191469. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lyukak elektroeróziós megmunkálására, valamint elektróda az eljáráshoz
1 19l 469 2 kialakító része olyan 19 homlokvéggel van kialakítva, amely az előtolás axiális V irányával p hegyesszöget zár be. Az említett 19 homlokvégnek két tetőrésze van, amelyek közül az egyik 20 tetőrész a megmunkálási 19 lyuk felé van fordítva, míg a másik 21 tetőrész a 20 tetőrésztől távoleső oldalon helyezkedik el. A 7. és 8. ábrákon, amelyeken a találmány szerinti eljárást olymódon ábrázoltuk, hogy az elektróda a 18 munkadarab 17 lyukjában vázlatosan van szemléltetve, az elektróda 15 formakialakító részének 19 homlokvége három 22, 23, 24 részekre van osztva A 17 lyuk kimunkálásánál a 16 elektróda 22, 23, 24 részein adott monoton csökkenő A kilengéssel megy végbe az co irányú körmozgás a 18 munkadarabban úgy, hogy az A22 ^ A23 ^ A24 ... (4), ahol A221 A23, A24 a 16 elektróda 22, 23, 24 részeinek oj irányú körforgásai során mérhető kilengési amplitúdók, aholis A22 = Mj K^ — -Z,Aj3 =MjK2 - Z és A24 = M3K3 -Z. A 16 elektróda 15 formakialakító részének, és a megmunkálandó 17 lyuk keresztmetszeteinek átlapolásánál világossá válik, hogy a 17 lyuk megmunkálásánál a 16 elektróda 23 része a 16 elektróda 22 részét a megmunkálás során nem érzékeli, minthogy a (4) egyenlet alapján MjKj >M2K2 ... (5), ahol a 16 elektróda 22 rész méretének és a 17 lyuk méretének különbségei felét jelenti az előtolás axiális V irányával párhuzamos metszetben, míg M2K2 a 16 elektróda 23 rész és a 17 lyuk méretei különbségének felét jelenti az előtolás axiális V irányával párhuzamos metszetben. Hasonlóképpen a 17 lyuk megmunkálásánál a 16 elektróda 24 részével a 22 és 23 részek homlokfelületei nem képesek résztvenni a megmunkálási műveletben a (4) egyenlet következtében. MiK, > M2K2 > M3K3 ... (6), áltól M3K3 a 16 elektróda 24 részei és a 17 lyuk közötti távolság felét jelenti az előtolás axiális V irányával párhuzamos metszetben. Nyilvánvalóan a 16 elektróda 19 homlokvége nagy számú részek alkalmazása esetén olyan sík formájában alakul ki, amelynek két 20 és 21 tetőrészük van. Ilyen vonatkozásban a 10 elektróda 11 formakialakító része lap alakú lehet, ha a 10 elektróda 11 formakialakító részének keresztmetszeti profilja és a megmunkálási 8 lyuk keresztmetszeti profilja közötti különbség monoton csökkenő, akkor egy 16 elektróda alkalmazható a 10 elektróda helyett, amelynek 15 formakialakító részén levő 19 homlokvég az előtolás axiális V irányával 1p hegyesszöget zár be. Ez a 19 homlokvég hajlásúnak p hegyesszöge ugyanolyan módon határozható meg, mint a 10 elektródaként kialakított lap 11 formakialakító részének párhuzamos 12 felületeire vonatkoztatott p hegyesszög. A 18 munkadarab körbenfutásakór létrejövő kilengés változását a 17 lyuk kialakításának folyamán mindig fönn kell tartani, azaz attól a pillanattól kezdve, amíg a 19 homlokvcg 20 tetőrésze a megmunkálási 17 lyukba ér. egészen addig a pillanatig, amíg a 19 homlokvég 21 tetőrésze a megmunkálási 17 lyukat elhagyja. Az említett kilengés változási periódusának megnövelése célszerűtlen, minthogy a 16 elektróda 19 homlokvége a 17 lyukból már kilépett, míg a 16 elektróda 15 formakialakító részének homlokfelülete a körbenfutás során folytonosan, azaz monoton csökkenő kilengéssel, vagy más szóval amplitúdóval a megmunkálás folyamán már nem hatékony. A 9. ábra a 25 elektróda egyik kiviteli alakját szemlélteti. ahol a 26 formakialakító rész csavarvonal alakúan vau kiképezve. Ebben az esetben csak egyetlen 27 megmunkálási zóna jön létre (lásd 10. ábra), amely a 28 munkadarab fémjének csökkenésével a megmunkálási 29 lyuk kerülete mentén elállítást szenved. Emellett a 27 megmunkálási zóna az N kezdőpontból indul ki (lásd 10. ábra), majd ez a 27 megmunkálási zóna a megmunkálási 29 lyuk kerülete mentén, az óramutató járásával azonos értelemben, vagy ezzel az iránnyal ellenkező irányban, a csavarmenet irányától függően állítódik el, azaz tevődik át. és ismét az N kezdőpontba tér vissza. A 28 munkadarab cu irányú Icörülfordulásának A kilengése, illetőleg ennek változása a 29 lyuk előállítása folyamán a 25 elektróda 26 formakialakító részének keresztmetszetéhez képest nem hoz létre a 29 lyukban azonos keresztmetszet méretváltozást Ilyen vonatkozásban az említett nem azonos távolságok a 28 munkadarab co irányú körforgása következtében létrejövő kilengésváltozás következtében jönnek létre. Ha csak egyetlen 27 megmunkálási zónát használunk ezen találmány szerinti kiviteli alak esetében, úgy olyan lyukak alakíthatók ki, amelyek gyakorlatilag tetszőleges különbségű keresztmetszeti profilokat jelentenek a 29 lyuk. valamint a 25 elektróda 26 formakialak;tó részének keresztmetszeti profiljára vonatkoztatva. Az co irányú körbenfutás A kilengésének szükséges változtatását úgy végezzük, hogy először M kiindulási meghatározó pontot választunk (lásd 10. ábra), amely a 26 formakialakító rész csavarmenete kezdetének felel meg. Az co irányú körbenfutás kilengésének nagysága, amely az M kiindulási meghatározási pontnak felel meg a Am = Am -- Z ... (7), összefüggés alapján számítható, ahol Am a P26 és P29 távolságok különbségeit jelenti, amely távolságok a 25 elektróda csavarmenetű 26 formakialakító része és a megmunkálási 29 lyuknak az előtolás axiális V irányával párhuzamos irányokban mért távolságok különbségét jelenti az M kiindulási meghatározási pontra és az elektrodarésre vonatkozólag. A csavar alakú 25 elektróda 26 formakialakító része és a megmunkálási 29 lyuk közötti különbség változásának menete a Am = A/ 7 / - (8). összefüggés alapján számítható, ahol a 7 szög az M kiindulási meghatározási pont és a szög-koordinátarendszer választott O pontja között mért szöget jelenti O középponttal jelölve. Ilyen összefüggésben a 28 munkadrab co irányú körbenfutásának A kilengése a (7) egyenlet a'apján A ” A (7) - Z ...(9) összefüggés alapján számítható. A 25 elektróda 26 formameghatározó csavarvonalú részének p hegyesszögét, az előtolás axiális V irányához képest hasonlóképpen határozzuk meg, mint ahogy azt a 10 elektródaként kialakított lap 11 formakialakító része 12 felületének 1p hegyesszögű beállításánál végeztük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
