191335. lajstromszámú szabadalom • Orálisan alkalmazható gyógyszerészeti egységadag
1 19! 335 2 A találmány tárgya orálisan alkalmazható, összetapadásra képes, olyan alakú tabletta vagy pirula, melynek legstabilabb helyzete valamely vízszintes síkfelületen egy dőlt helyzet. A találmánnyal az a célunk, hogy célszerűen növeljük valamely orálisan alkalmazható tabletta vagy pirula magasságát azzal, hogy a vízszintes síktól felfelé dőlő alakot adunk neki. Az ilyen alakú gyógyszernek az az előnye, hogy könnyebben felvehető. Az életkor előrehaladtával és bizonyos betegségek, például reuma és ízületi gyulladás esetén a betegek ugyanis elvesztik kézügyességüket és nehezen tudják kezelni a hagyományos alakú tablettát, pirulát. Szélső esetben ez odáig vezet, hogy a beteg nem tudja betartani az előírt kezelési menetet. A 4 055 178 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás lebegő kapszulát ismertet, mely egy emészthetetlen burokból és az azon lévő üreges kidudorodásból áll. A 2 580 414 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szalaggal ellátott kapszulát ír le, mely folyadékba kerülve - a szalag zsugorodása miatt — összetörik. A 2 386 416 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerinti tabletta legalább egyik oldalán relatíve éles kiemelkedés van, mely megkönnyíti a tablettának a formázott csomagolóanyag záróhártyáján át történő kinyomását. A jelen találmány szerinti eljárással olyan alakú tabletta vagy pirula állítható elő, melynek legstabilabb helyzete valamely vízszintes síkfelületen egy dőlt helyzet. Az ilyen alakú gyógyszernek az asztalról vagy más vízszintes felületről történő felvétele könnyebb, mint a hagyományos tablettáké vagy piruláké. „A legstabilabb helyzet” kifejezés olyan helyzetet jelent, ahol az egységadag súlypontja annak legalacsonyabb pontjánál van a síkfelület felett. Abban az esetben, ha az egységadag úgy van kialakítva, hogy egynél több olyan helyzet létezik, ahol a súlypont a legalacsonyabb pontnál van a felület felett, akkor az összes ilyen helyzetet a legstabilisabb helyzeteknek kell tekinteni. Az egységadagnak ahhoz, hogy megdőljön, olyan résszel kell rendelkeznie a felületén, amely forgáspontként képes működni. Dőlt helyzetben a súlypont a forgáspont egyik oldalán van. A gyógyszerészeti egységadagok háromdimenziós szilárd tárgyak és ennélfogva három - egymáshoz viszonyítva — merőleges tengely irányában terjednek ki, így a függőleges, a hosszanti és a kereszttengely irányában. A dimenziók és a tengelyek a következők: a legkisebb dimenzió (azaz az egységadag súlypontján átmenő legrövidebb kiterjedés) a függőleges tengelyen és a legnagyobb dimenzió (azaz az egysegadag súlypontján átmenő leghosszabb kiterjedés a függőleges tengelyre merőleges irányban) a hosszanti tengelyen van, míg a kereszttengely merőleges a hosszanti és a függőleges tengelyekre. Az egységadag akkor van dőlt helyzetben, ha a kereszttengelyt és a hosszanti tengelyt tartalmazó sík hajlik a vízszintes felülethez. Valamely dőlt egységadag mindenképpen megismerhető szemrevételezéssel. Abban az esetben, ha az egységadag szimmetriájából világosan kivehető, hogy melyik a függőleges, a hoszszanti és a kereszttengely, akkor ezeket ennek megfelelően jelöljük. Abban az esetben azonban, ha az egységadag szimmetriájából nem állapíthatók meg a tengelyek, akkor a legkisebb dimenziót az egységadag súlypontján átmenő legrövidebb távolságként jelöljük és a legnagyobb dimenziót az egységadag súlypontján a legkisebb dimenzióra merőleges irányban átmenő leghosszabb kiterjedésként jelöljük. A kcrcsztdimcnzió merőleges a legrövidebb és a leghosszabb dimenziókra. Abban az esetben, ha az egységadagnak két egyenlő legkisebb dimenziója van vagy a három dimenziója egyenlő, akkor a három dimenzió egyikét nevezhetjük legkisebb dimenziónak. A felülethez viszonyított dőlés a kereszttengely vagy a hosszanti tengely vagy c két tengely eredője menten történhet. Abban az esetben, ha a két tengely eredője mentén történik a dőlés, akkor ez esetben a dőlésszög a leghosszabb tengely hajlásszöge. A felülethez viszonyított megfelelő hajlásszög legalább 5°. Például 6, 8 vagy 10° lehet. A gyakorlatban 45D. Előnyösen 12° és 40° között van. Különösen 15, 20 vagy 30°. Abban az esetben, ha az egységadag teljesen konvex, akkor a forgáspontot valamely belső ferdeszögnél találkozó két vagy több felület metszésvonala vagy -pontja szolgáltatja. Egy bellső ferdeszögnél találkozó két felület egy vonalban, három vagy több felület pedig egy pontban találkozik. A konvex szót itt euklideszi értelemben használjuk és ezen azt értjük, hog a formában két végponttal rendelkező mindegyik egyenes vonalú szektor teljes egészében a formában van. Az olyan formákat, amelyek konvexek lévén, dőlési célra szolgálnak, teljesnek tekintjük akkor is, ha kisebb eltérések vannak rajta. így csekély változásokat, például üregeket, csatornákat és olyan barázdákat, amelyek nincsenek hatással erre a működésre, nem tekintünk rontó domborúságoknak. Olyan teljesen konvex formák, amelyeknél a forgáspontot két vagy több felület metszése szolgáltatja, például egy négyzetes kettős gúla, egy négyzetes gúla formájú végfelületckkcl rendelkező lapított henger és háromszögű piramis alakú végfelületekkel rendelkező háromszögletű gúla. Valamely négyzetes kettős gúla esetén az egységadag teljes szimmetriája esetén egy tengely összeköti a csúcsokat és a másik két tengely a négyzetes alap ellentétes csúcspontjait köti össze a két gúla közös alapjánál. Egy négyzetes gúla alakú végfelülettel rendelkező lapított hengernél egy tengely a két gúla csúcsait köti össze, egy második tengely a henger ellipszis alakú keresztmetszeti szakasz nagytengelye és a harmadik tengely az ellipszis alakú keresztmetszeti szakasz kistengelye. Egy háromszöglclcs gúla alakú végfelületckkcl rendelkező háromszögletű hasábnál egy tengely a két gúla csúcsait köti össze, egy másik tengely a háromszögletű hasáb alapjától annak csúcsáig terjedő merőleges magasság, és a másik tengely kölcsönösen merőleges erre a két tengelyre. Más változatban az egységadagnak egy főteste és egy vagy több kiemelkedéssel rendelkező forgáspontja van. A főtest, azaz az egységadagnak a kiemelkedéseket nem tartalmazó alapformája három tengellyel (amelyeket főtesttengelyeknek nevezünk) és három dimenzióval (amelyeket főtestdimenzióknak nevezünk) ren5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 2
