191276. lajstromszámú szabadalom • Tárolótasak

3 191 276 4 szeriparban régóta léteznek olyan, müanyagtasakba csomagolt élelmiszerek, melyeknek műanyag tasakja adott esetben ugyanazon anyagból készült, behegesz­­tett ürítő csonkkal van ellátva. Az ilyen ürítőnyílások­nak azonban nincs a fenti értelemben vett elaszticitá­­sa, és csak abban az esetben sterilizálhatok, ha maga a tasak is sterilizálható. A jelen találmány feladata ezért olyan, a bevezető­ben említett tasak biztosítása, amelynek legalább egy, a tasak szerkezeti anyagától eltérő anyagból készült ürítőcsonkja van, és amely legalább 100 °C hőmérsék­leten stabilis, valamint hőkezeléssel sterilizálható. A feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a tárolótasaknak olefin.vinilacetát kopolimer­­ből vagy poiiuretánból álló 19, 53 kötőréteggel körül­vett, lényegében alaktartó 20,22, 50,72, 106 csp- vagy betétdarabja van. A találmány szerint a tasakok előnyös árú műanya­gok, például polietilén felhasználásával állíthatók elő. E célra a szokásos fólia- vagy tömlőfólia-extrúziós eljárás használható fel, ami szakember számára nem jelent számottevő problémát. A csodarabokat, ill. betétdarabokat, amelyek lé­nyegében merevek, előnyösen merevek, szintén igen előnyös árú műanyagokból, és a szokásos, egyszerű eljárásokkal állítjuk elő. Az orvosi gyakorlatban már ismeretes a polikarbo­­nátok és egyéb kemény műanyagok csodarabokként, feltétdarabokként, dugóként és egyéb, aránylag me­rev tárgyakként való használata. Az is ismeretes azon­ban, hogy az ilyen anyagokból készült csodarabok nem erősíthetők poliolefinekből készült tárolótasa­­kokba, mert a poliolefinek nem hegeszthetők kemény műanyagokkal és így a tasak és a csodarab között nem létesíthető tömített kötés. A találmány szerint meglepetésszerűen azt találtuk, hogy kemény műanyagokból készült csodarabok és betétdarabok egy közbenső kötőréteg felhasználásá­val a poliolefin tasakkal összeerősíthetők. Ez a kötőréteg, melyet a csodarab vagy betétdarab és a task között réteg alakjában használunk fel, szin­tén igen előnyös árú, bizonyos mennyiségű vinilace­­táttal (VÁC) kopolimerizált olefinanyagokból indul ki. Mint ismeretes, ez az olefin-vinilacetát kopolimer a VAC-tartalom növelése útján lehetővé teszi az anyag rugalmasságára jellemző kaucsuk-rugalmasság ugrásszerű növelését. így növekvő VAC-tartalommal nő például az etilén-vinilaceát (ÉVA) kopolimer kau­­csuk-rugalmassága, másfelől azonban a kérdéses VAC-tartalom tartományban az olvadási hőmérsék­let 100 “C alá csökken, és így az ilyen kötőréteget tartalmazó tasakok sterilizálása már nem lehetséges. VAC-tartalmú poliolefin alapú csövek lérhálósítás­­sal hőstabilizálhatók ugyan, sőt rugalmas tulajdonsá­gaik is javíthatók, de ezek a térhálósított csövek ma­gával a- tasakanyagként használt poliolefinnel már nem hegeszthetők; nem jön létre így kötés a poliolefin és a térhálósított olelin-VAC kopolimer között. Ezért a 3 200 264 sz. német szövetségi köztársaság­beli szabadalmi leírás szerint úgy járnak el, hogy a poliolefin tasakot összehegesztik egy nem térhálósí­tott olcfin-VAC, előnyösen etilén-VAC kopolimerből készült csővel, majd ezt követően elvégzik a térhálósí­­tást. A találmány kidolgozása során ezen túlmenően, meglepetésszerűen azt tapasztaltuk, hogy