191122. lajstromszámú szabadalom • Kombinatív elemkészlet variálható mintázatú és/vagy alapú felületek kirakására
3 191 122 4 elemtípusa olyan mintákat tartalmaz, amelyeket két körív választ el, és a körívek középpontja a négyzet egyik sarokpontjába esik, egyikük sugara az oldal-i hosszal, másikuk pedig annak felével egyenlő. Olyan egyenesvonalú elemtípusok is előnyösen alkalmazhatók, amelyeknél a lapfelületen több egymástól elkülönült egyenesvonalú minta helyezkedik el. A találmány szerinti kombinatív elemkészlet egy előnyös kiviteli alakjánál az egyes minták a lapfelületektől színükben különböznak. Ez esetben célszerű, ha minden mintájának, továbbá a lapfelületek mintán kívüleső részének homogén színe van, és az összes alkalmazott szín három alapszín, úgymint kék, vörös és sárga, illetve bármely két alapszín rögzített arányú legfeljebb két keverékszíne egyikéhez sorolható, és az egy lapfelületen alkalmazott színek száma legfeljebb három. A lehetőségek számát növeli, ha az elemkészlethez minta nélküli, homogén lapfelületű elemtípusok is tartoznak, amely típusok egymástól színükben különböznek. A kombinációs lehetőségek száma tovább bővül, ha a készlethez tartozó elemek mérete nem azonos és olyan elemcsoportokba sorolhatók, ahol a négyzetalakú lapfelületek oldalhossza feles arányú sorozatot alkot, és a fentiekben meghatározott elemtípusok az egyes elemcsoportokon belül legalább részben megismétlődnek. A találmány szerinti elemkészlet egy további lehetőségét kocka alakú elemek alkalmazása képezi, és az említett elemtípusok a kocka több lapfelületén is kialakíthatók. Ez a kialakítás térbeli színes alakzatok összeállítását teszi lehetővé. A találmány szerinti kombinatív elemkészletet a továbbiakban példák kapcsán, a rajz alapján ismertetem részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti kombinatív elemkészlet főbb elemtípusait szemlélteti, a 2. ábra az elemtípusokban szereplő minták geometriai kapcsolatának vázlata, a 3. ábra az elemkészletben előnyösen használható színek helyzetét szemlélteti a színháromszögben, a 4—7. ábrák a találmány szerinti elemkészlettel kirakható néhány kompozíciót szemléltetnek, a 8. ábra egyetlen elem nagyított képe, oldalán jelöléssel, a 9. ábra raszterhálóval ellátott játéktábla rajza a szemléletesség kedvéért torzított léptékben, a 10. ábra az elemkészlet tároló dobozát szemlélteti távlati ábrázolásban, a 11. ábra két különböző méretű elemcsoport kapcsolódására ad példát, a 12. ábra felület részleges (alakos) kirakását szemlélteti, a 13. ábra kockaalakú elemekkel megvalósított térbeli struktúrát példáz, és a 14. ábra csak részlegesen tömör térbeli alakzatot szemléltet, amely kockaalakú elemekből készíthető. Az I. ábrán a találmány szerinti elemkészlet főbb elemtípusait szemléltettük. Az elemkészlet kialakítása szempontjából lényeges, hogy az elemek egyik (a rajzon látható) külső felülete négyzet alakú, és ezen meghatározott szabály szerint kiképzett minta vagy minták találhatók. Az első rajz minta nélküli a elemet szemléltet, énnek lapfelülete a készlethez tartozó bármely lehetséges színből elkészíthető. Adott lapfelület színe mindig homogén. Az I ; ábra felső sorában körívszakaszokkal határolt b, c, d, e, f mintákkal ellátott elemeket láthatunk. Minta alatt egyetlen, a rajzon vonalkázással jelölt egyszeresen összefüggő zárt felületi tartományt értünk, amely célszerűen homogén színű és színe az elem lapfelületének színétől eltér. Amíg a b, c, d és e minták a lapfelületen csak egyszer jelennek meg, az utolsó vázlat az f mintán kívül egy másik f mintával is rendelkezik. A körívvonalú mintákkal ellátott elemtípusok külön K csoportot alkotnak. Az alsó sor vázlatai egy vagy két egyenesvonalú g, h, i, j, k, 1, m és n mintával ellátott elemtípust szemléltetnek. Itt is a minták színe tér el az alapfelületétől. Az egyenesvonalú mintákkal ellátott elemek másik E típuscsoportot alkotnak. A 2. ábrán az egyes mintákra vonatkozó geometriái összefüggéseket láthatjuk. A négyzet oldalhosszúsága 2A, ennek fele, az A méret tekintendő a készlet alapméretének. A körív vonalú K csoport mintáira igaz, hogy azok átmérője az alapmérettel vagy annak kétszeresével, illetve felével egyenlő. A b minta esetében az alapméret felével, a c mintánál az alapmérettel és az e és f mintánál (külső körív) annak kétszeresével. A körív középpontja eshet a négyzet középpontjára (b minta), egyik oldalfelező pontja (c minta) vagy egyik sarokpontjára (d, e és f minták). Az egy elemen belül elhelyezhető minták számát az a tény korlátozza, hogy az egyes minták egymástól elkülönülten léteznek, egymást nem lapolhatják át, és egy elemen belül egyenes- és körvonalú minta nem szerepelhet. A c és d mintákból egy-egy lapfelületen csak egy he yezhető el. \z egyenesvonalú E csoport mintáinál megfigyelhetjük, hogy azok két csúcsa mindig a négyzet egyik oldalának a két végpontjára esik, és egy vagy két további csúcsuk a szomszédos oldal vagy oldalak felezőjén van. Összesen két mintaforma létezhet, az eg)ik háromszög, 2A alappal és A magassággal, a másik téglalap 2A és A oldalakkal. A 3. ábrára hivatkozva az elemkészlet lapfelületeinek és mintáinak célszerűen megválasztható színeit ismertetjük. A készletben alkalmazandó a három tiszta alapszín, azaz a kék, a vörös és a sárga, amelyeket a színháromszögben rendre a B, R és Y pontok jelölnek. Ezek közül bármely két szín keverékszínei a megfelelő két pontot összekötő egyenesen vannak. A készlet színeiként javasolható bármely két tiszta alapszín azonos arányú keverékszíne, tehát a zöld, a lila és a narancs, amelyeket a G, V és O pontok jelölnek, illetve ha a keverék színek több árnyalatát tartjuk célszerűnek, akkor az illető vonalon lehetőleg azonos távolságra lévő legfeljebb két-két keverékszínt alkalmazzunk. Erre példa a kékeszöld (BG pont) és a sárgászöld (YG pont), illetve a kékeslila (BV pont) és a vöröseslila (RV pont). Két keverékszín esetén a közbenső G és V pontokat nem célszerű használni. Az itt bemutatott színválasztékból, annak megfelelő kombinációjával tetszetős elemtípusokat hozhatunk létre. Az elemkészlet nagyságát a színek választéka és a készletben használt típusok száma határozza meg Még a legkisebb készletben is legalább két körvonalú mintával rendelkező elemtípust célszerű alkal5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
