191364. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cement- vagy gipsztartalmú kötőanyagok diszpergálására
1 191 364. Ilidet, 60 °C-ra melegítjük és az A.l. példában leírt módon hozzácsepegtetjük a fent előállított lúgos aceton-biszulfit adduktum oldatát. A hozzáadás befejezése után a keveréket még 3 óráig 90-95 °C-on tartjuk. A kondenzációs termék pirosasbarna, könnyen folyó oldata felületaktív tulajdonságokkal rendelkezik és például habbeton előállítására alkalmas. A.9. példa Az A.l. példa szerinti tartályba egymás után bemérünk 6000 tömegrész vizet, 630 tömegrész nátrium-szulfitot, valamint 580 tömegrész acetont és erőteljes keverés közben 56 °C-ra melegítjük. A fenti hőmérséklet elérése után a keverékhez összesen 960 tömegrész furfurol és 700 tömegrész krotonaldehid keverékét folyatjuk, miközben az A.l. példában leírtak szerint járunk el. A hozzáadás befejezése után a keveréket 4 óráig 90—95 °C-on tartjuk. A kondenzációs termék mélyvörös oldata 27 % szárazanyagot tartalmaz és viszkozitása 180 cP 20 °C-on. A kondenzátum felületaktív tulajdonságokkal rendelkező diszpergálószerként alkalmazható. A.10. példa Az A.l. példa reakcióedényébe egymás után bemérünk 2000 tömegrész vizet, 625 tömegrész taurint, 200 tömegrész szilárd nátrium-hidroxidot, valamint 580 tömegrész acetont és a reakciókeveréket 56 °C-ra melegítjük (az aceton visszafolyási hőmérséklete). A fenti belső hőmérséklet elérése után elkezdjük öszszesen 2900 tömegrész 30 t%-os glioxál-oldat hozzáadását és az erősen exoterm reakciót az A.l. példában leírt módon hajtjuk végre. A glioxálhozzáadás befejezése után az elegyet 2 óráig 90-95 °C-on tartjuk. A mélyvörös, könnyen folyó oldat szilárdanyag-tartalma 35 % és gyengén lúgos kémhatású. A kondenzációs termék jó diszpergálószer. A.ll. példa V2A-acélból készült, szárnylapátos keverővei, belső hőmérővel és nyomásmérővel felszerelt autoklávba bemérünk 1500 tömegrész vizet, 1890 tömegrész nátrium-szulfitot, valamint 1440 tömegrész metil-etil-ketont és a reaktor lezárása után tartalmát erőteljesen keverjük. Ezután az anyagot 70 °C belső hőmérsékletre melegítjük és az autoklávba megfelelő bevezetőrésszel ellátott adagoló szivattyú útján összesen 4000 tömegrész 30 t%-os formaldehídoldatot táplálunk be. Az autoklávban a reakcióelegy hőmérséklete legfeljebb 85 °C-ig emelkedhet és legfeljebb 2*10s Pa túlnyomás jön létre. A formaldehid hozzáadás befejezése után az oldatot 1 óráig 90- 100 °C-on melegítjük. A narancsvörös, erősen habos oldat szilárdanyagtartalma 48 % és viszkozitása 1200 cP. A koncenzációs termék felületaktív és például habarcshoz vagy betonhoz levegőpórusokat képző anyagként alkalmazható. A.l2. példa Az A.l. példa szerinti reakcióedénybe egymás után bemérünk 1000 tömegrész vizet, 126 tömegrész nátrium-szuifitot, 1000 tömegrész metil-izobutil-ketont, valamint 600 tömegrész 30 t%-os formaldehid-oldatot és a kétfázisú keveréket 8 óráig 90 °C-on melegítjük. A reakció a metil-izobutil-keton kondenzálódása következtében a szerves fázis látható csökkenése és a vizes fázis megsárgulása közben megy végbe. ' A reakció befejeződése után a bemért, nem kondenzált metil-izobutil-ketonnak mintegy 70 %-ából álló felső szerver fázist elválasztjuk a vizes fázistól. Az így kinyert ketont tovább alkalmazhatjuk kiindulási anyagként. A kondenzációs termék vizes, sárga oldata 14 % szilárdanyagot tartalmaz és erősen lúgos kémhatású. Az oldat viszkozitása 12 cP 20 °C-on. A ’érmék felületaktív tulajdonságai alapján például Ievegőpórusok bevitelére alkalmazható habarcsban vagy betonban. 2 A.l3. példa Az A.l. példa szerinti reakciótartályba egymás után beméi ünk 6000 tömegrész vizet, 475 tömegrész nátrium-piroszulfitot, valamint 580 tömegrész diaceton-alkoholt és 70 °C belső hőmérsékletre melegítjük. Miután a tiszta, színtelen oldat elérte a fenti hőmérsékletet, hozzáadunk még 257 lömegrész szilárd nátrium-hidroxidot. A bemért keverékhez az A.l. példában leírt módon hozzáfolyatunk 2100 tömegrész krotonaldehidet, és az aldeh.dhozzáadás befejezése után .30 percig 90 °C-on melegítjük. A kondenzációs tennék mélyvörös oldata 36 % szilárdanyagot tartalmaz és erősen lúgos kémhatású. Viszkozitása 150 cP 20 °C-on. A termék jó tenzid-tulajdoriságokkal rendelkezik. A.l4. példa 200 lömegrész vizet, 980 tömegrész mezitil-oxidot, valamint 1638 tömegrész nátrium-szulfitot az A.l. példa szerinti reakcióedényben intenzíven elkeverünk és 90 °C-ra melegítünk. A szuszpenzióhoz összesen 4000 tömegrész 30 t%-os formaldehid-oldatot adunk az A.L példában leírt módon és a sötétvörös, nagy viszkozitású oldatot 1 óráig 90— 95 °C-on melegítjük. Szobahőmérsékleten közel szilárd, de vízoldható kondenzációs terméket kapunk, melynek szilárdanyag-tartalma 50 % és erősen lúgos kémhatású (pH = 13,5). A termék növeli vizes oldatok viszkozitását és például cementiszapokhoz sűrítőszerként használható. A.l5. példa 900 tömegrész paraformaldehid és 1260 tömegrész nátrlum-szulfit 3000 tömegrész vízzel készült színtelen oldatához az A.l. példa szerinti nyitott reakciós edényben 60 °C-on, erőteljes keverés közben, lassan és egyenletesen hozzáadunk i 200 tőmegrész acctofenont, miközben a reakcióelegy hőmérséklete nem lépheti túl a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
