191469. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lyukak elektroeróziós megmunkálására, valamint elektróda az eljáráshoz
1 191 469 2 P4 méreteinek különbsége alapján határozható meg ugyanazon a B metszeten. A találmány szerint a B metszet, amelyen az. 1 elektróda 2 forinakialakító részének és a megmunkálási 4 lyuknak P2 és P4 méret különbségét kell mérni, az 1 elektróda V irányában végzett axiális előtolás irányával párhuzamosan helyezkedik el, míg maga az 1 elektróda úgy van kialakítva, hogy annak 2 formakialakító része, illetőleg ezen felület az axiális előtolás V irányával ip hegyesszöget zár be. Ez a T hegyesszög az előírt keresztmetszeti méretek és a megmunkálási 4 lyuk előírt hoszszúságának biztosítása céljából szükséges. Az 1 elektróda 2 formakialakító részének ilyen kialakítása, valamint elrendezése a 3 munkadarab megmunkálási 4 lyukjához. viszonyítva lehetővé teszik a megmunkálási 4 lyuknak az 5 megmunkálási zónában való kialakítását (lásd l.ábra), ez az 5 megmunkálási zóna a 3 munkadarab femjének ledolgozásakor, illetőleg csökkenésekor a megmunkálási 4 lyuk kerülete mentén elállítódik. Ilyen szempontból az 1 elektróda C állása az 5C megmunkálási zónának, az 1 elektróda D állása pedig az 5D megmunkálási zónának felel meg, amely zónák a 4 lyuk kerülete mentén állítódnak el. Minthogy a 3 munkadarab co irányú elmozdulást végez változó A kilengéssel, amely a megmunkálási 4 lyuk P4 méretének és az 1 elektróda 2 formakialakító része P2 méreteinek különbségét alkotja egyazon B metszetben, lehetővé válik, hogy a lyukakat olyan l elektródával munkáljuk meg, melynek keresztmetszete a 2 formakialakító részben a megmunkálási 4 lyukhoz viszonyítva nem mindig azonos távolságra helyezkedik el. Ilyen szempontból az 1. ábrán látható eltérő kilengési nagyságok, a 3 munkadarab és az 1 elektróda közötti C és D állásokat jelzik a 3 munkadarab körülfordulása során. Ezek az eltérő kilengési nagyságok a P4 és P2 méretek közötti különbségnek megfelelőképpen hatnak mindkét 5C és 5D megmunkálási zónában, minek következtében a fent említett eltérő távolságnak megfelelő üzemi körülmények lépnek fel. A 2. ábrán a 3 munkadarabnak co irányban körbefutásakor létrejövő A kilengések változásai az a-a, b-b, c-c, d-d, e-e metszetekben ábrázolva láthatók, amelyek az 1 elektróda axiális V irányú előtolásának irányával párhuzamosan helyezkednek el és amelyek a megmunkálási 4 lyukra nézve olymódon helyezkednek el, hogy azoknak a 2 formakialakító részük felülete az axiális előtolás V irányával <ç hegyesszöget zár be. A 3 munkadarab körülfordulása során ou irányban létrejövő A kilengések változásait az 1 elektróda 2 formakialakító részének P2 és P4 méreteinek különbségei fele, valamint a 3 munkadarabban levő megmunkálási 4 lyuk meghatározását az a-a, b-b, c-c-, d-d, e-e metszetekben azonos szakaszokat alapul véve számíthatjuk ki. Az AOl koordinátarendszerben az OA tengelyen a fent említett szakaszokat tüntettük fel, amelyek az elektróda rés méretének kétszeresével csökkennek, azaz az Oa', Ob', Oc', Od\ Oe' szakaszok nagysága az 1 elektróda 2 formakialakító részének 6 köpenyfelülctén levő li, 12, 13. 