191486. lajstromszámú szabadalom • Burkolóanyag vetőmagvak, főleg cukorrépa vetőmag drazsírozásához
3 191 486 4 homogenizált keverékét, megfelelő nedvesítéssel, használják fel a vetőmagvak drazsírozása során. Ennek a megoldásnak hátránya, hogy viszonylag drága, (a kötőanyag vizes szuszpenziójának pH-ja erősen lúgos (10,25— 10,40), ebben a közegben kedvezőtlen a csírák fejlődése, illetve romlik a csírázóképesség, a csírák megbetegednek és rendellenesen növekednek, továbbá importanyag igénye miatt, jelentékeny összegű deviza kiadással jár. A Petőházi Cukorgyár nagycenki vetőmag üzemében a cukorrépavetőmag drazsírozását — a 154 886 lajstromszámú magyar szabadalom szerinti eljárással — 99,3 96 bentonit és 0,3 96 talkum Ph.Hg.VI. összetételű burkolóanyaggal végzik. Ennek hátránya, hogy a bentonit megfelelő minőségi szintjét nehéz biztositani, csak szakaszos, üstös technológiánál alkalmazható, minek folytán a drazsé formája elliptikus, és ezért cellás kivetésnél a burkolóanyag gyakran megsérül, a szabadföldi csírázáshoz több talajnedvességet igényel. A KWS Kleinwanzlebener Saatzucht AG, Einbeck, NSZK cég a cukorrépavetőmag drazsírozásához tőzeg, faliszt, bentonit, gipsz, kalcium-foszfát, tápanya-1 gok összetételű burkolóanyagot használ. Hátránya,! hogy csak az üstös drazsírozási technológiára való ; alkalmassága folytán, a drazsé ennél a megoldásnál j sem teljesen gömbölyű és ezért utólagos osztályozást I igényel. A Prigoczkij - Budko - Kalinora : „A cukorrépamag drazsírozási módszerének kutatása” (Szacharnaja Promislennöszty 1973/9., Moskva) című szakcikk a Szovjetunióban alkalmazott szakaszos módszert ismerteti. A burkolóanyag főalkotórésze itt tőzeg mészszel adagolva, és ragasztó, illetve kötőanyagként bentonitot használnak, mely utóbbit 13—15 tömegszázalék koncentrációban, szuszpenzió alakjában alkalmaznak. A szilárd és folyékony komponenseket egyidejűleg, folyamatosan adagolják. Ugyancsak szakaszos (üstös) drazsírozási alkalmaznak — annak hátrányaival együtt — Bulgáriában (Professzor Ivan Ivanov, Sumen Kutató Intézet), melynél a burkolóanyag összetétele : talajtőzeg, ver-1 mikulit (csillámpala őrlemény), ragasztóanyag, táp-1 anyagok, serkentő- és színezőanyagok. A már említett hátrányokon kívül azért is előnytelenek az ismert drazsírozó anyagok, mert a porlasztással megnedvesitett vetőmagvakra úgy tapadnak, hogy az alaktalan vetőmagvak egyes felületrészeit nem kívánatos mértékben, gyorsan töltik fel, és a következő víz - burkolókeverék - víz - burkolókeverék - víz adagolású technológiai folyamatban már sokszor 2—300 szem nagyságú drazsé összetapadást okoznak. Ezt a gombócképződést az ismert burkolóanyagok ; alkalmazásánál megnyugtató biztonsággal eddig nem i sikerült megakadályozni. További hátrányuk az ismert burkolóanyagoknak, hogy nehéz a fajsúlyúk, hajlamosak az ún. vakmag (vetőmag nélküli csak burkolóanyagból álló drazsé) képződésére, és előfordul, hogy a drazsírozással csökken a vetőmag csírázó- j képessége. : Az ismert megoldások hátrányait küszöböli ki a j találmány szerinti burkolóanyag vetőmagvak, főleg cukorrépavetőmag, drazsírozásához. A találmány feladata a vetőmagvak, főleg a cukorrépavetőmag, drazsírozásához olyan burkolóanyag előállítása, mely minden drazsírozási technológiában- így a folyamatos (teknős) és a szakaszos (üstös) eljárásban is — egyaránt alkalmazható, stabilizálja, illetve javítja a vetőmag biológiai tulajdonságait, biztosítja a gomba-, valamint csíramentességet, továbbá a drazsírozolt vetőmag jó vcthclőségcl, és a minimumra csökkenti a bevonatnak a szárítás utáni lepattogzását. