191525. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemestermény szárítására, valamint terményszárító
«t. 19! 525 A találmány tárgya eljárás szemestermény szárítására, aminek során a terményt vízszintes vagy attól kis szögben eltérő sík, egyenletes vastagságú rétegekben helyezzük el és először meleg levegővel szárítjuk, majd hideg levegővel hűtjük úgy, hogy a levegőt átáramoltatjuk rajta, miközben a terményt továbbítjuk. Tárgya még a találmánynak terményszárító is, több egymás alatt elhelyezett vízszintes terményréteggel, a terményrétegek alatt levegőt áteresztő felülettel, ez alatt pedig légellátó kamrával. Ezzel a terményszárítóval különösen előnyösen lehet a talámány szerinti eljárást foganatosítani. A terményszárítás jellegzetes és régi formája az, amikor a terményrétegen meleg levegőt vezetnek át. Kezdetben egy ilyen terményréteget alakítottak ki és a szárítást vályús, lengőasztalos, szalagos vagy kezdetleges tálcás szárítókban végezték. Ezeknek nagyon magas a fajlagos hőfelhasználásuk, mert a szárító levegő a viszonylag kis rétegvastagságú terményen csak egyszer halad át. Eközben csak kis mennyiségű párát tud magával vinni, szárítási energiája tehát csak kismértékben van kihasználva. A legnagyobb hátrányuk azonban ezeknek a szárítóknak az, hogy kicsi a szárítóteljesítményük. A teljesítmény növelését a vályúk, szalagok, tálcák méretének növelése csak kismértékben tette lehetővé. A továbbfejlesztés ezért az egymás felett elhelyezett több terményréteg felé irányult, így egy szárítón belül megnövekedett a szárítófelület anélkül, hogy a vályúk, szalagok, tálcák méretét kellett volna a gazdaságos határon felül megnövelni. Ilyen, egymás felelt több rétegben szárító berendezés a közismert Farmer típusú tálcás gabonaszárító. Ebben a terményrétegek hat vízszintes, billenthető, perforált tálcán helyezkednek el. A négy felső tálca szárításra, a két alsó hűtésre szolgál. Az égőtéren átszívott és itt felmelegített szárítólevegő az első és második, illetve a harmadik és negyedik, a hűtőlevegő pedig az ötödik és hatodik tálca közé kerül és a tálcákon lévő gabonarétegen való áthaladása után a szabadba távozik. A terményt a tálcák zsalus elemeivel íjnozgatják. Az egyik tálcán végighaladva az alatta lévő tálcára hullik, majd ezen a tálcán az előbbivel ellentétes irányban haladva eljut a tálca végéig és ott ismét lehullik az alatta lévőre mindaddig, amíg az utolsó tálcát is elhagyva kikerül a szárítóból. Ebben a gabonaszárítóban az egyréteges szárításhoz képest megnövekedett a szárítóteljesítmény, a fajlagos hőíelhasználáshoz viszonyítva azonban ez a teljesítmény szembeszökően alacsony. Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére fejlesztették tovább az ilyen többrétegű terményszárítókat azzal, hogy az egyes rétegek nagyságát növelték meg. Ilyen például az ang'ol ALLMET típusú szárító, amely nemcsak iiazánkban, de külföldön is széles körben elterjedt. Az ennek megfelelő COLMAN típusú gabonaszárítót az ÉLGÉP is gyártja licencben Magyarországon. Nem csoda hát, ha belőlük hazánkban sok megtalálható. Ebben a gabonaszárítóban három egymás felett elhelyezett cella van. Egy-egy cellában két egymás felett elhelyezett légkamra van, a légkamrákat felülről pedig perforált lemez határolja. A terményréteget ezeken a perforált lemezeken alakítják ki. Ilyen módon egymás felett hat terményréteg van, amit végtelenített anyagtovábbító lánc mozgat. A be- 5 adagoló garatból a termény a haladási irány szempontjából legelső tálca egyik végére kerül, innen az anyagtovábbító lánc a tálca másik végére csúsztatja a terményt, ami ott az alatta lévő második tálcára hullik és az előbbivel ellentétes irányban tovahalad. 10 így mozog végig a termény a szárítón, míg az utolsó tálca végéről ki nem jut a szárítóból. Ezenközben a perforált lemezek alatt lévő légkamrákból meleg levegő áramlik át a terményrétegeken. A légkamrák a meleg levegő forrásával vannak összekötve és a 15 terményen való áthaladás után a meleg levegő közvetlenül a szabadba jut. A haladási irány szempontjából legutolsó légkamrába nem meleg levegőt, hanem hűtés céljából hideg levegőt vezetnek. A kiszáradt termény ezért lehűlve hagyja el a szárítót. 20 Jellemzője az ilyen gabonaszárítónak az elpárologtatott víz egy kilogrammjára eső rendkívül nagy hőmennyiség, azaz a magas fajlagos hőfelhasználás. Ez a szárító üzemeltetését gazdaságtalanná teszi, 25 ami a felhasználóknak a manapság rohamosan emelkedő energiaárak mellett tetemes megterhelést jelent. A gazdaságtalan üzem mellett legalább ennyire lényeges hátránya az ismert gabonaszárítóknak a 30 szárítandó terményre gyakorolt kedvezőtlen biológiai hatása. A termény nedvességtartalmi állapotára és minden egyéb tulajdonságára, pl. fajtajellegére való tekintet nélkül a termény mindig ugyanannak a viszonylag nagy hőigénybevételnek van kitéve a 35 szárítás során. Áz‘ ismert szárítókban a termény haladási iránya szempontjából első tálcán, a szárítás első pillanatában már a nedves terményt forró levegő éri, aminek következtében pl. a termény külső burka megkeményedik, kiszárad, esetleg kiég, és ez 40 a kemény burok a szemet mintegy vízhatlan köpenynyel veszi körül. Ez meggátolja azt, hogy a szárítás további fokozataiban a nedvesség a szem belsejéből távozhasson. Kézenfekvő, hogy ennek milyen, a béltartalom károsodását okozó hatásai vannak. 45 Az imént kifejtett biológiai károsodás feltárása a mi, újabban végzett kísérleteinknek az eredménye. úgyhogy a szárítók továbbfejlesztésével kapcsolatos törekvések az ilyen károsodás elkerülését nem érintették. A javító szándékú továbbfejleszté- 50 sek ilyen módon a hő jobb hasznosítását célozták másodlagos eszközökkel, pl. a szárító egyes elemeinek hőszigetelésével vagy a távozó levegő hőtartalmának hőcserélőkkel történő visszanyerésével. A hőszigetelés rendkívül drága, ráadásul az elérhető javulás kicsiny és a szárító korróziója viszont a szigetelés alatt összegyűlő nedvesség miatt fokozott. A hőcserélő drága eszköz, amely állandó karbantartást is igényel. Ezek a megoldások tehát a gya- 60 korlatban nem tudtak elterjedni. A beltartalmi érték megóvására vonatkozó újabb felismerést pedig egyik ismert megoldás sem érinti. A találmánnyal megoldandó feladat olyan terményszárító eljárás és berendezés kidolgozása, 65 amely lehetővé teszi a réteges szárítás esetében is 2
