191246. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyújtott hatóanyagleadást biztosító orális gyógyszerkészítmények előállítására

] 191 246-> Találmányunk tárgya eljárás a gyógyászatban alkal­­mazható, vízben oldódó szervetlen sók és szerves ható­anyagok nyújtott felszabadulását biztosító gyógyszerké­szítmények előállítására. Az orvosi gyakorlatban legkorszerűbbnek minősül­nek az ún. késleltetett, egyenletes hatóanyagleadást biz­tosító készítmények, melyekkel a terápiás vérszint a gyógyító-megelőző tevékenység során a farinakon elő­nyösen kisebb adagjaival és azt nagyobb időintervallum­ban adagolva biztosítható, mint pl. hagyományos gyógy - szerformák esetében. A farinakon hatása időtartamának megnyújtása több­féleképpen oldható meg: — a hatásért felelős molekula kémiai módosításával, — komplex vegyületek képzésével, — farmakológiai hatást retardáló anyagok hozzáadásá­val, és/vagy — megfelelő gyógyszertechnológiai eljárásokkal. Egyszerű eljárást ír le késleltetett hatóanyagleadású készítmények előállítására a 808.014 sz. svéd szabadalmi leírás, mely szerint a hatóanyagot inert műanyagporok­kal összekeverve, granulálás nélkül, vagy nedves granulá­­lás után préselik. A közvetlen préselés során csak laza váz képződik, amelyből a hatóanyag rövid idő alatt fel­szabadul. Késleltetett hatást általában csak viszonylag alacsony hatóanyag és magas vázanyag-arány biztosít. A nedves granulálás esetén a tabletta szerkezete tömörebb, a kés­leltetett hatás biztosításához kevesebb vázanyag szük­séges. A nyújtott hatóanyagkioldódás — mely kezdetben általában túlságosan gyors s a végén nem mindig töké­letes — függ a nedvesítés mértékétől, valamint a prése­lésnél alkalmazott nyomástól. A 3.065.143 sz. amerikai szabadalmi leírásban fog­laltak szerint eljárva, vázanyagként hidrofil gélképző anyagokat alkalmaznak, s a farmakon részben diffúzió, részben pedig a hidrofil vázanyag lassú oldódása révén szabadul fel. A hidrofil mátrix hatóanyagtartalma leadá­sának üteme függ a vázanyag tulajdonságaitól, a kikészí­tés módjától, a préselésnél alkalmazott nyomástól és az emésztési rendszerben meglevő környezeti körülmé­nyektől. A hatóanyag(ok) felszabadulását késleltetni lehet lassan oldódó vagy permeabilis polimer filmekkel törté­nő bevonással is. Különböző pH tartományokban oldó­dó polimerek alkalmazásával a gyomorban és a bélben a pH-tól függő, lépcsőzetes hatóanyagleadás érhető el. Ez esetben a hatóanyag felszabadulásának üteme függ az áthaladási időtől is. A legtöbb hatóanyag nem rendelke­zik bevonásra alkalmas kristályszerkezettel, ezért bevo­nás előtt megfelelő szemcsék előállítása szükséges, ami jelentősen megnöveli a költségeket. Nyújtott hatású készítmények, ún. viasz-mátrixok előállítását ismertetik a 3.035.985, 3.037.911 és 3.087.860 sz. amerikai szabadalmi leírások. Ezeket úgy állítják elő, hogy a hatóanyatokat viaszok és/vagy más lipoid jellegű anyagok olvadékában diszper­­gálják, majd megszilárdulás után a keveréket granulálják. A hatóanyagleadás üteme függ a diszperzitás fokától, a farmakon szemcseméretétől, valamint a felhasználásra kerülő viasz és/vagy lipoid jellegű anyagfok) minőségétől. A terápiás igényeket csak azok a készítmények elégít­hetik ki, melyeknél az alkalmazás során a hatásért felelős komponens(ek) hatékonysága változatlan marad, vi­­? szon>lag rövid időn belül biztosítható a szervezetben a te rá pás vérszint elérése, a hatóanyagfok) leadása tartó­san egyenletes, és a hosszabb időn keresztül végzett keze­lés scrán sem okoznak a hatóanyaggal össze nem függő mellékhatást. A; ismert eljárások hátránya az, hogy a hatóanyagok­nak a készítményekből történő felszabadulását nem min­dig sikerül egyszerű eszközökkel a terápia által kívánt ér­tékekre beállítani, nehéz az eljárás során a készítményt megfelelő minőségben és reprodukálható módon előállí­tani, vagy pedig az alkalmazott eljárások során előállí­tott készítmény használati értéke nincs arányban a fel­merült gyártási költségekkel. Találmányunk tárgya eljárás nyújtott hatóanyagle­adást biztosító orális gyógyszerkészítmények előállításá­ra, inert polimer és ismert segédanyagok felhasználásá­val, oly módon, hogy a hatóanyagot és a segédanyagokat a készítmény tömegére vonatkoztatva 2—8% polivinilbu­­tiral szerves oldószerrel készült oldatával egyenletesen át­nedvesítjük, granuláljuk, majd a granulát tablettává pré­seljük és utólagosan hőkezelésnek vetjük alá, majd — kí­vánt esetben — az így kapott váztabletta felületén önma­gában ismert eljárással az emésztőnedvekben nem oldódó permeabilis polivinilbutiral filmbevonatot alakítunk ki, mi mellett a filmbevonat permeabilitását előnyösen víz­oldható segédanyagok adagolásával szabályozzuk. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a — vízben nem oldódó, hőre lágyuló és gyakorlatilag nem to­xikus — polivinil-butiralból készült, vízben szét nem eső ún. /áztabletta képes biztosítani mind a váz megfelelő szilái dságát, mind a hatóanyag felszabadulását a tablet­ták porozitásának hőkezelés révén való csökkentésével. A polivinil-bútiral (Mowital B 30 T) a polivinil alko­hol butiracetálja plasztikus és filmképző polimer. Jól oldódik alkoholban, észterekben, ketonokban és klóro­zott szénhidrogénekben. Vízben és az emésztőnedvekben nem oldódik, a szervezetben nem bomlik le, nem szívó­dik fel és nem toxikus. Permeabilitása viszonylag ala­csony és vízoldható anyagokkal megfelelően szabályoz­ható . Eljárásunk előnyeit az alábbiakban foglaljuk össze: Az eljárás széles körben alkalmazható különböző ol­­dékcnyságú hatóanyagokat tartalmazó retard készítmé­nyei- előállítására. A vízoldható anyagok felszabadulása független a gyo­mor bélrendszerben levő körülményektől (pH, áthaladási sebesség stb.). A kioldódási jellemzők — a terápiái igényeknek meg­felelően — széles határok között változtathatók. Az előállított készítmény a gyomor és béltraktuson akadálytalanul — feltapadás nélkül — halad végig és fo­lyamatosan szabadul fel belőle a hatóanyag. Fentieket radiológiai úton történő követéssel és meghatározott időben vett vérminták hatóanyagtartalmának meghatáro­zása során — klinikai vizsgálóhelyeken - állapították meg A. készítmények hatóanyagtartalma gyakorlatilag tel­jes i íennyiségben felszabadul s tartósan biztosítja a terá­piás vérszintet. A hatóanyag kioldódásával a váz fokozatosan zsugo­rodik, a teljes kioldódás után visszamaradó szivacsszerű vázanyag plasztikus, nem izgatja a nyálkahártyákat és sem ni féle panaszt nem okoz. A nyújtott hatóanyagleadást biztosító készítmények előállítása viszonylag alacsony segcdanyaghányaddal, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents