191376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pillangósvirágú növények nitrogéngyűjtő gumóiból kivont termésnövelő hatású bioaktív anyag előállítására
1 19l 375 2 A találmány tárgya eljárás pillangósvirágú növények nitrogéngyűjtó' gümőibői kivont termésnövelő hatású bioaktív anyag előállítására, amely révén sokoldalú előnyös hatású, mesterséges anyagokat nem tartalmazó termésnövelő anyag állítható elő. Általánosan ismert, hogy növényi szervekből, szervetlen és szerves anyagokból, valamint ezek kombinációiból olyan anyagok állíthatók elő, amelyek a termesztett növények egy részénél a termés mennyiségét és minőségét előnyösen befolyásolják. Ezek az anyagok előmozdítják a fejlődést, növekedést, a termésképző szervek kifejlődését, javítják a növény anyagcsere folyamatát stb. A növények termésének növelésére már sokféle anyagot készítettek, azonban az ismert anyagok hibája, hogy általában csak egy-két növényfajnál és a növényfajnak is csak egy meghatározott fejlődési állapotában alkalmazva fejti ki többé-kevésbé nagy termésnövelő hatásukat. Az ismert termésnövelő anyagok további hibája az is, hogy más anyagokkal keverve előnyös hatásukat nagyrészt elvesztik és ezért nem lehet ezekkel együtt kijuttatni a növényre. A kijuttatásukhoz általában külön műveletre van szükség, ami az ismert termésnövelő anyagok használatát jelentősen megdrágítja. Az ismert anyagoknál a hátrányos tulajdonságok közé tartozik az is, hogy ezekből aránylag nagy mennyiségeket kell hektáronként kijuttatni és ezért környezetvédelmi szempontokból károsak. A 2 105 699 számú Nagy-Britannia-i szabadalmi leírás természetes növényi anyagokból készített kivonatoknak lomb trágyaként való felhasználására ismertetet eljárást. Ennél az eljárásnál rizskorpa viaszból nyert frakció hígított vizes emulzióját juttatják a talajba főként kedvezőtlen termesztési viszonyok között rizs, búza, kukorica és napraforgó termesztésénél. Az eljárás alapja az az ismeret, hogy főként növényi viaszokból - például rízskorpa viaszból - készített, nem szappanosítható anyagok növényi tápláló nayagként használhatók. Ennek az eljárásnak hibája, hogy a rizskorpa frakció előállítása igen bonyolult és hosszú időt igényel. Sok és drága vegyszerre van szükség, továbbá költséges fizikai és kémiai folyamatokat kell végezni. A szükségszerűen nagybani gyártáshoz nagy beruházást igénylő berendezésekre van szükség. Mindezek a termék árát jelentősen megnövelik és így a Nagy-Britannia-i eljárás alkalmazása — főként kedvezőbb termesztési viszonyok között — nem gazdaságos. A 922 104 számú szovjet szabadalmi leírás pillangósmag ojtóanyag előállítására ismertet eljárást. Lényegében mezőgazdaságban használható szerves trágyát baktérium tenyészettel egészítenek ki. Az eljárás célja az előző hasonló eljárások céljától csak abban tér el, hogy az ojtóanyag-titert növelni, az idegen mikroflóra mennyiségét csökkenteni és az ojtóanyag tárolási idejét növelni kívánják. Az eljárás során polietilén zacskókba tőzeget, földet vagy e kettő keverékét töltik, a zacskókban levő anyagot 35—40 %-ra nedvesítik, a zacskókat lehegesztik és ezek tartalmát 2,5-4,0 Mrad sugárdózissal, sterilezik. Ezt követően a hordozó anyagot a baktériumok számára hasznosítható energiaforrásokkal (glukóz, szaharoz stb.) és védőanyagokkal (glicerin, dextrin stb.) látják cl. A szójagiimő baktériumok folyékony tenyészetét szubmersz tenyésztési módszerrel, lombikokban készítik, majd 100 1-es fermentorokban külön erre a célra összeállított