191376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pillangósvirágú növények nitrogéngyűjtő gumóiból kivont termésnövelő hatású bioaktív anyag előállítására
1 191 376 2 gümők rostos sejtfalát eltávolítjuk, az így létrejött szuszpenziót további 5 súlyrész víz hozzáadásával hígítjuk, majd a hígított szuszpenzióban levő, túlnyomóként fehérjéket tartalmazó vegyiilcteket kicsapjuk, útépítéssel, centrifugálással eltávolítjuk. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a túlnyomóként fehérjéket tartalmazó vegyületek eltávolítása után visszamaradó, sárgás színű átlátszó, a bioaktiv termésnövelő hatású anyag oldatát képező folyadékot csírátlanítjuk. A találmány szerinti bioaktív anyag létrehozásához az a fölismerés vezetett, hogy a pillangósvirágú növények nitrogéngyűjtő gumóiból a találmány szerinti eljárással készített kivonat termésnövelő hatást fejt ki akkor, ha ezt a növény fejlődése kezdetén vagy a későbbi fenofázisok során - például virágzás, hüvelykötés, magtellés idején - a növényállományra permetezzük. Az eljárás révén készített bioaktív anyaggal való kísérletek során azt is tapasztaltuk, hogy a termésnövelő hatás olyan fontos szántóföldi növényeknél is jelentkezik, mint például a búza és a kukorica, noha ezek nitrogénkötő Rhizóbiumokkal nem lépnek szimbiózisra. Az eljárás során először a pillangósvirágú növények gyökereiről leválasztjuk a gumókét és ezeket szokásos tisztító és mosó gépekben minden szennyező anyagtól és földtől megtisztítjuk. A tiszta gümőket összetörjük, zúzattá alakítjuk. A zúzát készítését valamilyen ismert típusú gépen végezzük. Ezután minden egységnyi súlyrész zúzathoz 4 súlyrész vizet adagolunk és ezeket keverőgépben addig mozgatjuk, amíg finom eloszlású, sűrű és homogén, tejszínű anyagot nem kapunk. Ennek elérése után az anyagot megfelelő szűrőkön többször átbocsátjuk és így az anyagból az esetleges idegen anyagokat és a gümők rostos sejtfalának maradványait kiszűrjük. Az így nyert szuszpenzióhoz további 5 súlyrész vizet adunk, az anyagot keveréssel vagy hasonló módon homogenizáljuk, majd a kapott hígított szuszpenzióból a túlnyomórészt fehérjéket tartalmazó vegyületeket ülepítéssel, centrifugálással eltávolítjuk. A visszamaradó sárgás színű, átlátszó folyadékot felhasználás előtt csírátlanítjuk. Mint már az előzőkben ismertettük, a találmány szerinti eljárással készített bioaktív anyag sokféle növénynél és a növények különböző fejlődési szakaszában termésnövelő hatással alkalmazható, azonban a hatás nagysága, intenzitása természtesen attól függ, hogy milyen növénynél és ennek melyik fenofázisában permetezzük a növényre. A hatás intenzitásának vizsgálatára kísérleteket végeztünk, amelyek eredményeit táblázatokba foglaltuk össze. Az 1. táblázat különböző szójafajtáknál mutatkozó kelési % alakulását mutatja. Ennél a kísérleti termesztésnél a találmány szerinti eljárással a szójagümőkből készített biokatív anyagot közvetlenül a vetés után juttattuk a talajra és azt tapasztaltuk, hogy a kelési erély megnőtt és ennek eredményeként mcgnövekedelt a kikelt életképes növények száma. Amint az 1. táblázatból kitűnik, már a vetést követő 12. napon - ugyanolyan csíraszámú kísérleti és kontroll vetés esetén — a fajták átlagában a kontroll állomány kelési %-a 68 %, a kísérleti, kezelt állomány kelési %-a pedig sokkal nagyobb, 18 %. A kelés utáni időszakban a kezelt növények gyorsabban fejlődtek, korábban beárnyékolták a talajt és így i talajfelszín párolgását csökkentették, a gyomot elnyomták. A találmány szerinti eljárással készített bioaktív anyag búza és kukorica termesztésénél is sikeresen alkalmazható, mert főként a termést képző szervek, például a kalász és cső kezdemények kialakulását elősegíti és így megteremti a nagyobb termés alapját. A bioaktív anyag magkötés, szemtellés, hüvelyesedés idején is sikeresen permetezhető a növényre, mert fokozza i fotoszintézis intenzitását, fölgyorsítja a biológiai érés folyamatát és növeli az 1000 vetőmagtömeget, ami jelentős termésnövelő komponens. A bioaktív anyag sokoldalú hatása lehetővé teszi, hogy a kezelést az adott növény sajátos genetikai és fiziológiai jellegének megfelelően a lehető legoptimálisabb egy vagy több fejlődési állapotban végezzük. Például búzánál a kísérleteink, üzemi próbáink során két olyan fejlődési állapotot találtunk, amelynél a kezelés a leghat ísosabbnak bizonyult. Az eg/ik ilyen állapot a bokrosodás, a másik a virágzás-tejesérés ideje. Az e kísérletek eredményeit a 2-5. táblázatok mutatják. Kísérleteink szerint kukoricánál a bioaktív anyagnak címerhányás kezdetén való növényre permetezése adja a legnagyobb terméstöbbletet. A kukorica kezelésével kapott eredményeket a 6. táblázat szemléleteik Szójánál a hüvelytellés kezdetén, a csúcsifürt virágzásakor való kezelés bizonyait a leghatásosabbnak. A szójával kapcsolatban végzete kísérletek eredményeit a 7. áblázat mutatja. A találmány szerinti eljárással szója gyökerein fejlődő és erről leválasztott 200 g nyersgúmőből 2000 ml bioakrív törzsoldat állítható elő. A bioaktív anyagot hektáronként 300-400 liter vízben oldva önmagában permetezhetjük a növényekre, azonban kipermetezhető herbicicekhez, fungicidekhez keverve is. A kipermetezés szokásos tank technikával végezhető. A találmány szerinti eljárás legfontosabb előnyös tu’ajdonságai a következők: Az eljárás olcsón, szokásos gépek és munkaeszközök révén végezhető, Az előállított biokatív anyag növeli a cs rázási erényt, serkenti a fejlődést és így a növényállomány korán beárnyékolja a talajt és gátolja a gyomosodást. A termésképző szervek kifejlődését serkenti, fokozza a fotoszintézis aktivitását és így növeli az 1000 vetőmjgtömeget. Más növényi fejlődést szabályozó regulátorokkal, herbícidekkel, fungicidekkel kombinálható és ezekkel együtt is kipermetezhető. A műtrágya felhasználást és ezzel együtt a környezetszennyezést csökkenti. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 3
