell elrendezni. Az alkalmazás rugalmasságát segíti két tényező. A 18 és 19 levegővezetékek mindkét végükön oldható kötéssel vannak csatlakoztatva. Ha hosszú ideig nincs rájuk tehát szükség, illetve ha valamilyen meghibásodás lépne fel bennük, akkor egyszerűen leszerelhetőek. A másik iiyen intézkedés az, hogy a 10—14 légkamrákat a meleg levegős forrással összekötő vezetékbe elzáró tolókát építünk, amivel a 10-14 légkamrák esetében külön-külön szabályozhatjuk a bejutó meleg levegő mennyiségét. Az ábrán látható üzemi esetben például a 10 és 11 légkamrához vezető meleg levegős vezetéket a tolóka segítségével teljes mértékben elzárjuk, hiszen ide a szárítólevegő a 18. illetve 19 levegővezetéken át érkezik. Ha azonban a 21 ajtók egyikével vagy akár mindkettővel a 18 és/vagy 19 levegővezetéket a külvilág felé szabaddá tesszük, akkor a 10 és/vagv 11 légkamrác ismét a meleg levegős forráshoz kell csatlakoztatni, amit a tolóka nyitásával minden nehézség nélkül elvégezhetünk. Ezek annyira egyszerű intézkedések, hogy az állításra üzem közben is minden nehézség nélkül lehetőség van, ami lehetővé teszi azt, hogy gyorsan és rugalmasan alkalmazkodjunk a különböző minőségű beérkező szárítandó termény követelményeihez. Ezzel a szárítási folyamat optimálissá tehető. A találmány szerinti eljárás egyik célszerű foganatosítási módját a találmány szerinti berendezésben az ábrán bemutatott kiviteli alakja működésének ismertetésével mutatjuk be. A szárítandó termény a 16 nyíl irányában felülről lép be a terményszárítóba és először az 1 cellában a 4 tálcára jut. Ennek a reménynek a nedvességtartalma magas, hőmérséklete pedig alacsony. A 4 tálca alatt lévő 10 légkamrából az ebben a kiviteli alakban előforduló leghidegebb és legnagyobb páratartalmú levegő lép ki, ami a 10 légkamrába a 18 levegővezetéken át a második cellából érkezik. Itt lejátszódik a szárítás első fázisa, a termény izzasztása. Ez igen kíméletes folyamat, mert a hideg és nedves terménnyel alacsony hőmérsékletű és viszonylag páradús levegő érintkezik. A 4 tálcán valamilyen továbbítóeszköz végighúzza a terményréteget, ami - ahogy a vastag nyíl jelzi — a 4 tálca végén az alatta lévő 5 tálcára hullik, ahol az előbbivel ellentétes irányban kezd haladni. Eközben az 5 tálca alatt lévő 11 légkamrából szárítólevegő jár át rajta. All légkamrába a szárítólevegő a 19 levegővezetéken át a 3 cellából érkezik. Ez a szárítólevegő a 10 légkamrába jutónál melegebb és alacsonyabb páratartalmú. Itt történik meg a szárítófolyamat második fázisa, a kíméletes és kis sebességű előszárítás. Az 5 tálcán végighaladva a termény az alatta lévő 6 tálcára hull, majd innen tovább a 7 és 8 tálcára. A 6. 7 és 8 tálca alatt lévő 12, 13 és 14 légkamrába a meleg levegő forrásáról közvetlenül van a szárítólevegő bevezetve. Itt történik meg a szárítás harmadik fokozata, az intenzív szárítás. Mire a termény a 8 tálca végére ér, addigra teljesen ki van száradva. Innen lehullva a 9 tálcára jut, amely alatt a 15 légkamrába hideg levegőt vezetünk. Itt történik meg a termény lehűtése. A 9 tálca végén a száraz és lehűtött termény elhagyja a terményszárítót. A harmadik, az intenzív szárítás fázisába jutó, azaz először a 6 tálcára hulló termény már izzasztásos és kíméletes előszárításon átesett, a termény szemei tehát egyrészt teljes keresztmetszetükben felmelegedtek, másrészt a víztartalom eltávozása is megkezdődött. Ez a folyamat az intenzív szárítás fázisában is tovább folytatódik, hiszen nem keletkezik a hideg és nedves terményt érő sokkhatás elmaradása következtében kemény, vízzáró burok a szem körül. Az intenzív szárítás fázisában tehát végig történik vízleadás, aminek — a párolgás — következtében a szem önmaga is hűl, ez pedig megakadályozza a szem káros túlhevülését. Ráadásul a szárítási folyamat is tökéletes lesz. A kíméletes hőkezelés, valamint a tökéletes szárítási folyamat lehetővé teszi azt, hogy a termény beltartalmi értékei maradéktalanul megőrizhetők legyenek. A szerkezeti megoldás révén lehetővé váló alkalmazási rugalmasság esetei közül most csak azt említjük meg. amikor a szárítás sebességének fokozása érdekében a 21 ajtók közül valamelyiket vagy akár mindkettőt kinyitják és ezzel a 2 és/vagy 3 cellát a szabad levegővel összekötik. Ekkor az összes meleg levegős 10—14 légkamrát a meleg levegős forrással kötik közvetlenül össze. A szárító teljesítménye megnövekszik (azaz nagyobb mennyiségű .terményt lehet szárítani), az előbb említett előnyök közül azonban egyik sem keletkezik. Az ábrán bemutatott és a most említett két szélső eset között számtalan átmeneti lehetőség van, amelyek közül a teljesítményigénynek, a termény sajátosságainak, a gazdasági szempontoknak és a biológiai tényezőknek, valamint bármilyen további megfontolásnak megfelelően esetről esetre választani lehet. Az eddig szerzett tapasztalatok igazolták, hogy a találmány alkalmazásával a fajlagos hőfelhasználás csökkenése igen jelentős. A biológiai vizsgálatok pedig igazolták, hogy a termény vízleadási sebessége - eltérően a hagyományos eljárások esetében tapasztaltaktól - előbb lassan emelkedik, majd egy csúcsérték elérése után lassan csökken. A termény5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