az olefin- VAC, különösen etilén-VAC vagy polimetán kötőré­teg mind a poliolefin tasakkal, mind a kemény mű­anyagból különösen polikarbonátból készült csoda­rabbal vagy betétdarabbal összehegeszthető és ezt követően túlnyomás alatt sterilizálható anélkül, hogy előzetes térhálósításra volna szükség. Noha a sterili­zálás alatt az olefin-vinilacetát kopolimer, ill. a poli­­uretán erősen meglágyul, teljesen tömített tasakot kapunk, melynek kitűnőek a mechanikai tulajdonsá­gai és kitűnően tartja a csodarabokat, úgy, hogy az azokhoz erősített elasztikus csatlakozó- vagy feltétda­rabok nem húzhatók már le. A csodarab vagy betét­­darab a kötőrétegen keresztül teljesen tömített módon van a poliolefin tasakhoz erősítve. A csodarabok vagy betétdarabok a tasak roncsolódása nélkül nem húzha­tók ki a tasakból. Az ilyen sterilizálható, orvosi tasak mechanikai tulajdonságait illetően tehát legalábbis egyenértékű a szokásos PVC-tasakokkal. Ezen túlmenően a találmány szerinti tasakok lágyí­tószermentesek, mert a fólia alakban szokásosan fel­használt poliolefin anyagok lágyítószcr-adalékot nem tartalmaznak, ezáltal mikroorganizmusok okozta ká­rosodásuk kizárt. Ennek következtében a találmány szerinti tasakok minden tekintetben higiénikusabbak, mint a manapság sokszor alkalmazott PVC tasakok. A találmány szerinti tasak előállítására szolgáló poliolefin polimerek közé tartoznak az olefin-, mint etilén-, propilén-, butilén- stb. polimerek. Kiindulási olefinként előnyös az - adott esetben egy vagy több csoporttal helyettesített - etilén. Szubsztituensként például a melil- vagy etilcsoport, a vinilcsopost és halogénatomok, különösen fluorato­mok jönnek számításba. Különösen előnyös az etilén, melyet polietilénné polimerizálunk. Poliolefinként polietilén, polipropilén, poli-n-buti­­lén, poliizobutilén, poli-4-meti!penten-l, szulfoklóro­­zott polietilén, polisztirol, halogénezett polietilén, mintpolivinilfluorid, polivinilidénfluorid és polivinili­­dénklorid, polimetilmetakrilát stb. alkalmas. Alkal­masak továbbá olefinek és egyéb vinilvegyületek ko­­polimerei és keverékpolimerei is, például etilén-propi­lén műanyagok, poli-(etilén/vinilacetát), akrilnitril­­(butadién)sztirol-polimerek, etilén-propilén blokk­­kopolimerek, sztirol kopoiimerek, vinilidénfluorid tartalmú kopoiimerek, valamint sztirol tartalmú ko­poiimerek. A poliolefinek alatt olyan termékeket értünk, me­lyeket adott esetben szubsztituált etilén vinilpolimeri­­zációjával állítanak elő. Ezek a termékek további polimerek kis mennyiségét is tartalmazhatják adalék­ként, olyan polimer adalékokat, melyek a poliolefinek szerkezetét lényegében nem zavarják vagy nem vál­toztatják meg. így például kis mennyiségű sztirol, poliakrilnitrol, szubsztituált etílénvegyületek használ­hatók adalékként. Az így képződő poliolefin-terméke­­ket a fenti értelemben vett polioicfineknek tekintjük. A találmány szerint a tasak poliolefin anyagaként előnyösen polietilént használunk, mely adott esetben etilén-vinilacetát alakjában kis mennyiségű vinilace­­tát-adalékot tartalmaz. A vinilacetát-tartalom ilyen esetben például 10 súly%-ig terjedhet. Különösen alkalmas az általában kis nyomású poli­­merizációval előállított közepes vagy nagy sűrűségű 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents