191307. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és zárszerkezet elsősorban közép magas és magas épületek füstelvezető nyílászáróinak és menekülési útvonalat elzáró ajtóinak nyitására
1 191 307 2 A találmány tárgya berendezés és zárszerkezet elsősorban középmagas és magas épületek füstelvezető nyílászáróinak és menekülési útvonalát elzáró ajtóinak nyitására. Mint ismeretes a középmagas és magas épületek tűzvédelmével foglalkozó Magyar Szabvány (MSZ 595/4—79) előírja, hogy ezen épületekben a lépcsőház legfelső szintjén vagy tetőfödémén füstelvezetőt, a legfelső szinten vagy a tetőn, a lépcsőházak között, járható megvilágítható kapcsolatot (menekülési útvonalat) kell kialakítani. A szabvány előírja a füstelvezető működtetésénekés a menekülési útvonalat elzáró ajtó vagy ajtók zárva tartásának módját. Eszerint a füstelvezető nyitását középmagas épületben legalább a földszintről és a legfelső padlószintről, a magas épületben valamennyi padlószintről biztosítani kell. A menekülési útvonalat elzáró ajtó kulcsát pedig az ajtó mellett, mindkét oldalon üvegezett, zárható szekrényben kell tartani. A füstelvezető kiviteli formája a valóságban a szabvány által előírt nyílásméretű, egy vagy több nyílászáró (kiforduló- vagy bukóablak). A becsukott nyílászárókat valamilyen távműködtetésre alkalmas zárszerkezet reteszeli. A zárszerkezet kioldása után nyitásukról, általában ellensúly, nyitóirányba feszítő rugós szerkezet vagy a saját súlyuk gondoskodik. A zárszerkezet működtetésére a gyakorlatban két módszer terjedt el. Az első megoldásnál egy, a lépcsőházon végigvezetett acélcső belsejében futó drótkötél meghúzásával lehet a füstelvezető nyílászáró reteszelését kioldani. A másik ismert megoldásnál egy kb. 1 kVA teljesítményfelvételű, 220 V-os elektromágnes rövid idejű gerjesztésével lehet a zárszerkezetet elmozdítani. Az első megoldás hátránya, hogy telepítése a drótkötélpálya kiépítése miatt költséges, a kötélpálya állandó karbantartást igényel (olajozás) és működtetéséhez nagy fizikai erő szükséges. További hátránya, hogy több füstelvezető nyílászáró esetén a kötélpályát lehetetlen úgy kiépíteni és beállítani, hogy valamennyi füstelvezető nyílászáró biztonságosan kinyisson. A második megoldás hátránya részint abból adódik, hogy a tűzeseteket igen gyakran kíséri áramkimaradás is, és ilyenkor az elektromágnest (vagy több füstelvezető nyílászáró esetén elektromágneseket) nem lehet működtetni (nagy energiaigény). Hátrányként kell azt is megemlíteni, hogy a villamos teljesítményt maga a működtető szerv (pl. záróérintkezős nyomógomb) kapcsolja rá az elektromágnesre. Mindkét megoldás közös hátránya, hogy automatikus távvezérlésre (pl. füstdetektorokról történő működtetésre) nem alkalmas. Ismertek olyan berendezések is melyek már energiatárolókat is tartalmaznak. Ezek egyike villamos rendszerű, amely energiatároló céljára akkumulátort használ, a másik pedig pneumatikus felépítésű (KIPSZER által gyártott berendezés). A villamos rendszerű berendezés, az energiatárolás céljára használt akkumulátor miatt állandó ellenőrzést és rendszeres karbantartást igényel. A pneumatikus berendezés pedig bonyolult és drága. Ezek a berendezések, valószínű ezen hátrányos tulajdonságaik miatt nem terjedtek el (lakóépületeknél pl. egyáltalán nem alkalmazzák). Az ismert berendezések mindegyikének közös hátránya továbbá, hogy a menekülési útvonalat elzáró ajtó nyitását egyik sem biztosítja. Ezt ugyan a vonatkozó jogszabályok nem írják elő, de mind több épületüzemeltető részéről merül fel ez az igény is. A menekülési útvonalat elzáró ajtó kulcsa ugyanis az üvegezett szekrényből előbb-utóbb eltűnik és így ez a tetőtéri átjáró nem kívánatos elemek búvóhelyévé válik, a kulcs pedig szükség esetén nem áll rendelkezésre. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt valamennyi nehézség egyidejű kiküszöbölésére, és olyan megoldás létrehozása, amely: — a füstelvezető nyílászárók és a menekülési útvonalat elzáró ajtók együttes nyitását biztosítja, — egyszerű energiatárolók alkalmazásával feszültségkimaradást követően — egy meghatározott ideiglehetővé teszi a nyitást, — nagy megbízhatósággal rendelkezik, — tetszőleges számú zárszerkezetet tud működtetni, — működtetése nem igényel nagy fizikai erőt, — automatikus távvezérlésre is alkalmas, — működtetéséhez kevés energiát igénylő zárszerkezettel rendelkezik, amely a biztonság növelése érdekében nem önzáró rendszerű, — felépítése egyszerű, telepítése olcsó és rendszeres karbantartást nem igényel. A találmány alapja egyrészről az a felismerés, hogy a kitűzött feladat egyszerűen megoldódik, ha energiatárolónak megfelelő kapacitású, közismerten nagy megbízhatóságú és karbantartást nem igénylő elektrolit kondenzátort, zárszerkezetnek pedig kis feszültségű és -teljesítményigényű, egy rugó segítségével nem önzáróvá átalakított ún. elektromos ajtózárat használunk. A kitűzött célnak megfelelően a találmány alapja másrészről az a felismerés, hogy a zárszerkezetre a villamos teljesítményt egy távvezérlésre is jól alkalmazható, nagy megbízhatóságú félvezetős kapcsolóelemmel, pl. tirisztorral kapcsoljuk. A találmány szerinti berendezés tehát, olyan ismert berendezés továbbfejlesztése, amelynek egy vezérlő vezetékre kimeneteikkcl párhuzamosan kapcsolódó működtető szervei, energiatárolója és tetszőleges szánni zárszerkezete van. Az energiatároló vezérlő bemenetére a vezérlő vezeték, a zárszerkezetek darabszámával megegyező számú kimeneteire pedig a zárszerkezetek benienete csatlakozik. A berendezés tápellátása az energiatároló hálózati bemenetén történik. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány abban van, hogy az energiatároló villamos energia tárolására kondenzátort tartalmaz, a vezérlő vezetékre pedig egy távvezérlő kimenete is csatlakozik. A javasolt energiatárolónak egy transzformátora, a zárszerkezetek darabszámával megegyező számú ki- és beineneteikkel sorbakapcsolt egyenirányítója, kondenzátora és kapcsolója van. A transzformátor kimenete rá van kötve valamennyi egyenirányító bemenetére. Az energiatároló vezérlő bemenetét a kapcsolók egymással párhuzamosan kapcsolt vezérlő bemenetei, hálózati bemenetét a transzformátor benienete, kimeneteit pedig a kapcsolók kimenete képezik. 5 1C 1b 20 25 30 35 40 45 E0 r.5 oo 05 2
