191122. lajstromszámú szabadalom • Kombinatív elemkészlet variálható mintázatú és/vagy alapú felületek kirakására
5 191 122 6 mazni, amelyek több színkombinációban és egyszínű elemekkel együtt már lehetővé teszik a szemnek nagyon kedves alakzatok kirakását. A színek előnyös választását a jelen leíráshoz tartozó rajzok nyomdatechnikai korlátái nem tudják szemléltetni, de a színelméletben jártas szakemberek számára világos, hogy a javasolt színösszeállítás a kirakható alakzatok dinamikus, színes hatását biztosítja. Egy-egy elemkészletben a nagyságtól függően az egyes elemtípusokból több darabot is használunk, a darabszám az egyes elemtípusok között nem feltétlenül egyenletesen oszlik meg A kirakható alakzatokra néhány példát a 4 — 7. ábrák szemléltetnek, amelyeken az egyes elem típusok felismerését milliméteres beosztású raszterhálózat segíti. A rajzon egy-egy elem 5x5 mm méretű, és a vastagon látható 1 cm-es négyzetekben ezért 4 — 4 elem helyezkedik el. A szemléletesség kedvéért a rajzon csak a minták belső határvonalatait, illetve azon határvonalait tüntettük fel, amelyek eltérő színű mezőket választanak el. A 4. ábra alsó mezejében látható stilizált csibék alakja alig 5x4 elemet tartalmazó mezőben is elfér. Már ilyen kis elemszám is lehetővé tesz jellegzetesen kifejező ábrázolást. Az ugyanitt látható tyúkok és kakasok mérete 8x7 elemnek megfelelő helyet foglal el. Az oroszlán és a repülő madár nagyon jellegzetes és kifejezésteli ábrázolása 16 x 14 méretű mezőn megoldható. Ez a mezőméret még nem tekinthető túlzottan nagynak, mert az elemek valóságos mérete célszerűen 20 és 40 mm közé választható A 4. ábrán vázolt módon az elemekből nagyon jellegzetes betűk, feliratok, táblák is készíthetők. A teljes rajzfelület pedig stilizált mesekompozícióvá áll össze. A kifejezések változatossága és gazdagsága tükröződik az 5. ábrából is, amely részletdús, kis, közepes és nagy állatfigurákat tartalmaz, mindegyik stilizált magyar népmeséi formát vesz fel, az álló alak a kompozíció középpontjába összpontosítja a figyelmet. A 6. ábra állatai már más mesevilágot tükröznek, hasonló részletességgel és átütő kifejező erővel. A 7. ábra cirkusz világát példázza, egyszerű motívumokkal, virágokkal és a zsonglőrt játszó bohóccal. A példák alapján könnyen beláthatjuk, hogy az 1. ábrán bemutatott viszonylag kis típusszámú négyzetes alakú elemekből milyen változatos alakzatok, minták rakhatók ki. A kirakásnál a puzzle játékkal ellentétben a fantáziát gyakorlatilag semmi sem köti, a gyerek játékosan alkothat, színvilága fejlődhet. A találmány szerinti kombinatív elemkészlet elemei kialakíthatók lapos négyzetalapú hasábként is, amint az a 8. ábrán látható, ekkor tárolásukhoz kis hely kell. A mintát tartalmazó felső felülettel átellenes oldalon az elemen célszerű műanyagba kevert kemény mágneses ferrit port keverni, majd az alsó réteget felmágnesezni. Ha a 9. ábrán vázolt játéktábla felső részén lágy mágneses hasonló réteget képezünk ki, akkor az elemek stabilan a játéktáblára helyezhetők. A játéktáblán célszerű az elemmérettel megegyező raszterhálót kiképezni, és a táblát összehajthatóvá tenni. Kinyitott állapotban a játéktábla a 9. ábrán szemléltetett U- alakú sín felhúzásával merevíthető. A 8. ábrán vázolt elem oldallapján megtalálhatjuk az elemtípusra jellemző mintázatot. Ez a jelölés a dobozban tárolt készletből a válogatást könnyítheti, illetve a dobozba helyezéskor segít. A H). ábrán a doboz egy célszerű »formáját láthatjuk, amelynél az elemek élüknél fogva a doboz hornyaiban helyezkednek el. A doboz hornyai között kialakuló felület támasztást nyújt a rá helyezendő játéktábla részére, másrészt helyet ad minták felrajzolására, ami szintén az elemek rendszerezett tárolásátsegíti. A doboz felett a játéktábla részére a rajzon nem látható mélyedés van, amelyet közös fedlap fed. Az eddigi példák szerint az összes elem oldalhossza azonos volt. Lehetséges azonban olyan készlet kialakítása, amelynél az elemek különböző oldalhosszú csoportokba sorolhatók. All. ábrán például egész és fél oldalhosszú elemekből álló csibe alakzatot látunk. A kisebb méretű elemek alkalmazása a részletek ábrázolását elősegíti. Az elemek közötti átmenet szempontjából fontos, hogy közöttük az oldalhosszúság aránya 1 : 2 legyen. A 12. ábrán arra láthatunk példát, hogy az elemek a rendelkezésre álló felületet nem töltik ki, és velük kígyó alakzat készíthető. A vázolt forma már az absztrakt ábrázoláshoz közelít. A 13. és 14. ábrák szerinti esetben az elemeknek nemcsak egyetlen négyzetes lapfelülete van, hanem kockák lévén hat felületük használható ki. A 13. ábra így készült tömör térbeli idomot szemléltet, amelynek felületén hullámos térbeli minta vonul végig, amely megtöri az egyébként dísztelen téglatest egyhangúságát. A 14. ábránál szabadon kialakított kompozíció látható. A kockák alkalmazásakor megfelelő számú kockafelületet célszerű egyszínűre hagyni, hogy a térbeli alakzat bizonyos kiegyensúlyozottságot is tükrözzön. Az itt ismertetett példák alapján láthatjuk, hogy a találmány szerinti elemkészlettel a kirakható kombinációk száma gyakorlatilag korlátlan, a választott minták mellett az egymás mellett lévő négyzetek között aktívnak érzett kapcsolódás jön létre, amely teljesen ismeretlen a betű- vagy számkirakós játékok esetén, és mindennek ellenére az alkalmazott elemtipusok száma csekély. Ez a tulajdonság elősegíti a találmány szerinti elemkészlet burkolatok céljára való felhasználását, például csempe, díszítőelem vagy akár üveglapok formájában is. A minták alakjából adódik az is, hogy a különböző figuráknak egyöntetű stílus ismertető jegyei vannak, amit a gyermeki és felnőtt szemlélő egyaránt vonzónak, tetszetősnek talál. Szabadalmi igénypontok 1. Kombinativ elemkészlet variálható mintázatú és/vagy alakú felületek kirakására, különösen játék vagy burkolat formájában történő felhasználáshoz, amelynek elemei négyzetalakú lapfelülettel rendelkeznek, az egyes lapfelületek eltérő megjelenésű elemtípusokba sorolhatók, az elem típusok vagy egyszínűek, vagy pedig egymástól és/vagy a lapfelülettől színben vagy árnyalatban eltérő egy vagy több geometriai mintát tartalmaznak és az elemtípusok egymástól a rajtuk kialakított minta vagy minták alapjában, számában és/vagy elhelyezkedésében különböznek egymástól, az elemkészletben az elemek száma az elemtípusok számát lényegesen meghaladja és a minták belső határoló vonaluk alapján körívvonalú és adott 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
