191486. lajstromszámú szabadalom • Burkolóanyag vetőmagvak, főleg cukorrépa vetőmag drazsírozásához
1 . 191 486 2 A találmány tárgya vetőmagvaknak, főleg cukorrépa- és célszerűen zöldségfélék vetőmagvainak drazsírozásához olyan burkoló- (drazsírozó) anyag, mely " bármely drazsírozási technológiában alkalmazható, előnyösen stabilizálja a vetőmagvak biológiai tulajdonságait, jó! veszi fel és tartja meg a talajnedvességet, jól alkalmazkodik a termesztésnél használt kemikáliákhoz (növényvédőszerek, műtrágya), nem pattog le a vetésnél, és az eddigi vetőmag drazsírozó anyagokhoz viszonyítva olcsó. A század közepéig a vetőmagvak minőségének megállapításánál főleg a csírázóképességet, az egészségi állapotot, valamint a vetőmag tisztaságát vizsgálták, és ezeknek a tulajdonságoknak javítását tűzték ki célul. A mezőgazdasági munkaerőhiány miatt szükségszerű gépesítés, valamint a növénytermesztés mennyiségi és minőségi fejlesztése iránti törekvések folytán századunk második felében már mind újabb és újabb igények jelentkeznek a vetőmagvakkal szemben. Ezek az újabb igények:- az osztályozottság,- a vcíhctőség,- az egycsírájúság (genetikailag monogerm),- a célszerű adagban koncentrált növényvédőszereknek a vetéssel egymenetben való (egyidejű) kihordása,- a csírázást serkentő (stimuláló) szereknek, többlet tápanyagoknak ugyancsak a vetéssel egymenetben való kihordása, a kezdeti fejlődés meggyorsítására,- a gazdaságosság. A vetőmagvakkal szemben támasztott követelmények megvalósítására fejlesztették ki a vetőmagvak drazsírozását (pillirozását), azaz a vetőmagvaknak burkoló anyaggal való bevonását, mely eljárás amellett, hogy kiküszöböli a vetőmagvak szabálytalan alakját, a burkolóanyag megfelelő összetételével biztosítja- a jó csírázóképességű, drazsírozott vetőmag alkalmazásával, - előre beállítható szántóföldi körülmények között 60—70 %-os kelést számítva, — a területegységre jutó optimális betakarítási tőszámot,- a kézi munkaerő kiküszöbölését (a cukorrépa egyelés megszűnése folytán),- a növényvédőszereknek (herbicidek, fungicidek) a vetőmagdrazsé burkolóanyagába keverésével, és így ezen védőszerek szántóföldi kiszórásának elkerülésével, többlet idő-, munkaerő- és gépigény megtakarítását,- a drazsírozás eredményeként a területegységenkénti vetőmag szükségletet. Fontos körülményként kell figyelembe venni azt, hogy ha a vetőmag drazsírozás nélkül, csupaszon kerül elvetésre, még ha az osztályozottsága és csírázóképessége tökéletes is, sajátos alakjából következően jelentős számú növényhelyre 2-2 mag kerül. Ebben az esetben a kettős kiszórás aránya - az irodalom szerint - legalább 20 - 25 %. A felsorolt gazdasági előnyök ismeretében nyert létjogosultságot a drazsírozás, mely technológia keretében olyan keverékanyaggal veszik körül a vetőmagot, hogy a vetőmag az egyes speciális vctőgépelcmekhez kalibrált, azonos méretű gömbalakot vegyen fel. A drazsírozás nagytömegű elterjedése akkor következett be (az 1970-es években), amikor a speciális technológiák mellett, széleskörű kutatások eredményeként sikerült előállítani különlegesen előnyös drazsírozó (burkoló-) anyagokat (drazsé massza). Ismeretesek földféleség, magnéziumperoxid, tőzeg állagú hirtelen ható burkolóanyagok, talkum, különböző csiszolatok, faliszt, rizshántolat és ezek variációi, továbbá enyvféleségek, futtatást, illetve görgetést elősegítő szerek, mint a burkolóanyag komponensei, valamint többmenetű (rétegű) felhordási technológiák, festéssel kombinálva. A kemikáliák és stimuláló szerek, - újabban a különféle nyomelemek, - használata is szóba jön, mint burkolóanyag-komponensek. A drazsírozott vetőmagvakat előállítók, a burkolóanyagokat az éghajlati viszonyok, a tájegységek, a termelőterületi körzetek, a burkolóanyag-komponensek beszerzési lehetősége, továbbá a vetőmagféleségek egyéb Összetevői ismeretében, választják meg. A vetőmagvak drazsírozására a következő két módszer a legismertebb:- A szakaszos vagy üstös (kisüzemi) módszer, melynél az egyszerre felöntött és már osztályozott, nagy (85-94 %) csírázóképcssegü vetőmag mennyisége 1-50 kg között változik. Ennél a drazsírozási módnál a gyártási szakasz addig tart, amíg az 1-50 kg vetőmag mennyiséghez előre pontosan kimért burkolóanyag elfogy, illetve az üstben levő vetőmagok rátekintésre (tehát érzékszervileg konstatálva) az előirányzott átmérő méretet elérik. Ezzel a kisüzemi gyártással együttjár, hogy a gyártási szakasznak (az 1 - 50 kg vetőmag mennyiség drazsírozásának) befejezésekor a nedves, már drazsírozott vetőmagot mindig ki kell önteni osztályozásra.- A folyamatos, vagy teknős (nagyüzemi) drazsírozás az előbbieknél lényegesen fejlettebb. Ennél a módszernél a drazsírozás enyhén lejtő teknőben történik, melyben egy végtelenített szállítószalag halad. A szállító szalag feletti silók egyikéből automatika adagolja a már előkészített vetőmagot, míg a következő silókból szintén automatika szabályozza a speciálisan összeállított, homogenizált drazsírozó burkoló anyag kiszórását. Közben ugyancsak automatikusan vizet porlasztanak a teknőbe. A teknőnek és a szállítószalagnak enyhe lejtése biztosítja a vetőmagnak a burkolóanyagban való előrehaladó görgetését, ami gömbalakúra formálja az előrehaladás közben vastagodó burkolatú drazsét. A megfelelő átmérőt elért nedves drazsék hengereken keresztül a szárítóba kerülnek, a méret alattiak pedig visszakerülnek a teknőbe. Ennél a folyamatos, automatizált drazsírozó módszernél a kézi munka elenyésző. Az eddigi gyakorlat szerint azt a burkolóanyagot, amely a szakaszos módszerben történő felhasználásra alkalmas, a folyamatos rendszerekben általában nem lehet a vetőmagvak drazsírozására alkalmazni. A legismertebb burkoló (drazsírozó) anyagok a vetőmagvak drazsírozásához és eljárások a burkoló (drazsírozó) anyagok előállítására a következők: De Danske Sukkerfabrikker Forsogsstationen Maribo, Holeby, dán cég a cukorrépavetömag drazsírozásához olyan burkolóanyagot alkalmaz, mely 85 % falisztből és 15% - magnézium-peroxid, Arabin- Malerlin enyvféleség, stimuláló szerek, faliszt összetételű - kötőanyagból áll. Ezeknek a komponenseknek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
