191469. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lyukak elektroeróziós megmunkálására, valamint elektróda az eljáráshoz
1 í 91 469 2 tolja el, azaz a megmunkálandó lyuk kerülete mentén levő megmunkálási zóna hosszát, míg a megmunkálási zóna eltolódása az ismert elektroerozíós megmunkálási eljárások során, szemben találmányunkkal, a lyuk magassága irányában fut. Ha az elektródát, vagy a munkadarabot egyidejűleg körpályán mozgatjuk és a körforgás változtatását az elektróda formameghatározó részének mérete és a megmunkálandó lyuknak az előtolás axiális irányával párhuzamos metszetben határozzuk meg, úgy az elektróda formameghatározó részének keresztmetszetét és a megmunkálandó lyukat nem szükséges azonos távolságban tartanunk egymástól. Ilyen módon például négyszög keresztmetszetű profilú lyukat ellipszis alakú lyukká alakíthatunk olyan elektródával, amely elektródának formameghatározó része rombusz alakú keresztmetszetű. A fent elmondottak szerint a találmány szerinti eljárás lehetővé teszi igen bonyolult aiakú lyukak kialakítását olyan keresztmetszetű elektródával, amelynek formameghatározó része egyszerűbb keresztmetszetű. Ilyen módon a találmány szerinti eljárás például vágószerszámok egyesített bélyeg-matrica kialakításánál különböző keresztmetszetű lemezekből eltérő kivágandó rések készítésére azt az egyszerűsítési lehetőséget biztosítja, hogy a matricában levő kivágólyukat közvetlenül a bélyeggel lehessen kimélyíteni, amely ebben az esetben az elektróda szerepét veszi át, cs ezzel a bélyeg-matrica egyesítésének lehetősége igen jó minőséggel oldható meg, minek következtében az ilyen jellegű vágószerszámok rendkívül gazdaságosan és igen jó minőségben állíthatók elő. Ha az elektróda formameghatározó részének keresztmetszeti profilja a lyuk profiljához képest nem mutat folytonos változást, akkor az elektróda formameghalározó részét célszerű lap alakjában kiképezni, melynek párhuzamos felületei az axiális előtolási irányhoz hegyesszögben állítandók, míg az oldalfelületek alkotói az axiális előtolási mozgás irányával párhuzamosak. Ha az elektróda formameghatározó részének keresztmetszeti profilja és a lyuk közötti keresztmetszet folytonosan változik, akkor a lyuk megmunkálását az elektródával célszerűen úgy végezzük, hogy az elektróda az axiális előtolási iránya felé néző része hegyesszögű, amely homlokoldalán két tetőzött alakú résszel rendelkezik, amelyek közül az egyik a megmunkálandó lyuk irányában néz, a másik tetőzött rész az első tetőzött résztől az elektródán távol esik. Olyan megmunkálási feladatok esetében, amikor az elektróda keresztmetszetének a profilja a lyuk profiljától lényegesen eltér, akkor a lyuk megmunkálását olyan elektródával valósítjuk meg, amelynek formameghatározó része csnvarvonalsz.erűcn van kiképezve. Ez a kiviteli alak az elsőként említett két megmunkálási esetben is alkalmazható. Eközben azonban ügyelni kell arra. hogy az elektróda kialakítását csavarvonalú alakban sokkal bonyolultabban tudjuk elvégezni, mint az olyan elektródákét, amelyeknek formameghatározó része lap alakú, vagy pedig ahol az elektróda az.axiális előtolási irányban hegyesszögű formakialakító résszel rendelkezik. Fentiek következtében a csavarvonal alakú elektródaformameghatározó rész alkalmazását olyan megmunkálási esetekben tartjuk előnyösnek, amikor az elsőként említett két alkalmazási lehetőség nem vehető figyelembe. A találmány szerinti eljárást és annak megvalósítására szolgáló elektródát az alább részletesebben ismertetendő péída alapján világítjuk meg rajz segítségével, ahol az 1. ábra a találmány szerinti eljárást ismerteti egy lyuk elektroerozíós megmunkálása során olyan elektróda alkalmazásával, melynek formameghatározó felülete az axiális előtolási irányhoz hegyesszögben helyezkedik el. A rajz sematikusan ábrázolja axonometrikus vázlat alapján a kiviteli példát, aholis a rajzon „ .—”-sal jelölt vonal a vágás síkját jelöli. A 2. ábra a találmány szerinti megoldás alapján a munkadarab körbenfutásakor létrejövő kitérést, illetőleg annak változását mutatja olyan metszetekben, amelyek az elektróda axiális előtolási irányával párhuzamos síkok, és ahol az elektróda formameghatározó része az axiális előtolás irányával hegyesszöget zár be. A 3. ábra a találmány szerinti lyukmegmunkálás során az elektróda két helyzetét szemlélteti nagyítva, vázlatosan, a 4. ábra a 3. ábrának IV—IV vonalak mentén vett metszete, az 5. ábra a találmány szerinti elektródát szemlélteti azon kiviteli alak esetén, ahol a formameghatározó rész lapként van kialakítva. Az ábra vázlatos, axonometrikus módon ábrázolja az elektródát. A 6. ábra a találmány szerinti módon egymással szembeállított munkadarab a kimunkálandó lyukkal és az elektródával, amely elektródának formameghatározó része az elektróda menesztési irányához közelebbi homlokfelülete hegyesszögben van kiképezve. A 7. ábra a találmány szerinti elektróda formameghatározó részét szemlélteti azon kiviteli alak esetén, ahol az elektróda háromrészű kivágással rendelkezik. A 8. ábra a találmány szerinti elektróda formameghatározó részének keresztmetszetét szemlélteti vázlatosan, valamint a kimunkálandó lyuk keresztmetszetét, amelyet az elektróda formameghatározó részének megfelelő homlokrésze munkál meg. A 9. ábra a szerszám és a kimunkálandó lyuk, valamint az elektróda egymáshoz viszonyított helyzetét szemlélteti vázlatosan, ahol az elektróda formameghatározó része a találmány szerint csavarvonalszerűen van kiképezve. Az ábra hosszmetszetet ábrázol. A 10. ábra a 9. ábrának IX—IX vonalak mentén vett metszete. A 11. ábra a megmunkálandó lyuknak keresztmetszeti piofilját szemlélteti a munkadarabban, valamint a találmány szerinti csavarvonalú elektróda formameghatározó részét vázlatosan: a 12. ábra a munkadarab körbenfutó mozgásának kilengését (amplitúdóját), illetőleg annak változásait azon elképzelt síkban, amely az elektróda előtolásának axiális irányára párhuzamos síkban fut, ahol az elektróda formameghatározó része a találmány szerint csavarvonal formában van kialakítva. A találmány szerinti eljárás, amely lyukak elektrocroziós megmunkálása alapján készíthetők, az 1. ábra al ípján szemlélhetek, amelyen vázlatosan ábrázoltuk a 2 formakialakító résszel rendelkező 1 elektródát, amely V irányban kap menesztést, míg a 3 munkadarab a megmunkálási 4 lyukkal co irányban körbefutva A kilengéssel (lásd 2. ábra) fut körbe a megmunkálás során. Az co irányban létrejött A kilengés mértékét az 1 elektróda 2 formakialakító része és a megmunkálási 4 lyuk P2 és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