folyékony táptalajon kezelik. Ezt a tenyéo szetet üreges tűvel az ismertetett módon előkészített zacskókba injektálják. A tűszúrás helyét leragasztják, a zacskók tartalmát különleges géppel összekeverik és a nyert szója ojtóanyag készítményt 10-14 °C hőmérsékleten tárolják. Ennek az eljárásnak hibája, hogy a nyert tennék lombtrágyaként nem használható. A nyert termék nagy nedvességtartalmú, földes, illetve tőzeges ojtóanyag, amely nem teríthető olyan egyenletesen, mint a folyékony vagy liofilizáit anyagok. A nyert ojtóanyagot alacsony hőmérsékleten kell tárolni, ami csak nagy épület és gépi beruházás révén lehetséges. A 787 398 számú szovjet szabadalmi leírás növények termésfokozását szolgáló szerves ásványi trágya előállítására ismertet eljárást. Az eljárás lényege, hogy az ismert lignin hidrolízis - a korábbi gyakorlattól eltérően — egysejtű zöld algák jelenlétében történik. Az előállított szerves ásványi trágya 98 % szerves ásványi maszszát, 0,9 % réz mikroelemet és az algák által élettevékenységük során kiválasztott biológiailag aktív anyagokat, valamint 1,1 % nedvességet tartalmaz. Az így nyert ásványi trágyát gyapot termésének növelésére alkalmazzák. Ennek az eljárásnak hibája, hogy a nyert tennék igen drága, szilárd szerves ásványi trágya, amelyben az algák által feltételezett bioaktív anyag csak kísérő anyagként van jelen. Lombtrágyázásra nem alkalmas. A találmány feladata pillangósvirágú növények nitrogéngyűjtő gümőibői olyan termésnövelő hatású bioaktiv anyag előállítására szolgáló eljrás létrehozása, amely bioaktiv anyag különféle növények, mint például a búza, kukorica és szója termésének mennyiségi és minőségi növelésére, illetve javítására használható, más növényi fejlődést, növekedést szabályozó regulát or okkal ezek hatátását növelve és kiegészítve kombinálható, kipermetezése herbicídekkei, fjngicidekkel együtt, külön munkaművelet nélkül is végezhető, és amely anyag sokoldalú hatású, így növeli a csírázási erélyt, ami által gyors és egyenletes kelést biztosít, serkenti a fejlődést, növekedést, aminek eredményeként a növényállomány korábban zár, beárnyékolja a talajt és ezért csökkenti a talajfelszín kiszáradását és gátolja a gyomosodást, előnyösen hat a termésképző szervek kifejlődésére, miáltal megteremti a nagyobb termés alapját, fokozza a fotoszintézis aktivitást és így a táplálóanyag felvételt mobilizálja, ami kihat a szemtellésre, a hüvelyesedésre stb. és így jelentős 1000 vetőmagtemeg növekedést eredményez, ami fontos terméskomponens, fölöslegessé teszi jelentős mennyiségű műtrágya fölhasználását, ami mind gazdaságossági, mind környezetszennyeződési szempontokból jelentős, továbbá kis beruházással, aránylag rövid munkaidő alatt és olcsón előállítható. A találmány a kitűzött feladatot pillangósvirágú növények nitrogéngyűjtő gilmőiből kivont termésnövelő hatású bioaktiv anyagok előállítására szolgáló olyan eljárás létrehozása révén oldja meg, amelynek jellemzője, hogy a pillangós növények gyökereiről a gümőket leválasztjuk, a leválasztott gümőket a szár-, levél- és gyökérrészektől, valamint a földtől előbb szárazon, majd folyamatos mosással megtisztítjuk, a megtisztított gumókból zúzatot készítünk, 1 súlyrész gümő zúzáihoz 4 súlyrész vizet adunk és a nyert keveréket például addig keverjük, homogenizáljuk, amíg finom eloszlású, sűrű tejszínű anyagot nem kapunk, az így nyert anyagból többszöri szűréssel az esetleges idegen anyagokat és a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 63
