191321. lajstromszámú szabadalom • Vérszívattyú

11 191 321 12 , térfogata olyan, hogy az egész rendszer fajsúlya körül­belül 1 g/cm3, — ami megfelel a test fajsúlyának —, aminek következtében az egész rendszer súlya azonos a helyettesített térfogat (pótolt rész) súlyával. Ilyen tömlőt vagy köpenyt ábrázol a 35 jelzésű képzeletbeli vonalakkal, sematikusan az 1. ábra. A 16 nyomás- I szabályozó szelep - például két, különböző irányban működő egyirányú szelep — összeköttetést biztosít az 1 burkolat belseje és külseje között, előre meg­határozott nyitási nyomások segítségével, az előnyös i nyomásszabályozás érdekében. A 10 hajtógyűrű löket alatti legmagasabb hely­zetének ellenőrzésére érzékelő készüléket alkalmaz­hatunk. Ha a beteg — túlerőltetés vagy más ok miatt - több vért használ fel az átáramlás megnövekedése következtében, ez észrevehetővé válik, mivel a 10 hajtógyűrű — a maximális térfogat irányában — maga­sabbra emelkedik. Ekkor lehetséges kontroli-keringés beállítása, ami megnöveli a hajtószerkezet löketfrek­­venciáját, és így teljesen természetes szabályozás biztosítható. Valószínű, hogy a perifériás ellenállás nem kritikus a szív teljesítménye szempontjából, és a szabályozó tényező elsősorban a beáramlás. Ez a felismerés való­színűleg tartósan és meghatározó módon megváltoz­­' tatja a kardiológiai nézeteket. A rajzok szerint felépített laboratóriumi vérszi­vattyúval,— melynek külső átmérője 90 mm, a burko­lat körkörös hengeres részének magassága 32 mm, a szelepek átmérője 27 mm —, a következő eredménye­ket értük el: percenkénti 250-es állandó löketfrekven­­ciánál és 6 vízcentiméterek megfelelő beáramlási nyo­másnál 13,3 liter percenkénti teljesítmény, 6,5 víz­centiméteres beáramlási nyomásnál pedig percenként 15,8 liter. A kimenetnél 350 Hgmm-es szisztolés és 60 Hgmm-es diasztolés nyomás volt tapasztalható. A vizs­gálatot vízzel végeztük. A kiszámított lökettérfogat a kamraüreg - 6v nagyobb üregrész esetében — 60 cm3, a pitvar-üreg — 6a kisebb üregrész esetében — 28 cm3. A találmány értelmében tehát olyan vérszivattyút hoztunk létre, melyben a billentyűsík nem saját ereje folytán emelkedik fel, hanem a beömlő folyadék nyomása és a szisztolés fázis alatt kialakuló impulzus hatására. Amint a billentyűsík maximális lefelé tör­tént elmozdulás után visszafelé halad, a folyadék folytonos áramlása következtében a szelep összecsuk­ható falként működik, mely a következő hajtólöket kezdetéig a beáramlással ellentétesen mozdul el. Az aorta-billentyűnek megfelelő szelep bezáródik, ami­kor megszűnik rajta keresztül az áramlás. Ez — a sebes­ségtől függően — történhet később annál, hogy a szi­vattyú belsejében lévő billentyűsík elérte legalsó hely­zetét. Még az is elképzelhető, hogy az aorta-billentyű párja nyitva marad a diasztolés fázis egy része alatt, amely a frekvencia növekedésével mind rövidebbé válik. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Vérszivattyú, mely bemenettel és kimenettel rendelkező, rugalmas falakkal (6a) körülvett pitvar­üreget (A); bemenettel és kimenettel rendelkező, rugalmas falakkal (6v) körülvett kamraüreget (V); a pitvar-üreg (A) kimenetét a kamra-üreg (V) beme­netével összekötő járatot (9); a járatban (9) elhelyez­kedő első, a kamra-üreg (V) felé egyirányú szelepet (5); a kamra-üreg (V) kimenetében levő második, a kamra-üreg (V) felől egyirányú szelepet (4); első és második nyflással (7, 8) ellátott burkolatot (1); a pitvar-üreg (A) bemenetét az első nyílással (7), a kamra-üreg (V) kimenetét a második nyílással (8) összekötő, a pitvar- és kamra-üregek (A, V) rugalmas falait (6a, 6v) a burkolatban (1) mozgathatóan fel­függesztő szerkezetet; végül a rugalmas falakat (6a, óv) egyidejűleg, periodikusan mozgató hajtószerke­zetet (17) tartalmaz, amely hajtószerkezet (17) a járatot (9) körülvevő, ahhoz kapcsolódó hajtógyűrűt (10) tartalmaz, amelynek felszíne (28) a kamra-üreg (V) rugalmas falával (6v) összekapcsolódóan van ki­alakítva, azzal jellemezve, hogy a rugalmas falú (6a) pitvar-üreg (A) kimenetét a rugalmas falú (6v) kamra­üreg (V) bemenetével összekötő járatot (9) körülvevő hajtógyűrű (10) felszíne (28) — az adott esetben szabályozó szeleppel (16) ellátott — burkolatban (1) levő kamra-üreg (V) egy kiválasztott felületéhez kap­csolódik, továbbá hogy a hajtógyűrű (10) visszatérő­­löketének nagysága a kamra-üreg (V) rugalmas fala (6v) és a hajtógyűrű (10) közötti kapcsolódási felü­letre ható nyomóerővel arányosan van kialakítva. 2. Az 1. igénypont szerinti vérszivattyú, azzal jellemezve, hogy a hajtószerkezet (17) a szivattyú hajtólükete alatt össze van kapcsolódva a hajtógyűrű­­vel (10), a szivattyú visszatérő lökete alatt viszont a hajtógyűrűtől (10) szétvált, visszahúzott helyzetben van. 3. Az 1. igénypont szerinti vérszivattyú, azzal jellemezve, hogy a burkolat (1) hermetikusan zárt, és a kamra-, illetve pitvar-üregeken (V, A) kívüli részé­ben a kamra-, illetve pitvar-üregek (V, A) pillanatnyi össztérfogatának függvényében változó nyomású gáz van. 4. A 3. igénypont szerinti vérszivattyú, azzal jelle­mezve, hogy a burkolatban (1) a gáz nyomását szabá­lyozó szelep ( 16) van. 5. A 4. igénypont szerinti vérszivattyú, azzal jelle­mezve, hogy a burkolat (1) és a hajtószerkezet (17) összes alkatrésze egy köpenyben (35) van elhelyezve, mely a burkolat (1) belsejével nyomásszabályozó szelepen (16) keresztül van összekötve. 6. Az 1. igénypont szerinti vérszivattyú, azzal jellemezve, hogy a pitvar- és kamra-üregek (A, V), valamint a járat (9) egy rugalmas és gyakorlatilag nyújthatatlan anyagból levő egyrészes, tömlőszerű elem (6) részeiként vannak kialakítva. 7. Az 1. igénypont szerinti vérszivattyú, azzal jellemezve, hogy a pitvar-üreg (A) bemenete és a kamra-üreg (V) kimenete a burkolat (1) ellentétes végein, a megfelelő üregeken áthaladó járattal (9) átellenben van elhelyézve. 8. A 7. igénypont szerinti vérszivattyú, azzal jelle­mezve, hogy a pitvar-, illetve kamra-üregek (A, V) és a járat (9) a pitvar-üreg (A) bemenetét, valamint a kamra-üreg (V) kimenetét összekötő vonal, mint szimmetriatengely körül lényegileg forgásszimmetri­kusán vannak elhelyezve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Thumbnails
Contents