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha a kukoricacsutkából előállított furfurol gyártása során keletkezett kukoricacsutka-maradékanyagot (a furfurolkorpát) magas hőmérsékleten szárítjuk, majd 0,3 mm alatti - előnyösen 0,1-0,2 mm - átmérőjű szemcsézetűre granuláljuk és osztályozzuk, akkor a vetőmagvak, főleg a cukorrépavetőmagvak, drazsírozására szolgáló burkolóanyaghoz olyan alapanyagot (kötőanyagot) nyerünk, mely faliszttel és szükség szerint növényvédőszerekkel, valamint festékanyaggal keverve, a vetőmagvak előnyös biológiai tulajdonságait stabilizáló, illetve javító, a csírázóképességet serkentő burkolóanyagot eredményez. A furfurol ( : CsH402 vagy C4H3O/CHO/ : ), azaz a 2-formil-furán számos gyártási folyamat (pl. a műgyanta előállítás) kiinduló anyaga. Újabban a furfurolt előnyösen kukoricacsutkából gyártják, amelynek hidrolízisével állítják elő a folyékony furfurolt. A furfurol előállítása során nyerik a kukoricacsutkából 150 - 200 °C hőmérsékleten történő vízgőz-extrakcióval a szilárd halmazállapotú furfurolkorpa elnevezésű steril maradékanyagot. A 40-45 96 nedvességtartalmú furfurolkorpa — célszerűen 500—800 °C hőmérsékleten történő — szárításával, majd granulálásával és osztályozásával a kereskedelmi forgalomban fugrán néven ismert terméket nyerik, melynek 0,35 mmnél - célszerűen 0,2 mm-nél — kisebb szemcseátmérővel, 4-néI nagyobb pH értékkel és 6 96-nál kevesebb nedvességtartalommal rendelkező csoportja a gyártó vállalatnál (a Péti Nitrogénműveknél) ún. fugrán 2 megjelölésű anyag. Megállapítottuk, hogy a fugrán 2, vetőmagvak, főleg cukorrépavetőmagvak, drazsírozására szolgáló burkolóanyagban kitűnő tulajdonságokkal rendelkező komponensként (kötőanyagként) használható fel, faliszttel és festékkel, szükség szerint növényvédöszerekkcl, esetleg serkentő anyagokkal keverve. Előnyösnek bizonyult, ha a találmány szerinti burkolóanyagkeverékben a fugrán 2 aránya 60-75 tömegszázalék, a falisztté 25 - 40 tömegszázalék, a festéké célszerűen 0,4 —0,6 tömegszázalék. A növényvédőszerek (pl. Tachigaren, Quinolate V4X, Dithane M45, Fundazol) mennyisége a burkolóanyagban előnyösen 0,4—1,5 tömegszázalék (a drazsírozandó cukorrépavetőmag mennyiségének célszerűen 0,4 —2,0 tömegszázaléka). Előnyös továbbá a találmány szerinti burkolóanyagban falisztként lombos fából (pl. bükkfából) gőzöléssel előállított, 0,15-0,30 mm méretű, valamint 5—10 tömeg96 nedvességtartalmú, gombamrentes, steril csiszolat alkalmazása. A találmány szerinti burkolóanyag előnyei: » — A burkolóanyag stabilizálja a vetőmag előnyös biológiai tulajdonságait. Ezek tehát a drazsírozás folytán nem romlanak, sőt egyes előnyös biológiai tulajdonságok - serkentő anyagok alkalmazása nélkül is, — javulnak. — Egyformán alkalmazható mind a szakaszos (üstös), mind a folyamatos (teknős) drazsírozási techno5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
