191307. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és zárszerkezet elsősorban közép magas és magas épületek füstelvezető nyílászáróinak és menekülési útvonalat elzáró ajtóinak nyitására

5

19J 307

6

mágnes bemenete képezi. A 34 forgóretesz és a 31 zárház között egy, a forgóreteszt nyitóirányba feszítő 37 kifordító rugó található.

A 3 zárszerkezetet a 3. ábra reteszelt, „felhúzott” állapotban mutatja. A 32 működtető elektromágnes a bemenetére kapcsolt áram hatására a 35 reteszelő lemezt magához rántja. Ennek következtében a 34 forgóretesz a 33 tengely mentén a 37 kifordító rugó hatására elfordul (kicsapódik), tehetővé téve ezzel az ábrán nyíllal jelölt ponton támaszkodó nyílászáró szerkezetnek vagy ajtónak a nyű irányába történő szabad elmozdulását. A 3 zárszerkezet reteszelése csak a 34 forgóretesz kézzel történő visszaforgatásával lehetséges: a 34 forgóreteszt megfelelően visszaforgatva, a 35 reteszelő lemez a reteszelő lemezt visszabillentő 36 rugó hatására az ábrán látható reteszelt állapotba kerül.

A példaként! kiviteli alaknál a zárszerkezet olyan felépítésű, hogy a forgóreteszre, a 3. ábrán nyíllal jelölt irányba gyakorolt 10 kp-os terhelés mellett is biztonsággal kinyit. Ilyen terhelés esetén a biztonságos nyitáshoz szükséges minimális energia 10 Ws.

A találmány szerinti berendezés és zárszerkezet előnyeit röviden a következőkben foglalhatjuk össze:

— egyszerű felépítése miatt igen nagy megbízhatóságú;

— hosszú élettartam (a kondenzátor élettartama többszöröse a hagyományos energiatárolók élettartamának);

— hálózati feszültség kimaradást követően 6 órán belül egyszeri, megbízható nyitást biztosít;

— kezelése egyszerű, fizikai erőt nem igényel;

— automatikus táwezérelhetőséget biztosít;

— a zárszerkezet nem önzáró, működtetéséhez 10 kp-os terhelés mellett min. 10 Ws energia szükséges;

— olcsó, könnyen telepíthető, rendszeres karbantartást nem igényel.

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Berendezés elsősorban középmagas és magas épületek füstelvezető nyílászáróinak és menekülési út-5 vonalát elzáró ajtóinak nyitására, melynek egy vezérlő vezetékre (b) kimeneteikkel párhuzamosan kapcsolódó működtető szervei (1), energiatárolója (2), és tetszőleges számú zárszerkezete (3) van, az energiatároló (2) vezérlő bemenetére a vezérlő vezeték (b), 1C a zárszerkezetek darabszámával megegyező számú kimeneteire pedig a zárszerkezet bemenete (c) csatlakozik, a berendezés tápellátása az energiatároló (2) hálózati bemenetén (d) történik, azzal jellemezve, hogy az energiatárolónak (2) egy transzformátora (21), a zárszerkezetek darabszámával megegyező számú ki- és bcmcnctcikkel sorbakapcsolt egyenirányítója (22), a villamos energia tárolására kondenzátora (23) és vezérelt félvezető eszköze (24) van, a 2Q transzformátor (21) kimenete (e) rá van kötve valamennyi egyenirányító (22) bemenetére, az energiatároló (2) vezérlő bemenetét (b) a vezérelt félvezető eszközök (24) egymással párhuzamosan kapcsolt vezérlő bemenetel, hálózati bemenetét (d) a transz- 25 formátor (21) bemenete, kimeneteit (c) pedig a vezérelt félvezető eszköz (24) kimenete képezi.

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tárolt energia zárszerkezetre (3) történő kapcsolására szolgáló vezérelt félvezető eszköz

30 (24), célszerűen tirisztor.

3. Zárszerkezet (3) elsősorban középmagas és magas épületek füstelvezető nyílászáróinak és menekülési útvonalát elzáró ajtóinak nyitására az 1. igénypont szerinti berendezéshez, melynek zárháza (31),

35 működtető elektromágnese (32), tengelye (33), reteszelő lemeze (35) és a reteszelő lemezt visszabillentő rugója (36) van, a zárszerkezet bemenetét (c) a működtető elektromágnes (32) bemenete képezi, azzal jellemezve, hogy forgóretesz (34) és a zárház (31) 40 között egy, a forgóreteszt (34) nyitóirányba feszítő kifordító rugó (37) van elrendezve. (3. ábra)

1 db rajz, 3 ábra

4