191515. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tioéterek előállítására
1 191 515 2 ml (0,2 mól) butil-bromidot adunk. Az elegyet 5 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük és azután bepároljuk. 100 ml vizet és annyi nátrium-hidrogén-karbonátot adunk hozzá, míg a széndioxid fejlődés megszűnik. Az elegyet etil-acetáttal extraháljuk és az extraktumot szárítjuk, szüljük és szárazra pároljuk. A maradékot kromatografáljuk (kovasavgél, eluálószer: diklór-metán és diklór-metán és aceton 95 : 5 arányú elegye). 0,4 g 3-butil-5-metil- A4-l,3,4-tiadiazolin-2-tiont kapunk melléktermékként. PMR(CCU) : 0,8-2,0 (m, 7H); 2,39 (s, 3H); 4,15 (t, 2 H, J 7,2 Hz). 13C-NMR(CDC13) : 13,4, 15,9; 19,5; 29,7; 50,4; 155,3; 185,7. A főtermék 10,9 g (58% 5-butiltio-2-metil-1,3,4-tiadiazol; fp.: 97-99 “C/80 Pa; n2J 1,5492. UV(CH3CN) : kmax 266 nm (e = 7000). PMR(CDC13) : 0,8-2,0 (m, 7 H); 2,70 (s, 3 H); 3,27 (t, 2 H, J 7,4 Hz). 13C-NMR(CDC13) : 13,6; 15,1 ; 21,4; 30,8; 33,5; 164,2; 165,4. 20. példa a) A 19. példában leírt módon 1,32 g (10 mmól) 5-merkapto-2-metil-l,3,4-tiadiazolt 2,5 ml (15 mmól) hexametil-diszilazánnal 10 ml toluol és 2,6 ml hexametil-foszforsav-triamid elegyében 5 mg (0,027 mmól) szacharin katalizátor jelenlétében 1,5 órás forralás közben szililezünk. Bepárlás után 5 ml acetont adunk az oldathoz, majd 50 *C-ra melegítjük és 2,1 ml (20 mmól) butil-bromidot adunk hozzá. Az elegyet 3 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A kvantitatív HPLC-s analízis szerint 8,91 mmól (89,1%) 5-butiltio-2-metil-l,3,4-tiadiazoIt kapunk, míg melléktermékként 5,3% 3-butil-5- metil-A4-1,3,4-tiadiazolin-2-tion képződik. b) A kísérletet megismételjük, de butil-bromid helyett 2,3 ml butil-jodidot használunk a reakcióhoz és az elegyet szobahőmérsékleten keveijük, 3 óra hosszat. A kvantitatív HPLC analízis szerint 89,1% 5-butiltio-2-metil-l,3,4-tiadiazol és kevesebb, mint 1,3% fentebb említett melléktermék keletkezik. 21. példa 4,18 g (20,5 mmól) 5-trimetil-szililtio)-2-metil-1,3,4-tiadiazol 15 ml acetonitrillel és 3,85 ml hexametil-foszforsav-triamiddal készült forró oldatához 1,85 ml (22 mmól) (klór-metil)-metil-szulfidot adunk. Az elegyet 10 percig forraljuk, majd 5 ml etanolt adunk hozzá és szárazra pároljuk. A maradékot etil-acetátban oldjuk és a kapott oldatot híg nátrium-hidroxid oldattal (pH 10) és vízzel extraháljuk. Az etil-acetátos réteget szárítjuk és bepároljuk. A maradékban levő két komponenst kromatográfiásan választjuk szét kovasavgélen, 10% acetont tartalmazó diklór-metánt használva eluálószerként. Az első frakciókból 0,23 g (5,8%) 3-metiltiometil-5-metil-A4-1,3,4-tiadiazolin-2-tion mellékterméket különítünk el. PMR(CDC13) : 2,34 (s, 3H); 2,50 (s, 3H); 5,35 (s, 2H). A következő frakciókból 3,60 g (91,4%) 5-(metiltio)-metiltio-2-metil-l,3,4-tiadiazolt különítünk el; fp.: 115-116°C/53,3 Pa; n“ 1,6222. PMR(CDC13) : 2,29 (s, 3H); 2,76 (s, 3H); 4,41 (s, 2H). 22. példa 5-(Trimetil-szililtio)-2-metil-!,3,4-tiadiazolt (TMT) allil-kloríddal és allil-bromiddal reagáltatunk különböző körülmények között, hexametilfoszforsav-triamid (HMPT) jelenlétében. Az 5-alliltio-2-metil-l,3,4-tiadiaz!ol mennyiségét HPLC-s analízissel határoztuk meg. Az eredmények a következő táblázatban láthatók : -TMT (mmól) CHjCH= =ch2x (mmól) HMPT (ml) Oldószer (10 ml) Hőmérséklet CQ Reakcióidő (perc) Hozam (*) 7,2 8,5 (X-Br) 1,5 CHjCN 20 90 99 9,7 11,6 (X=Br) 2,0 CHjCN 45 45 100 7,7 9,1 (X=Br) 1,6 CHjClj 45 90 97 9,3 10,8 (X=C1) 1,9----------r CHjCN 45 240 93 Az összehasonlító vegyületet desztillációval különítjük el egy HMPT-s módszerrel nem vizsgált reakcióelegyből. UV(CH3CN) : kmiX 265 nm (e = 6500). PMR(CDC13) : 2,65 (s, 3H); 3,83 és 3,94 (d, 2H); 5,05-6,35 (m, 3H). 23. példa 2,56 g (20 mmól) l-fenil-5-merkapto-lH-tetrazol 5 ml hexametil-foszforsav-triamiddal készült oldatához 50 ml hexánt és 48 mg (0,1 mmól) tetrafenilimido-difoszfátot adunk. Az elegyet forraljuk és 8,3 ml (40 mmól) hexametil-diszilazánt adunk hozzá, miközben csapadék válik ki. Ezután 25 ml etilacetáttal hígítjuk az elegyet és a forralást 2 órán át folytatjuk, majd olajszivattyúval létesített vákuumban, 40 *C-nál alacsonyabb hőmérsékleten szárazra pároljuk. A kapott l-fenil-5-(trímetil-szililtio)- 1H-tét rázol t 45 ml acetonitrílben oldjuk. Ezután 4,75 g (22 mól) 4-nitro-benzil-bromidot adunk az oldathoz, melynek hatására azonnal csapadék képződik. Az elegyet 15 percig szobahőmérsékleten keveijük, majd bepároljuk és a maradékot 50 ml víz és 50 ml etil-acetát elegyében oldjuk. Az etil-acetátos réteget elválasztjuk, háromszor 10 ml vízzel mossuk, szárítjuk, szüljük és szárazra pároljuk. A maradékot 80 ml etil-acetát és hexán 1 : 1 arányú elegyéből kristályosítjuk. 4,23 g (67,6%) l-fenil-5- (4-nitro-benziltio)-lH-tetrazolt kapunk: op.: 153-154 "C. UV(CH3CN) : k^ 264 nm (e = 13,000). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
