191515. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tioéterek előállítására
1 191 515 2 13. példa 17. példa 10,04 g (51,2 mmól) (p-toliltio)-trimetil-szilán 20 ml acetonitrillel és 18 ml hexametil-foszforsav-triamiddal készült elegyéhez 5,1 ml (59 mmól)) allilbromidot adunk. A reakció 20 perces szobahőmérsékleten végzett keverés alatt teljesen végbemegy. A reakcióelegyet a 3. példában leírt módon dolgozzuk fel. 7,1 g (85%) allil-(p-tolil)-szulfidot kapunk: fp.: 110-111 °C/186,2 Pa; ng 1,5644. 14. példa 4,85 g (25 mmól) (p-toliltio)-trimetil-szilán 10 ml acetonitrillel és 5 ml hexametil-foszforsav-triamiddal készült oldatához 5,78 g (27,5 mmól) trimetilszilil-bróm-acetátot adunk, eközben a hőmérséklet 22 °C-ról 69 ’C-ra emelkedik 2 perc alatt. A vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat szerint a reakció 5 perc alatt végbemegy. Az acetonitril lepárlása után a maradékhoz 100 ml vizet adunk és a kapott oldatot háromszor 50 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített extraktumokat 0,1 n sósavval mossuk, szárítjuk, szűrjük és szárazra pároljuk. A maradékot 30 ml toluol és hexán 1 : 5 arányú elegyéből kristályosítjuk, így 4,08 g (90%) p-toliltio-ecetsavat kapunk, op. : 94,5-95 °C. Az anyalúg feldolgozásakor 0,31 g (6,8%) 86-89 °C-on olvadó anyagot kapunk. 15. példa a) 8,45 g (47 mmól) 3,4-diklór-tiofenol, 22 mg (0,045 mmól) tetrafenil-imido-difoszfát, 10 ml 1,2- diklór-etán és 7,4 ml (35 mmól) hexametil-diszilazán elegyét 45 percig forraljuk. így (3,4-diklórfeniltio)-trimetil-szilánt kapunk, amit desztillációval különítünk el. Hozam 95,3%; fp.: 96-97 °C/ 106,6 Pa; ng 1,5600. b) 11,0 g (44 mmól) (3,4-diklór-feniltio)-trimetilszilán 25 ml acetonitrillel és 10 ml hexametil-foszforsav-triamiddal készült forró oldatához 3,5 ml (55 mmól) klór-acetonitrilt adunk. A reakció 2 perc alatt lejátszódik. Az acetonitrilt lepároljuk, a maradékot etil-acetátban oldjuk, vízzel mossuk és szárítjuk, majd desztilláljuk. így 9,30 g (93%) (3,4-diklórfeniltio)-acetonitrilt kapunk: fp. : 127-130 °C/ 53,32 Pa; ng 1,5920. "v 16. példa 4,60 g (19,4 mmól) (trimetil-szilil)-trimetil-szililtio-acetát 10 ml acetonitrillel és 4,9 ml hexametilfoszforsav-triamiddal készült oldatához 4,62 g (21,3 mmól)) 4-nitro-benzil-bromidot adunk. A reakcióelegyet 30 percig 80 °C-on keverjük, ezalatt a reakció teljesen végbemegy. Az elegyet hűtjük, hígítjuk és kvantitatív HPLC módszerrel analizáljuk, mely szerint 97 % 4-nitro-benzil-tioecetsav képződik. a) 9,9 g (75 mmól) 5-merkapto-2-metil-1,3,4- tiadiazol, 27 mg (0,15 mmól) szacharin, 50 ml ace-5 tonitril és 20 ml hexametil-foszforsav-triamid forró elegyéhez 15 ml (72 mmól) hexametil-diszilazánt adunk. 4,5 órás forralás alatt számított mennyiségű ammónia fejlődik. A forralást még félórán át folytatjuk, az 5-trimetil-szililtio-2-metil-l,3,4-tiadiazolt 10 tartalmazó elegyet szobahőmérsékletre hűtjük és 9,9 ml (80 mmól) benzil-bromidot adunk hozzá. Ennek hatására a hőmérséklet 50 °C-ra emelkedik. Minden kiindulási anyag 5 percen belül felhasználódik. Az acetonitrilt lepároljuk; 100 ml etil-acetá- 15 tot adunk a maradékhoz és aztán 250 ml vízbe öntjük. A rétegeket elválasztjuk és a vizes réteget háromszor 30 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített extraktumokat 10%-os nátrium-klorid oldattal mossuk, szárítjuk, szüljük és szárazra pá- 20 roljuk. A szilárd maradékot kevés dietilétert tartalmazó hexánnal mossuk. 15,91 g (96,4%) 5-benziltio-2-metil-l,3,4-tiadiazolt kapunk; op.: 60-63 °C. Etil-acetát és 40-60 °C között forró petroléter elegyéből kristályosítva 14,27 g tiszta terméket ka- 25 punk; op.: 62,5-63,5 °C. UV (CHjCNj : Xmax 267 nm (e = 6250) Ezt a terméket használtuk összehasonlító anyagként a 18. példában említett kvantitatív HPLC ana- 30 lízishez. b) 13,2 mg (100 mmól) 5-merkapto-2-metil-1,3,4- tiadiazolt 75 ml toluolban 15 ml (72 mmól) hexametil-diszilazánnal, 50 mg (0,1 mmól) di(4-nitrofenil)-N-(4-toluol-szulfonil)-foszforamidát katalizá-35 tor jelenlétében 1,5 órás forralással 5-trimetil-szililtio-2-metil-l,3,4-tiadiazollá alakítunk. Az oldószert és a hexametil-diszilazán feleslegét lepároljuk és a maradékot száraz hexametil-foszforsav-triamidban oldjuk. 40 b) A fenti oldat 1 ml-éhez, mely a HPLC-s analízis szerint 1,23 mmól 5-(trimetil-szíliltio)-2-metil-1,3,4-tiadiazolt tartalmaz, 3 ml acetonitrilt és 0,20 ml (1,68 mmól) benzil-bromidot adunk. Az elegyet 0,5 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük, ez- 45 alatt a HPLC analízis szerint 1,28 mmól (104%) 5-benziltio-2-metil-l,3,4-tiadiazol keletkezik. c) Az a) eljárás szerint előállított oldat 1 milliliteréhez 3 ml acetonitrilt és 0,20 ml (1,74 mmól) benzil-kloridot adunk. Az elegyet 1,5 óra hosszat 50 65 °C-on keverjük, így a HPLC-s analízis szerint 1,15 mmól (93,5%) 5-benziltio-2-metil-l,3,4-tiadiazolt kapunk. Még 8% kiindulási anyag mutatható ki a reakcióelegyben. 55 19. példa 13,2 g (0,10 mól) 5-merkapto-2-metil-l,3,4-tiadiazol, 20 ml toluol, 25 ml hexametil-foszforsav-tri- 6o amid, 20 ml (0,096 mól) hexametil-diszilazán és 50 mg (0,1 mmól) dí(4-nitro-fenil)-N-(4-toluol-szulfonil)-foszforamidát elegyét 90 percig forraljuk. Az elegyet bepároljuk és az 5-(trimetil-szililtio)-2- metil-l,3,4-tiadiazol így kapott, hexametil-foszfor- 65 sav-triamidos oldatához 15 ml acetonitrilt és 21,5 5
