191085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-(5'-ribonuleotid)-származékok előállítására
23 191 0£5 24 szerrel együtt. Szuszpenziókat készíthetünk a találmány szerinti hatóanyagok oldhatatlan sza'rmazékaiból szirup' ban használt vivőanyag és szuszpendálószer segítségével. Alkalmas szuszpendáiószer például az akáciamézga, tragakanta, metil-cellulóz, és ezekhez hasonló anyagok. Helyi (lokális, topikus) felhasználásra alkalmas kenö; csők úgy állíthatók elő, hogy a hatóanyagot alkalmas kenőcs-alapanyagban, például vazelinban, lanolinban, polietilén-glikolokban, ezek keverékeiben, vagy más, . ezekhez hasonló, anyagokban diszpergáljuk. Előnyösen úgy járunk el, hogy a hatóanyagot kolloid malomban , finoman megőrüljük, cseppfolyós vazelin mint őrlőszer segítségével, és ezt követően diszpergáljuk a kenőcsalapanyagban. Helyi használatra alkalmas krémet és lemosóoldatokat úgy készítünk, hogy a hatóanyagot először olajos fázisban diszpergáljuk, majd ezt az olajos fázist emulgeáljuk vízben. Parenterális adagolás céljára cseppfolyós adagolási egységformákat készítünk egy találmány szerinti hatóanyag és steril vivőanyag segítségével. E célra előnyös vivőanyag a víz. A hatóanyag, függően az adagolási formáktól és koncentrációtól, szuszpendálva vagy oldva lehet a vivőanyagban. Oldatok készítésének céljára egy találmány szerinti hatóanyag vízben oldható alakját oldhatjuk injekciós célra alkalmas vízben, és szűrés útján sterilizálva tölthetjük alkalmas fiolába vagy ampullába, s utána lezárjuk. Előnyös a vivőanyagban adjuvánsok feloldása, erre a célra alkalmazhatunk egy helyi érzéstelenítőt, tartósítószert és pufferanyagokat. A stabilitás növelése céljából a kompozíciót liofilizálhatjuk úgy, hogy az ampullába való betöltés után lefagyasztjuk, és fagyasztott állapotban távolítjuk el a vizet vákuumban. A száraz, liofilizált port ezután az ampullába zárjuk, és mellékelünk egy injekciós célra alkalmas vizet tartal; mazó ampullát, amelynek segítségével felhasználás előtt : a liofilizált port feloldhatjuk. Parenterális célra szuszí penziókat lényegében ugyanilyen módon készíthetünk azon kivétellel, hogy a hatóanyagot a vivőanyagban szuszpendáljuk oldás helyett. Ebben az esetben a sterilizálást nem végezhetjük el szűrés útján. A hatóanyag sterilizálható úgy, hogy etilén-oxid hatása alá helyezzük a steril vivőanyagban való szuszpendálás előtt. Tartós hatás elérése céljából intramuszkuláris szuszpenziót készítünk a hatóanyag valamely oldhatatlan származékából, például trimetil-szilil-éteréből vagy pamoesavas sójából. Előnyös valamilyen felületaktív vagy nedvesítőszer belefoglalása a kompozícióba, a hatóanyag egyenletes eloszlásának megkönnyítése végett. Az adagolási egységforma fogalma, amint ezt a leírásban és igénypontokban használjuk, fizikailag elkülönített egységeket jelent, amelyek egységenként adagolhatok embereknek vagy állatoknak. Minden egyes egység a hatóanyag előre meghatározott mennyiségét tartalmazza, melyet úgy állapítunk meg, hogy létrehozza a kívánt terápiás hatást. A hatóanyag e mennyiségét a szükséges, gyógyszerészeti célra alkalmas hígítószerrel, és/vagy vivőanyaggal keverjük. Az új adagolási egységformákat a következő tényezők szerint állapítottuk meg: (a) a hatóanyag egyéni sajátságaitól, és az elérni kívánt terápiás hatástól függően, és (b) azon korlátozásoktól függően, melyeket mindig tekintetbe kell vennünk, ha egy hatóanyagot embereken vagy állatokon való terápiás felhasználás céljából alakítunk kompozíciókká. Ezt a leírásban részletesen kifejtjük, és ezek is a találmányi bejelentés jellemző sajátságai. A találmány szerinti célszerű adagolási cgységformákra példaként említhetjük a tablettákat, kapszulákat, pilulákat, végbélkúpokat, pasztillákat, granulumokat, a teáskanállal és evőkanállal adagolható formákat, ampullákat, fiolákat és az előbbiek bármelyikének elkülöníthető többszörösét, továbbá e leírásban említett egyéb formákat. A hatóanyagot az adagolási egységformában alkalmas gyógyszerészeti vivőanyaggal keverjük, a kényelmes és hatékony adagolás céljából. Az előnyös kiviteli forma az, lia az adagolási egységek szisztémás kezelés céljára 10, 25, 50, 100, 250, illetve 500 mg mennyiségű hatóanyagot tartalmaznak; parenterális kezelés céljára az előnyös koncentráció 5—65 lömcg/tcrfogal-százaték. Az olyan kompozíciók adagolását, melyek egy találmány szerinti hatóanyagon kívül még egy vagy több, más hatóanyagot is tartalmaznak, minden egyes jelenlévő hatóanyag megfelelő dózisára való tekintettel kell megállapítani. A találmány szerinti eljárást részletesen szemléltetik a következő példák, amelyek azonban nem korlátozó jellegűek. A példákban hatóanyagként U-57 930E 3-(5,-ribonukleotidj-származékát használjuk, de nyilvánvaló, hogy ezek csak példák, és ugyanígy alkalmazhatók a találmány szerinti más hatóanyagok is. 1. példa a kompozíciók előállítására: kapszulák Az alábbi anyagok megadott mennyiségeiből 1000 darab kétrészes keményzselaün-kapszuiát állítunk elő orális alkalmazás céljára. Minden egyes kapszula 250 mg U 57 930E 3-(5'-ribonukieotid)-ot tartalmaz. U-57 930E- 3-(5'-ribonukleotid) 250 g Búzakeményítő 100 g Talkum 75 g Magnézium-sztearát 25 g Ezeket az anyagokat alaposan összekeverjük, és a szokott módon kapszulázzuk. E kapszulák alkalmasak felnőtt egyének fertőzésének szisztémás kezelésére úgy, hogy minden 6 órában 1 kapszulát adagolunk. A fenti eljárás alkalmazásával ugyanígy készíthetünk olyan kapszulákat, amelyek az U-57 930E S-tS'-ribonukleotidj-ját tartalmazzák úgy, hogy a fenti formulában a 250 g hatóanyag helyére 10, 25, 50, 100, illetve 503 g U-57 930E 3-(5’-ribonukleotid)-ot helyettesítünk. 2. példa a kompozíciók előállítására: kapszulák Az alábbi anyagok megadott mennyiségeiből 1000 darab kétrészes keményzselatin-kapszulát állítunk elő orális adagolás céljára. Minden egyes kapszula 200 mg U-57 930E S-ÍS’-ribonukleotidj-oí és 250 mg tetra:'in-hidrok]oridot tartalmaz. U-57 930E- 3-(5'-ribonuklcotid) 200 g Tetraciklin-hidroklorid 250 g Talkum 75 g Magnézium-sztearát 25 g 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 13
