191287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcspuding készítésére tejsavóból vagy permeátból

3 191 287 4 dolgozásra, 10 °C alatti hőmérsékleten tárolható a további technológiai műveletek elvégzéséig. A permeát mellékízének eltüntetését fermentálás­sal és speciális ízesítéssel lehet elérni. A fermentálás speciális tejsav- és aromatermelő nemes baktérium színtenyészettel történik, a szaporodási optimumnak megfelelő hőmérsékleten, legalább 4,0 pH-értékig vagy ezen érték alá. Savanyú savó, ill. z-i ennek ultra­szűrésével nyert permeát savanyításánál esetenként szükségessé válhat az alapanyag pH-jának beállítása is megfelelő sókkal. Célszerű Streptococcus thermo­­philus és Lactobacillus bulgarieus 1:1—2:1 arányú keverékével 3,6 pH-értékig fermentálni. A megfele­lően elvégzett fermentálás során — az érzékszervi jel­lemzők javításán túl - egyúttal az alapanyag bioló­giai értéke is nő (L(+)-tejsav képződése, B6 -vitamin képződése). Az eljárás következő fontos technológiai lépése a hidegérlelés, amelynek során az adagolt tejsavter­­melő baktériumok aromatermelése révén az ízhatás tovább javul. A hidegérlelést 20 °C alatt legalább 10 órás tárolással (célszerűen 8—10 °C, 12—16 óra) vé­gezhetjük el. Az előzőekben ismertetett technológiai műveletek­kel elkészített alapanyag-folyadékból történik a gyü­mölcspuding készítése édesítőszer és természetes gyü­mölcslevek vagy -sűrítmények hozzáadagolásával. A termék édességét — az ízesítés fajtájától és az ada­golt gyümölcskészítmény cukortartalmától függően - célszerűen 3,13% folyékony (invert) cukorral, vagy ennek megfelelő szacharózzal állítjuk be. A diabetikus célú gyümölcspudingok édesítésére a megengedett édesítőszereket használjuk. Ízesítőként elsősorban a puding savanykás ízével harmonizáló gyümölcsök, így a citrusfélék, továbbá a bogyós és csonthéjas gyümöl­csök, valamint az almafélék levelei vagy sűrítményei használhatók fel. A gyümölcspudinghoz ízstandardizálás céljából ter­mészetes eredetű aromákat (legfeljebb 2%-ban), a végtermék pH-jának beállítására szerves savakat és só­kat (legfeljebb 0,5 %-ban) adagolhatunk, továbbá spe­ciális élettani célokra vitaminokkal (pl. ascorbinsav) dúsíthatjuk. A megfelelő színhatás létrehozásához ter­mészetes eredetű, ill. engedélyezett élelmiszerszínezé­keket is használhatunk. A végtermék szárazanyag­tartalmának standardizálására kis mennyiségben vizet is adagolhatunk, amelyben előzőleg a felsorolt kis mennyiségű komponenseket (aromákat, savakat, só­kat, színezékeket) feloldjuk. Találmányunk lényeges része az ismert módon elő­készített alapanyagból a kívánt állományú gyümölcs­puding előállítása. Az állomány biztosítására a meg­felelő hatású gélképző növényi vagy állati eredetű hidrokolloidot (célszerűen alginátot, karragént, pek­­tint, szentjánoskenyér-maglisztet, guarlisztet, módosí­tott keményítőt, zselatint) vagy ezeknek megfelelően kiegyensúlyozott — a készítmény megfelelő konzisz­tenciáját és stabilitását biztosító — a keveréket 0,1— 3,5 %-os koncentrációban (célszerűen 0,2—2,5 %-ban) hidegen (10 °C alatt) vagy melegen (80 °C felett lehet a gyümölcspuding alapanyaghoz keverni közvetlenül a végső hőkezelés előtt. Az adagolt hidrokolloidok teljes oldódását, ill. feltáródását megfelelő ideig tartó állandó keveréssel kell biztosítani. A kolloidrendszer stabilitása az egy vagy kétlép­csős homogénezőgéppel megfelelően elvégzett homo­­génezéssel Is növelhető. Ennek paraméterei 60—90 °C hőmérséklet, 15—30 MPa nyomás, célszerűen 75 °C, 20 MPa. A homogénezést minden esetben - amennyi­ben alkalmazzuk — az állománymódosító hidrokolloi­dok adagolása után kell elvégezni, célszerűen a gyár­tás utolsó fázisában (közvetlenül a letöltés előtt). A végleges összetételű gyümölcspuding megfelelő eltarthatóságának biztosítására tartósítószert (maxi­mum 0,1 % Na-szorbátot) adagolhatunk a termékhez, közvetlenül a csomagolás előtt vagy a kész csomago­lásban pasztőrözéssel hőkezeljük. A melegen letöltés célszerűen 72-75 °C-os hőmérsékleten történik, amely után gondoskodni kell a termék gyors hűté­séről. A csomagolt gyümölcspudingot a végső állomány elérése érdekében 10 °C alatti hőmérsékleten 24 óráig hidegen érleljük. A találmányunk szerinti megoldás előnyei a követ­kezőkben foglalhatók össze: — eljárásunkkal egyszerű technikai eszközök fel­­használásával készíthetünk hosszú ideig eltartható, nagy élvezeti értékű gyümölcspudingot, — az új puding kalóriaszegényebb a hagyományos tejalapú pudingoknál, ugyanakkor — összetételénél fogva — elsősorban ásványi só összetétele, magas kalciumtartalina és az esetenkénti vitamindúsítás következtében — alkalmas gyógy­­kúrákra vagy speciális célú diétára, továbbá — táplálkozási értéke felülmúlja a víz alapú készít­ményeket, — az összetételéből adódó kiváló szomjúságoltó tulajdonsága, valamint — savanykás kémhatásából adódó frissítő-üdítő hatása miatt — a fokozott hőter­helésnek kitett egyének védőételeként is használható, — a savó- vagy permeát-alapú üdítőitalokkal szem­ben előnye, hogy gyártása egyszerűbb, mivel a) nem kell fehérjementesíteni a savó alapanyagot b) homogénezni nem feltétlenül szükséges, még permeátból kiindulva sem. Eljárásunkat részletesen az alábbi példákkal vilá­gítjuk meg. 1. példa Citrom ízesítésű gyümölcspuding előállítása Alapanyagként édes savót használunk, amelynek szárazanyagtartalma 5,6 %, pH-ja 6,5* 1000 liter édes savót fölözőgépen zsírtalanítunk, 74 °C hőmérsékle­ten 40 másodperces hőntartással pasztőrözünk, majd 44 °C hőmérsékletre hűtjük. Állandó keverés közben hozzáadjuk az előzőleg ugyancsak savóban elszaporí­tott Streptococcus thermophilus és Lactobacillus Bulgarieus nemes baktérium színtertyészetek 2:1 arányú keverékét 50 1 mennyiségben. A beoltási hő­mérsékleten mintegy 6 óra alatt a pH 3,8-ra csökken, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents