191029. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új béta-laktám-származékok előállítására

1 2 amely képletekben R2 jelentése hidrogénatom vagy alkoxi-csoport, és Rj jelentése hidrogénatom vagy acilcsoport. A 3-amino-2-azetidinon-származékok az irodalom­ban leírt eljárások alkalmazásával előállíthatók; [lásd például Chem. Soc. Special Publication No. 28. 288. old. (1977); The Chemistry of Penicillins, Princeton Univ. Press, 257, old.; és Synthesis 494 (1977)]. A 6-amino-penicillánsavat vagy a 7-amino-cefalos­­poránsavat először redukcióval kéntelenítjük Raney­­nikkelt használva. A reakció vízben végezhető a visz­­szal'orralás körülményei között; a keletkezett vegyü­­let a (XXVI) általános képlettel ábrázolható. A (XXVI) általános képletű vegyület karboxilcso­­portját acetát-csoporttal helyettesítve ezt követő hid­rolízissel olyan (IV) általános képletű 3-amino-3-alko­­xi-2-azetidinont kapunk, amelynek képletében R2 je­lentése hidrogénatom vagy acilcsoport, R2 jelentése hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkoxicsoport, és R3 és R4 jelentése hidrogénatom. Ila egy (XXVI) ál­talános képletű vegyületet réz(II)-acetáttal és ólom­­-tetraacetáttal reagáltatunk valamilyen szerves oldó­szerben (például acetonitrilben), akkor a karboxilcso­­port acetát-csoporttal heiyettesítődik. A keletkezett vegyület hidrolízise kálium-karbonáttal végezhető nát­­rium-borohidrid jelenlétében. Az előbbi 3-amino-3-alkoxi-2-azetidinon-szárma­­zék 1-helyzetébe szulfocsoport úgy vihető be, hogy az intermediert dimetil-formamid és kén-trioxid komplexével reagáltatjuk. 3-azido-2-azetidinon kiindulási anyag úgy állítható elő, hogy először egy (XXVII) általános képletű ole­fint reagáltatunk egy (XXVIII) általános képletű halo­gén szulfonil-izocianáttal (előnyösen klór-szulfonil­­izocianáttal) egy (XXIX) általános képletű azetidinon -származékká. A (XXIX) általános képletű azetidinon­­származék reduktív hidrolízise egy (XXX) általános képletű N-szubsztituálatlan /3-laktámot eredményez. A fent leírt reakciósorozat részletesebb leírása az irodalomban megtalálható; [ lásd például Chem. Soc. Rev„ 5, 181 (1976) és J. Org. Chem., 35, 2043 (1970)] Egy (XXX) általános képletű azetidinon (vagy szulfonált megfelelője) 3-helyzetébe azidocsoport a vegyület valamilyen arilszulfonil-aziddal (például p-to­­luolszulfonil-aziddal) való reagál tatásával vihető be, így egy (XXXI) általános képletű kiindulási azetidi­non-származékot kapunk. A reakció legjobban úgy vi­hető végbe, hogy először az azetidinon-származék nit­rogénjét valamilyen szilil-védőcsoporttal (például terc­­butil-dimetil-szilil- vagy terc-butil-difenil -szilil-cso­­porttal) védjük, majd valamilyen erős szerves bázissal (például litium-diizopropil-aminnal) a mag 3-helyzeté­­ben töltéssel rendelkező anionná alakítjuk alacsony hőmérsékleten, és utána az aniont p-toluolszulfonil­­aziddal reagáltatjuk. A kapott intermediert terimetil­­szilil-kloriddal reagáltatjuk, és az N-védőcsoportot ezt követő savas hidrolizisével vagy fluoridos szolvolizisé­­vel jutunk a (XXXI) általános képletű vegyülethérz. Más módon is előállítható a (XXXI) általános kép­letű vegyület úgy, hogy először egy (ee) vagy (ff) álta­lános képletű primer amint valamilyen R3CHO általá­nos képletű aldehiddel a megfelelő Schiff-bázissá rea­­gáltaturik. Azido-ecetsav