14 távolságai az 01 tengely mentén a már említett képzeletbeli a-a, b-b, c-c, d-d, e-e metszeteken halad át. Az ilymódon kapott a', b\ c', d\ e' pontokon át meghúzható a 7 vonal, amely a 3 munkadarab körülfordulásának lo irányában létrejövő A kilengések változásait szemlélteti. Az 1 elektróda 2 formakialakító része felületének ip hegyesszögét az axiális előtolás V irányához a követlezőképpen számíthatjuk ki. Föltételezzük, hogy az 1 elektróda C állása (lásd 3. ábra) a 2 formakialakító rész ferde elhelyezésével A! kilengésnek felel meg (a 3. ábrán nem ábrázoltuk) és a D állás a 3. ábrán ugyancsak nem 5 ábrázolt A2 kilengésnek felel meg. Emellett az a feltétel, hogy A, nem egyenlő A2. Ilyen összefüggésben a megmunkálási 4 lyuk (lásd 4. ábra) LLi alkotója az előtolás axiális V irányával nem párhuzamos, azaz a megmunkálási 4 lyuknak be- és kilépő nyílásain eltérő átmérők mér- 10 betűk ugyanazon síkban, amely sík az előtolás axiális V irányával párhuzamosan helyezkedik el. Nyilvánvaló, hogy ezen méretek közötti különbség, amely a megmunkálási 4 lyuk belépő és kilépő nyílásai között mérhető, a keresztmetszetek Aő tartományon belül kell hogy 15 'egyen. Ebből a feltételezésből kiindulva felírható \(in - A(j2) A5 ... (1), ahol 12 = 1,4- h-tg ... (2) méet a LL] D háromszögből (lásd 3. ábra) a megmunkálási 4 lyuk h magasságaként számítható ki. A fenti összefüggések alapján (1) az egyenlet a következőképpen írha- 20 tó fel : A(ll)-A0Wi-tgv.)-A6 - (3)' A (3) egyenlet megoldása minden konkrét esetre 25 nézve az 1 elektróda 2 formakialakító rész felületének iphegyesszög nagyságát adja meg, azaz azt a hegyesszöget, amellyel az 1 elektróda 2 formakialakító részének felülete az 1 elektróda előtolásának axiális V irányát metszi. Nyilvánvaló, hogy az 1 elektróda 2 förmakiala- 30 kító részével kiképzendő megmunkálási 4 lyuk kialakításához az 1 elektródának nagyobb H hosszúsági mérettel kell rendelkeznie, mint a megmunkálási 4 lyuk h magassága. Ha azonban a (3) egyenlet alapján kiszámított If hegyesszög a H hosszúságméret és a h magasság értékek 35 szempontjából realizálható viszonyszámot nem biztosít, abban az esetben az így kapott viszonyszámnál kisebb értéket is választhatunk. A találmány szerinti eljárás megvalósítására, azaz lyukaknak elektroeroziós megmunkálása céljából különböző 40 kialakítású elektródákat alkalmazhatunk. Az 5. ábrán azon kiviteli alakot szemléltettük, amelynél a 9 munkadarabban levő 8 lyuk megmunkálására a 10 elektródát alkalmazzuk, amelynek 11 formakialakító része a lap alakú. Ezen lap párhuzamos 12 felületei az 45 előtolás axiális V irányával \p hegyesszöget zár be, míg a 13 homlokfelületek alkotói az előtolás axiális V irányával párhuzamosak. Minthogy a 10 elektróda 11 formakialakító része lap alakú, a megmunkálást két 14 megmunkálási zónában végezzük, megjegyezvén, hogy e két 50 14 megmunkálási zóna a megmunkálás elején és végén egybeesik. A 8 lyuk megmunkálásának során a 14 megmunkálási zónák nagysága változatlan maradt, ami azt a lehetőséget biztosítja, hogy a találmány szerint olyan 8 lyukak 55 alakíthatók ki, amelyeknél a 10 elektróda 11 formakialakító részével a 8 lyuk keresztmetszetének profilját nem szükséges folytonosan változtatni. A 9 munkadarab körbenfutása során a kilengés változtatását a 8 lyuk teljes kialakítása folyamán biztosítani, azaz a lapnak a 8 lyuk- 60 ba való menesztése pillanatától a 8 lyukból való kilépése pillanatáig folytonosan biztosítani kell. Ha a 16 elektróda 15 formakialakító részének (lásd 6. ábra) keresztmetszeti profilját monoton módon, tehát folytonosan változtatjuk, akkor a 18 munkadarabban 65 levő megmunkálási 17 lyukban a 16 elektróda 15 forma4
