191398. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen poliésztergyanták tölthetőségének javítására, valamint sztirolpárolgásának és ridegségének csökkentésére
3 191 398 4 ! - a gyantára számítva 0,01-1,0 tömeg% mennyiségben egy észtervegyületet, éspedig 12-47 szénatom- I számú zsíralkoholok 12-34 szénatomszámú zsírsa-, vakkal alkotott monoészterét vagy ezek elegyél, vagy 1200—2000 közötti móltömegű vinilészter kopoli- Jmert, előnyösen vinil-acetát/vinil-szebacát kopolimert, 'majd az elegyet 40—50 °C közötti hőmérsékleten homogenizáljuk. A találmány szerinti megoldás főbb előnyei a technika állásánál ismertetett hátrányok megszüntetésén kívül a következők: a) A kikeményített poliésztergyanta, ill. a késztermékek szilárdsági értékei (hajlító- és szakítószilárdság, rugalmassági modulusz, tapadási szilárdság stb.) 2—20 % mértékben javíthatók, a környezeti légtér 'sztirol-koncentrációja 20-80 %-kal csökkenthető a feldolgozási technológiától függően. b) A habarcs- és betonkompozícióknál a kötőanyagra vonatkoztatva nagyobb töltőanyag mennyiség alkalmazható és a jobb nedvesíthetőség miatt csökken a rendszer homogenizálásához szükséges idő. A találmány szerinti megoldást az alábbi kiviteli példákkal mutatjuk be. 1. példa Öntőgyanta előállítása A felhasznált telítetlen poliészter gyanta típusa: Polikon P 210 F (gyártja: Nitrokémia Ipartelepek, Fűzfőgvártelep). A gyanta jellemzői: Viszkozitás (25 °C-on): 700 mPa.s savszám: 34 mgKOH/g sztiroltartaiom: 35 tömeg% gélesedési. Idő 25 °C-on a példa szerinti mennyiségű katalizátor és gyorsító tartalom jelenlétében : 20 perc A gyantavizsgálatokat az MSZ 10097. szabvány szerint végeztük. ltA ” összetétel: 100.0 tömegrész poliésztergyanta 2.0 tömegrész metil-etil-keton-peroxid 50 tömeg%-os dibutil-ftalátos oldata 1.0 tömegrész Co-1 oldat (kobalt-naftelát 1 tömeg% fém kobaltot tartalmazó toluolos oldata) ,JB" összetétel: 100.0 tömegrész telítetlen poliésztergyanta 0,1 tömegrész polietilénviasz (móltömege: 1500) 2.0 tömegrész metil-etil-keton-peroxid oldat („A” összetétel szerint) 1.0 tömegrész Co-1 oldat („A” összetétel szerinti) ! „C” összetétel: 100.0 tömegrész telítetlen poliésztergyanta 0,1 tömegrész miricil-palmitát (móltömege: 691) 2.0 tömegrész metil-etil-keton-peroxid oldat („A” összetétel szerinti) 1.0 tömegrész Co-1 oldat („A” összetétel szerinti) „D ” összetétel: 100.0 tömegrész telítetlen poliésztergyanta 0,05 tömegrész polietilén viasz (móltömege: 1500) 0,05 tömegrész miricil-palmitát (móltömege: 691) 2.00 tömegrész metil-etil-keton-peroxid oldat („A”) összetétel szerinti) 1.00 tömegrész Co-1 oldat („A” összetétel szerinti) Fenti keverékek összeállításánál, ill. kikeményítésénél úgy járunk el, hogy a felsorolás sorrendjében keverjük az adalékokat 70 °C-on a poliésztergyantához külön-külön, a gyorsítót cs katalizátort kivéve, majd I órán keresztül homogenizáljuk az elegyet 45 °C-on. Ezután a Co-1 oldatot és a katalizátort keverjük hozzá. Ezek bekeverése után a gyanta 20— 40 perc elteltével kikeményedik. Az 1. példában felsorolt összetételeknél az „A” változat jelenti a viszonyítási alapot, a „D” pedig a találmány tárgyát képező kompozíciót, ill. annak egyik lehetséges változatát. „B" és „C” összetétel arra szolgáltat példát, hogy a javasolt adalékok külön-külön alkalmazva nem, vagy csak mérsékelt hatásfokkal fejtik ki előnyös tulajdonságukat a kikeményített poliészter termékben. Az „A” „D” összetételekből készült, kikeményített gyanták mechanikai-szilárdsági értékeit az I. táblázat szemlélteti. A vizsgálatokat MSZ KGST 888-78 szerinti próbatesteken végeztük. A sztirol-párolgásra vonatkozó értékeket az idő függvényében az 1. ábrán tüntetjük fel. A vizsgálatot az alábbiak szerint elvégezzük. Egy 200 cm2 felületű lapos üvegtálkába 3 mm rétegvasatagságban beöntjük a vizsgálandó poliésztergyantát, és az edényt századgramm érzékenységű mérlegre helyezzük. 25 °C-os környezeti hőmérsékleten 120 percen keresztül követjük folyamatosan a minta súlyváltozását. A mérés kezdetéül (0 perc) a gyanta kitöltése, illetve iniciált rendszer esetén a katalizátor és gyorsító bekeverésének időpontja szolgálnak. A súlyveszteség mérésével követjük az elpárolgott szűrői mennyiségét, amelyet grafikus ábrázolás esetén g/m2 érték átszámítással célszerű megadni. A találmány szerinti eljárás során azt tapasztaltuk, hogy a sz! irol-párolgás mértéke a vizsgálati idő függvényében egy nagyságrenddel lecsökken, ami a munkahelyi és környezeti légtér szennyeződésének igen jelentős visszaszorítását eredményezi. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