valamilyen aktivált formájá­val végzett [2+2] cikloaddiciós reakció egy (XXXIa) általános képletű 3-azido-2-azetidinon-szárrnazékot eredményez, amelynek képletében Q jelentése (gg) vagy (hh) általános képletű csoport. A O, szubsztitu­­ens oxidativ eltávolításával kapjuk a (XXXI) általános képletű vegyületet. A 3-(acil-amino)-2-azetidinon-származékok úgy ál­líthatók elő, hogy először a (XXXI) általános képletű 3-azido-2-azetidinon-származékokat a megfelelő 3- amino-2-azetidinon-származékokká redukáljuk, és utána acilezzük az illető ■3-amino-'-2-azetidinon-szár­mazékot. Amint előbb említettük, olyan esetben, ha R2 je­lentése rövidszénláncú alkoxicsoport, a termék előál­lítható a megfelelő olyan termékből, amelyben R2 je­lentése hidrogénatom. Egy alkoxilezetlen vegyület amíd-nitrogénjének klórozásával egy (XXXII) általá­nos képletű intermediert kapunk. Az N-klórozott am idők előállítására szolgáló reagensek és eljárások a szakterületen ismertek. Reagensekre példaként terc­­buril-hipoklorit, nátrium-hipoklorit és klór említhető. A reakciót valamilyen szerves oldószerben (például valamilyen rövidszénláncú alkanolban, így metanol­ban) vagy valamilyen kétfázisú oldószerrendszerben (például víz és diklór-metán) végezhetjük valamilyen bázis, például nátrium-borát-dekahidrát jelenlétében. A reakció előnyösen alacsonyabb hőmérsékleten vég­zendő. Egy (XXXI) általános képletű intermedier valami­lyen alkoxilező szerrel, például valamilyen alkálifém­­alkoxiddal történő reagáltatásával egy (IV) általános képletű terméket - ahol R2 jelentése alkoxicsoport — kapunk cnantiomerével együtt. A reakciót valami­lyen szerves oldószerben, például valamilyen poláros szerves oldószerben. így dimetil-formamidban végez­zük alacsonyabb hőmérsékleten. Más módszer olyan (1) általános képletű vegyüle­­tek előállítására - ahol R2 jelentése alkoxicsoport — az, hogy először egy (IV) általános képletű inter­mediert — ahol R,NH valamilyen karbamátot jelent (például Rj jelentése benziloxi-karbonil-csoport); és R2 jelentése hidrogénatom — alkoxilezünk, és utána beviszünk egy szül főcsoportot a kapott vegyület 1- helyzetébe. Egy (II) általános képletű vegyület előbb (egy (I) általános képletű alkoxilezetlen vegyület (XXXII) általános képletű vegyületté klórozására) le­írt eljárás alkalmazásával végzett klórozása egy (XXXIII) általános képletű intermediert eredményez. Az előbb (egy (XXXII) általános képletű vegyület (1) általános képletű termékké történő átalakítására) le­írt alkoxilezési eljárást használva, és ezután valami­lyen redukálószert, például trimetil-foszfitot hozzá­adva, a (XXXIII) általános képletű vegyület egy (XXXIV) általános képletű intermedierré és ennek enantiomerévé alakítható át. A fenti eljárás olyan (I) általános képletű terméke­ket eredményez racém elegyként, amelyek képleté­ben R2 alkoxi-csoportot jelent. Kívánt esetben az R- konfigurációjú entantiomer elkülöníthető a racém elegyből szokásos módszerek alkalmazásával, például valamilyen optikailag aktív szerves aminnal képzett alkalmas só frakciónált kristályosításával vagy vala­milyen optikailag aktív kationt felhasználó ion-pár kromatográfiával. A következő példák a találmány specifikus megva­lósításai. 1. példa (S)-N- (2-oxo-l-szulfo-3- azetidinil)-2-fenil-aceta-191.029 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Thumbnails
Contents