191451. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjetartalmú takarmány előállítására állati és/vagy növényi alapanyagból, valamint berendezések az eljárás foganatosítására
15 J91 451 16 sterilizáló-főző berendezésbe töltöttük, amelynek felépítése megegyezett az 1. példában szereplő sterilizáló-szárítóegység felépítésével, vagyis a hosszúkás hengeres házban forgó csiga kis menetemelkedésű levelei teljes mértékben kitöltötték a csigatengely és csígaköpeny közötti teret, és a csigák viszonylag lassú fordulatúak voltak. A mechanikus úton folyamatosan diszpergált nyersanyagot folyamatosan tápláltuk a főző-sterilizáló egységbe, ahol az anyagot a kis menetemelkedésű, lassú fordulatú csigák folyamatosan előre továbbították. A folyékony diszpergátum szétterült az üreges fűtött csigaköpenyen, azt 2,5 cm vastag rétegben körülfogta, előrehaladása közben felforrt és sterilizáíódott. Ebben az esetben a főzőegységben nem hoztunk létre túlnyomást, a töltő és ürítő zárószerelvényt állandóan nyitva hagyjuk, úgyhogy folyamatos síerilizálást valósítottunk meg. A sterilizált anyagot a 2. példában említett módon, és eszközökkel konzerváltuk, tároltuk és szállítottuk el. 4. példa Különféle nagytestű állathullákat (szarvasmarha, ló, sertés) dolgozunk fel konzervált húspéppé, illetve húslisztté. Az eljárást két fázisban hajtjuk végre. Az első fázisban adott területen hosszabb időn keresztül gyűjtjük és előaprított formájukban konzerváljuk a hullákat, a második fázisban pedig központi fehérjefeldoigozó telepen alakítjuk takarmánnyá azokat. Az első fázisban a hullákat kizárólag mechanikai aprítással kb. 1,0 cm-es darabokká aprítjuk olyan ütemben, ahogy az előfeldolgozóba az állathullák érkeznek. Az előfeldolgozó durva roppantóval rendelkező tépő-csigavályús fogadógaratot; „közép”-aprítóegységet, valamint kétkamrás ikerkeverőgépet, szivattyút és tárolótartályt tartalmaz. A darabolt anyag a „közép”-aprítóegységből közvetlenül az ikerkeverőgépbe kerül, ahol ismert konzervánsokkal tartósítjuk, majd tárolótartályba töltjük. A tartósítást átmeneti időre biztosítjuk; a konkrét időtartama 2—40 nap között mozoghat. A tárolótartály bók zárt szállítójárművel továbbítjuk a fehérje-feldolgozó üzembe, ahol a mechanikai aprítást tovább folytatjuk addig, ameddig az átmeneti időre tartósított anyag folyékony állapotba nem kerül. Ezután ezt a folyadékot dolgozzuk fel az 1. példában leírtak szerint takarmánylisztté, vagy a 2. és 3. példákban leírtak szerint húspéppé. 5. példa Vágóhídi vérből vérlisztet gyártottunk a találmány szerinti eljárással. A feldolgozandó alapanyagrészben alvadásgátolt, csomómentes vér, részben pedig alvadt vérlepényeket, csomókat tartalmazó vér volt. Ez utóbbit többfokozatú aprítógéppel homogenizáltuk. A folyékony, sűrű emulzió-szuszpenzió-elegyet az 1. példában szereplő sterilizáló berendezés szárító fokozatára, vagyis a lassú csigafordulatú sterilizálószárítóegységekre vittük rá szivattyúval. A bejuttatott vér a fűtött üreges tengelyt körbefogta és a duplikált köpenyfelületen szétterült, közben előrehaladva kíméletesen megszáradt. A szárítmányból darálással állítottuk elő a vérlisztet. 6. példa Gyenge növényi részekből, pl. levelekből ún. levélfelié rjelisz tét gyártottunk a találmány szerinti eljárással. A növényi részeket többfokozatú aprítóberendezésben mechanikai úton folyadékká, vagyis folyékony szuszpenzió-cmulzió-clcggyé aprílottuk-préseltük, a présnedvet pedig szivattyúval az 5. példában leírtak szerint — a vérrel azonos módon — szárító-sterilizálóegységben megszárítottuk, és levélfehérjelisztet állítottunk elő. A préselés után visszamaradt aprított növényi részeket a levélfehérje-szárításhoz hasonló módon, és önmagában ismert szárítóberendezésben szárítottuk meg, és e maradékból is növényi lisztet gyártottunk. 7. példa Vágóhídi hulladékból csontlisztet gyártottunk. A csak csontból álló nyersanyagtömegeket mechanikai aprítással sűrűn folyó, nehéz ennilzió-szuszpenzióeleggyé alakítjuk, majd az 1. példában leírtak szerinti főzési-sterilizálási és szárítási-sterilizálási fokozatokkal, majd darálással állítottuk elő a csontlisztet. 8. példa Hőkezelés nélkül, kémiai anyagokkal sterilizált és tartósított nyers húspépet állítottunk elő különféle vágóhídi kobzásanyagokból (bél, csont, máj, tüdő, vér). A darabos nyersanyagból mechanikus aprítással folyékony, közepes sűrűségű emulzió-szuszpenzióelegyet készítettünk, amelyet szivattyúval kétkamrás, csigás ikerkeverőgép egyik kamrájába töltöttük; ennek feltöltődése után a másik kamra feltöltését kezdtük meg. Az elsőként feltöltött kamrába — a kcvcrőcsiga folyamatos működtetése mellett — önmagában ismert kémiai anyagok meghatározott menynyiségeit adagoltuk, és ezzel a nyers húspépet kémiai úton sterilizáltuk, konzervánsok további bekeverésével pedig tartósítottuk. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: a kellő hatásfokú sterilitás (fertőtlenítés, konzerválás) a jelenleg ismert hasonló célú megoldásokhoz képest mintegy 50-75 %-kal rövidebb időtartam alatt következik be, emellett a steril, illetve konzervált állapot nagyobb biztonsággal érhető el, mert az elfolyósított anyagrészecskék a kezelés megindulásától kezdve közvetlenül érintkeznek a fűtött felületekkel, illetve kezelőszerekkel (kémiai fertőtlenítő és konzerváló anyagokkal). A jelentősen megrövidült hőkezelési időszükségletnek köszönhetően a nyersanyagban levő biológiailag értékes fehérjék hő okozta károsodást nem szenvednek, így a találmány alkalmazásával készült állati fehérje takarmányok takarmányozási értéke — a jelenleg ismert hőkezeléses 5 10 15 20 25 30 35 4P 45 50 55 60 65 9
