191321. lajstromszámú szabadalom • Vérszívattyú

9 191 321 10 térfogat, és ennek megfelelően a gáz nyomása csök­ken. Az üregeken kívüli gáznyomás-csökkenés növeli a beáramló vér és a vér beáramlását gátló külső gáz­­nyomás közötti nettó nyomáskülönbséget. A vér­szivattyú visszatérő lökete alatt az üregek össztér­­fogata megnő, a burkolatban lévő gáz térfogata csők ken, és ennek megfelelően megnő a burkolaton belüli gáznyomás. Amikor a gáz nyomása megközelíti a be­áramló vér nyomását, az üregek telítődésének mértéke csökken. Nyilvánvaló, hogy a burkolatban lévő gá? nyomásában beálló változások minden egyes ciklus alatt szabályozó nyomást fejtenek ki a vérszivattyú telítődésére. A burkolatban uralkodó gáznyomásokat tehát egyfelől a vérszivattyú lökettérfogatának és a burkolatban lévő gáz térfogatának viszonya határozza meg a működési ciklus bármely adott pillanatában, ez a viszony pedig a vérszivattyú mértani konstrukció­jának függvénye. A burkolatban lévő gáz mennyisége nyomásellenőrző szeleppel szabályozható, amely a burkolatban lévő gáznyomás felső és alsó határértéké­nek biztosításához megfelelően beállított, két egy­irányú szelepből áll. A 3A —3D ábrák vázlatosan mutatják az első kivi­teli alakot a működési ciklus négy szakaszában. A 3A ábra a vérszivattyút a hajtólöket végén ábrázolja, azaz abban a helyzetben, amikor a 12b tológyííríí a 10 hajtógyűrűre kifejtett egyirányú hajtóerő hatására a lefelé történt elmozdulás végére ér, amint azt a D jelzésű nyű mutatja. A 12b tológyűrű lefelé irányuló lökete alatt a 10 hajtógyűrű összenyomja a „V” kamra-üreget, nyomást gyakorolva ezáltal a vérre és a nyitott egyirányú 4 szelepen, valamint a kimeneti 8 nyíláson keresztül vért pumpál ki a kamra-üregből. A kamra-üregben lévő vérre ható nyomás a hajtó­löket alatt zárva tartja az 5 szelepet. A 10 hajtógyűrű lefelé irányuló lökete oly módon változtatja meg az „A” pitvar-üreg mértani alakját, hogy annak térfogata megnövekedhet, és ezáltal lehetővé válik a vér beáram­lása a bemeneti 7 nyíláson keresztül, a lefelé irányuló löket ideje alatt. Az ,,A”és,,V” üregek össztérfogata a lefelé irányuló löket - hajtólöket - alatt csökken, miáltal a gáz térfogata az 1 burkolaton belül megnő, ami a burkolatban lévő gáz nyomásának csökkenését eredményezi. Amint az a 3B ábrán látható, a hajtólöket végén a 17 hajtószerkezet a 12b tológyűrűt visszahúzza. A 12b tológyűrű visszahúzása után a kimeneti 8 nyílá­son átáramló vér impulzusa a 4 szelepet rövid ideig nyitva tartja, és így további kiáramlás megy végbe. A hidrosztatikus nyomás azonban a kamraüregben hirtelen lecsökken, és az 5 szelep a pitvar-üregbe be­lépő vér hidrodinamikai és hidrosztatikus nyomásá­nak hatására kinyílik. Ennek megfelelően a kamra­üreget alkotó 6v nagyobb üregrész. rugalmas falai nyomóerőt fejtenek ki a 10 hajtógyűrű 28 alsó fel­színére. Természetesen a kamra-üreg összes felszínére hasonló nyomóerő hat. Ennél kisebb nyomóerőt fej­tenek ki a pitvar-üreget alkotó 6a kisebb üregrész falai a 10 hajtógyűrű 27 felső felszínére, de az. üreg­­részek és a 10 hajtógyűrű hozzájuk kapcsolódó fel­színeinek mértani alakja olyan, hogy a 10 hajtő­­gyűrűre gyakorolt nyomás következtében a hajtó­­löketek közti periódus egy része alatt olyan