191451. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjetartalmú takarmány előállítására állati és/vagy növényi alapanyagból, valamint berendezések az eljárás foganatosítására
13 191 451 14 vényt lezárjuk (előzőleg a 66, 67 zárószerelvények zárva voltak), és szakaszos üzemmódban hajtjuk végre a sterilizálást úgy, hogy a sterilizáló egységekben a folyadékból a fűtés hatására felszabaduló vízgőzzel túlnyomást hozunk létre. Ehhez az üzemmódhoz nagy menetemelkedésű csigával ellátott csőtengelyt célszerű alkalmazni; b) a folyékony nyersanyagot folyamatosan tápláljuk a 7 sterilizáló berendezésbe. Ekkor a kis menetemelkedésű, a csőtengely és a duplikált köpeny között jól záró csigalevelek fokozatosan továbbítják előre az anyagot az egyik sterilizáló egységből a másikba a 60'átvezető tagokon (10. ábra) keresztül az 1 nyilaknak megfelelően. Az anyag menet közben felforrósodik. Kellő számú sterilizáló tag alkalmazásával a folyadék sterilizációján kívül a víz clpárologtatása és a liszt-termékké szárítás is bekövetkezik. Ebben az esetben az anyagterekből (nem ábrázolt) páraelvezető vezetékek torkollnak ki, és a 7 sterilizáló berendezés 50 és 51 sterilizáló egységei főző funkciót töltenek be, az eljárásban stcrilizáló-főző fokozatot alkotnak, míg az 52 és 53 egységek szárító-sterilizáló egységekként funkcionálnak, és az eljárásban szárítósterilizáló fokozatot alkotnak (1. később az 1. példát). c) A 7 sterilizáló berendezés első néhány tagja az a) pontban leírtak szerint üzemelhet; ebben az esetben a csigák az ott leírtak szerinti kialakításúak. A berendezés további sterilizáló tagjai pedig — zárószerelvény közbeiktatásával — ab) pontban említett üzemmódban, az ott említett csigakonstrukcióval üzemeltethetők. E kombinált üzemeltetés eredményeként az első tagokban túlnyomás alatt következik be a sterilizáció, míg a további tagokban túlnyomás nélkül kezeljük az anyagot, sőt e tagokban akár vákuum alatti szárítás is végrehajtható. d) Amennyiben a sterilizálást hőkezelés helyett kémiai anyaggal vagy anyagokkal végezzük, úgy a 46 és 47 zárószerelvények nyitását követően a 6 vezetéken át a folyékony anyagot közvetlenül a 8 ikerkeverőgépbe juttatjuk. Az a) pontban részletezett üzemmód esetében előfordulhat, hogy a már sterilizált folyadék-nyersanyagot kémiai konzervánsokkal tartósítani szükséges. Ebben az esetben a 66 Vagy 67 zárószerelvény megnyitásával a 8 ikerkeverő 70 vagy 71 kamrájába juttatjuk az anyagot a 65 töl tő vezetéken keresztül. Amíg az egyik kamrában az anyag betöltése folyik, a másik kamrában végrehajtható a vegyszeres konzerválás, amelynek befejezése után a 74a, 74b és 75 vezetékeken át, és a 10 szivattyú segítségével a folyékony, sterilizált és konzervált, kész fehérjetakarmánynak minősülő anyag a 11 vezetéken keresztül a 12 tárolótartályba juttatható (10. és 12. ábra,/nyíl). A 12 tartályból a 79 zárószerelvény megnyitásával, a 13 szivattyú működtetésével a 14 vezetéken keresztül az anyag a zárt 15 takarmányszállító járműbe juttatható. A találmányt a továbbiakban példákon keresztül ismertetjük. 1. példa Állati fehéijelisztet gyártottunk a találmány szerinti eljárással különféle vágóhídi kobzásokból és 8 állati tetemekből. A darabos nyersanyagból mechanikus aprítással folyékony, sűrű emulzió-szuszpenzióelcgyct készítettünk, amelyet több, egymás felett elhelyezkedő, egymással kapcsolatban álló, duplikált köpenyű, nagy menetemelkedésű, üreges tengelyű, viszonylag gyors fordulatú csigás sterilizáló egységekbe juttattunk. Ezeknek az egységeknek a csigalevelei nem töltik ki teljesen a csigatengely és csigaköpeny közötti teret. A feltöltött és lezárt egységekre a fűtést ráengedve, az anyagot 125 °C hőmérsékletre fűtöttük fel, miközben a csigákat folyamatosan forgásban tartottuk. A fűtés hatására az üreges csigatengelyeket körülvevő, vékony, mintegy 2,5 cm vastagságú rétegben elhelyezkedő anyagréteg felforrt, és a belőle felszabadult vízgőz a fűtés hatására 3 bar-os túlnyomásértéket ért cl. Az anyagot három percen át tartottuk ezen a túlnyomáson, majd a fűtést megszüntettük. A fenti módon sterilizált folyékony anyagot a sterilizáló berendezés csigás szárító-sterilizáló egységeibe juttattuk, amelyek csigalevelei teljes mértékben kitöltik a csigalcngcly és csigaköpeny közötti teret; a csigák kis mcnetemelkedésűek, és lassúbb fordulatúak, mint a főző-sterilizáló egységek csigái. A csigák forgása következtében a megfőzött, forró anyag folyamatosan előrehaladt és szétterült a nagyátmérőjű fűtött csigatengely-köpenyen. A száradó anyagból kilépő nedvesség páravezetékeken keresztül távozott. Az anyag hat perc alatt haladt végig a szárítótagokon, és teljesen megszáradt. A szárítmányból darálással lisztet készítettünk, és ilyen formában értékesítettük. A szárítási idő alatt a szárítóegységek feletti sterilizáló-főzőegységeket ismét feltöltöttük folyékony nyersanyaggal, és a folyamatot újra indítottuk, miáltal az üzemeltetést gyakorlatilag folyamatossá tettük. 2. példa Az 1. példában említett nyersanyagból főzött, tartósított húspépet állítottunk elő. A főzési fokozat befejeztéig az 1. példában leírtakkal azonos módon jártunk el - a főző felépítése is azonos volt az 1.példában említettel, tehát nagy menetemelkedésű, viszonylag gyors fordulatszámú csigákat használtunk —, szárítási fokozatot azonban ezúttal nem iktattunk a technológiai lépések közé, hanem a folyékony főzött anyagot egy kétkamrás csigás ikerkeverő egyik kamrájába töltöttük, amelynek megtelését követően a másik kamra feltöltését kezdtük-meg, és a további főzéteket ebbe ürítettük. Az elsőként feltöltött kamrába — a keverőcsiga folyamatos működése mellett - önmagukban ismert kémiai konzervánsok meghatározott mennyiségeit adagoltuk, és ezzel a főzetet tartósítottuk. A tartósított pépet tárolótartályba szivattyúztuk, és onnan tartályos szállítójárművel a rendeltetési helyre, pl. takarmánykeverőbe szállítottuk. 3, példa Az 1. példában megadott alapanyagokból főzött, tartósított húspépet állítottunk elő. A mechanikusan folyékony, sűrű emulzió-szuszpenzió-elegyet olyan 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
