191307. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és zárszerkezet elsősorban közép magas és magas épületek füstelvezető nyílászáróinak és menekülési útvonalat elzáró ajtóinak nyitására
3 191 307 4 A találmány értelmében célszerű, ha a kondenzátor megfelelő kapacitású elektrolit kondenzátor, célszerű továbbá, ha a kapcsoló, a tárolt energia zárszerkezetre történő kapcsolására tirisztort tartalmaz. A találmány szerinti zárszerkezet, amely elsősorban a találmány szerinti berendezéshez kerül felhasználásra, egy olyan ismert zárszerkezet továbbfejlesztése, melynek zárháza, működtető elektromágnese, tengelye, forgóretesze, reteszelő lemeze és a reteszelő lemezt visszabillentő rugója van. A zárszerkezet bemenetét a működtető elektromágnes bemenete képezi. A továbbfejlesztés abban van, hogy a forgóretesz és a zárház között egy, a forgóreteszt nyitóirányba feszítő kifordító rugó található. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti berendezés és zárszerkezet néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy példakénti kiviteli alakját, a 2. ábra a találmány szerinti berendezés energiatárolójának egy példakénti kiviteli alakját, a 3. ábra a találmány szerinti berendezéshez egy zárszerkezet példakénti kiviteli alakját mutatja. A rajzon azonos hivatkozási jelekkel azonos részleteket jelöltünk. A kapcsolatok irányát nyilak mutatják. A találmány egy példakénti kiviteli alakja az 1. ábrán látható. A berendezésnek egy b vezérlő vezetékre kimeneteikkel párhuzamosan kapcsolódó 1 működtető szervei, 2 energiatárolója, tetszőleges számú 3 zárszerkezete van. A 2 energiatároló vezérlő bemenetére a b vezérlő vezeték, a zárszerkezetek darabszámával megegyező számú kimeneteire pedig a zárszerkezetek c bemenete csatlakozik. A berendezés tápellátása a 2 energiatároló d hálózati bemenetén történik. A 2 energiatároló villamos energia tárolására kondenzátort tartalmaz. A b vezérlő vezetékre egy 4 távvezérlő kimenete is csatlakozik. A 2 energiatároló olyan felépítésű, hogy az 1 működtető szerv (amely célszerűen egy záróérintkezős nyomógomb) bármelyikéről vagy a 4 távvezérlőről érkező vezérlés hatására a kondenzátorában tárolt energiát, mint egy „energia csomagot” a zárszerkezetre kapcsolja. A 3 zárszerkezet a rákapcsolt energia hatására a reteszelést oldja, lehetővé téve ezzel a füstelvezető, illetve menekülési útvonalat elzáró ajtó nyílását. A füstelvezető a nyitóirányba ráerősített ellensúly vagy rugóerő hatására kivágódik, a menekülési útvonalat elzáró ajtó, amennyiben nyitóirányba feszítve van szintén kinyílik, amennyiben nincs, úgy kézzel szabadon nyitható lesz. A 2. ábra a találmány szerinti berendezés 2 energiatárolójának egy példakénti kiviteli alakját mulatja. A 2 energiatárolónak 21 transzformátora, a zárszerkezetek darabszámával megegyező számú, sorbakapcsolt 22 egyenirányítója, 23 kondenzátora és 24 vezérelt félvezető eszköze van. A 21 transzformátor e kimenete rá van kötve valamennyi 22 egyenirányító bemenetére. A 2 energiatároló vezérlő bemenetét a 24 vezérelt félvezető eszközök egymással párhuzamosan kapcsolt vezérlő bemenetel, d hálózati bemenetét a 21 transzformátor bemenete, c kimeneteit pedig a 24 vezérelt félvezető eszközök kimenete képezik. A 23 kondenzátor, a 21 transzformátor hálózatra kapcsolását követően a 22 egyenirányítón keresztül, jé közelítéssel a transzformátor üresjárati szekunder feszültségének csúcsértékére töltődik fel. A 23 kondenzátor mindenkori kapocsfeszültsége a kimenetén közvetlenül megjelenik. A 24 vezérelt félvezető eszköz a vezérlő bemenetére adott vezérlés hatására a 23 kondenzátor kimenetét a c kimenetére kapcsolja. A kondenzátorban tárolt energia ily módon a 24 vezérelt félvezető eszköz kimenetére kapcsolt fogyasztóra, azaz a zárszerkezetre kapcsolódik, és a zárszerkezetet — gyakorlatilag a kondenzátor kisülésének időtartamáig — működésbe hozza. A kondenzátorban tárolt energia maximuma jó közelítéssel: Wmax = ^Ug c, ahol: Wmax = a kondenzátorban tárolt maximális energia, U0 = a transzformátor üresjárati szekunder feszültségének csúcsértéke, C = cgy-cgy kondenzátor eredő kapacitása. A 21 transzformátor hálózati táplálását megszüntetve a 23 kondenzátor kapocsfeszültsége a kondenzátor kapacitásértéke és a saját belső átvezetési ellenállása által meghatározott ún. önkisülési időállandóval, a benne tárolt energia pedig ezen időállandó felével időben exponenciálisan csökken. Amennyiben a kondenzátorban lévő maximális energia nagyobb mint a zárszerkezet megbízható működtetéséhez szükséges minimális energia, akkor a természetes kisülés állapotában lévő kondenzátor pillanatnyi energiája mindiddig működtetni tudja a zárszerkezetet, amíg a benne tárolt energia e minimális érték fölött van. A példakénti kiviteli alaknál a 23 kondenzátor kapacitása 22 000 juF. A benne tárolt maximális energia kb. 30 Ws. Az önkisülés időállandója nagyobb mint 24 óra. Ilyen paraméterek mellett, például, ha a zárszerkezet biztonságos működtetéséhez min. 10 Ws energia szükséges, akkor a kondenzátor a zárszerkezetet a feszültségkimaradást követően még 12 óra múlva is egyszeri alkalommal biztonságosan működtetni tudja (ekkor elméletileg a kondenzátorban még kb. 11 Ws energia van). A gyakorlatban — biztonsági rendszerről lévén szó — ennek az időnek csak a felét célszerű megadni. A 24 vezérelt félvezető eszközt, a jó távvezérelhetőség és a nagy kapcsolási megbízhatóság végett célszerű tirisztorból kialakítani. A 22 egyenirányító egy egyutas egyenirányítót és a töltőáram korlátozására szolgáló ellenállást tartalmaz. A 21 transzformátort - mivel a kondenzátorok töltőárama korlátozva van — elegendő max. 10 VA teljesítményűre választani. A 3. ábra a találmány szerinti berendezéshez egy zárszerkezet példakénti kiviteli alakját mutatja. A 3 zárszerkezetnek 31 zárháza, 32 működtető elektromágnese, 33 tengelye, 34 forgóretesze, 35 reteszelő lemeze és a reteszelő lemezt visszabillentő rugója van. A zárszerkezet bemenetét a 32 működtető clcktro-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