nettó, felfelé ható erő érvényesül, mely a 10 hajtógyűrűt felfelé emeli. A domború 26 felső fal, — amikor a 10 hajtógyűrű mozgása feléje irányul — fokozatosan érintkezésbe lép a 6a kisebb üregrész hozzá közel eső részével, és a 6a kisebb üregrész térfogatának differenciális csökke­nése megközelíti a 6v nagyobb üregrész térfogatának differenciális növekedését. Egy bizonyos ponton ez a két érték egyenlővé válik. Ekkor a 10 hajtógyűrű fel­felé irányuló mozgása megszűnik, függetlenül egyfelől az „A” és „V” üregek közti nyomáskülönbségtől, másfelől pedig a kamrán kívül uralkodó nyomás nagy­ságától. A felszínek ilyen elrendezése, — mely oly mó­don hat az ,,A” és „V” üregekre, hogy az össztérfogat még a 10 hajtógyűrűnek a bemenet irányában történő maximális elmozdulása előtt érje el legnagyobb érté­két —, védő hatást fejt ki a 6 tömlőszerű elem rugal­mas anyagára, ami olyan vérszivattyú folyamatos hasz­nálata esetén válik különösen fontossá, amely nem hermetikusan zárt és például légköri nyomáson műkö­dik. Ha a vérszivattyút a szív munkáját támogató, vagy alihoz hasonló eszközként használjuk, akkor a 10 hajtógyűrű mozgását a beáramló vér helyzeti és moz­gási energiája szabályozza, a hermetikusan zárt burko­latban lévő ,,A” és „V” üregeken kívül uralkodó, változó nyomással kölcsönhatásban, feltéve, hogy a burkolaton belüli nyomás úgy van beállítva, hogy az „A” és „V” üregek maximális össztérfogata és ennek következtében a burkolaton belüli maximális nyomás­érték nem érhető el. Amint az a 3C ábrából látható, a 10 hajtógyűrű a rá ható, felfelé irányuló erő hatására felfelé emelke­dik, és ezzel lehetővé válik a kamra-üreg térfogatának növekedése. A két üreg térfogata és mértani alakja olyan, hogy a pitvar-üreg méretének csökkenése elle­nére a pitvar- és kamra-üregek össztérfogata folyama­tosan nő, a vérnek a vérszivattyú üregeibe történő beáramlása során. A beáramló vér nyomásának hatása azonban annál jobban csökken, minél magasabb a 10 hajtógyűrű helyzete, és minél nagyobb az üregek össztérfogata, minthogy a 10 hajtógyűrűnek a meg­felelő üregek falaival összekapcsolódó területe válto­zik, - amint az a 3C ábrán látható —, és a burkolat­ban lévő gáz nyomása csökken. Ezen felül a beáramló vér impulzusainak hatásai is csökken. Mielőtt a 10 hajtógyűrű abba a helyzetbe emelke­dik, ahol az üregek össztérfogata maximális — a bur­kolaton belüli nyomás állandó —, vagy pedig amikor az „A” és „V” üregekben, valamint a szobában-ural­kodó nyomás az említett üregek és a hermetikusan zárt 1 burkolat közölt egyenlővé vált, — a burkolaton belüli nyomási az „A” cs „V" üregek össztérfogatá­­nak változása befolyásolja, a beáramló vér helyzeti és mozgási energiájának függvényében —, akkor a következő hajtólöket kezdetén a 12b tológyűrü lefelé mozdul el a D nyíllal jelölt hajtószerkezet hatására, amint az a 3D ábrán látható. Magasabb löket-frek­­venciáknál, amikor a mozgási erők jelentősége még nagyobb és egyensúly már nem érhető el, a teljesít­mény még mindig arányos a beáramló vér nyomásával. In vivo alkalmazása esetén az 1 burkolat és a 17 haj tó szerkezet külső köpenybe helyezhető, előnyösen például egy szilikongumiból álló tömlőbe, melynek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents