191006. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-(fenil-szulfonil)-N'-triazinil- vagy pirimidinil-karbamid-származékot tartalmazó herbicid és növénynövekedést szabályozó szerek és eljárás a hatóanyag előállítására

1

2

191 006

kony vívőanyagot és/vagy egyéb adalékanyagot, külösen tenzldet tartalmaznak.

Különösen előnyösek a következő összetételű készítmények: (% = tömegszázalék)

Oldatok

hatóanyag 1 -30%, előnyösen 5 -20%,

oldószer 90-0%, előnyösen 95-0%,

felületaktív anyag 0-99%, előnyösen 0-95%,

Emulgeálható koncentrátumok hatóanyag 1-20%, előnyösen 5—10%,

felületaktív anyag 5-30%, előnyösen 10-20%,

folyékony vívőanyag 50-94%, előnyösen 70 -85%. Porok

hatóanyag 0,1-10%, előnyösen 0,1-1%,

szilárd vívőanyag 99,9-90%, előnyösen 99,9-99%.

Szuszpenzió-koncentrátumok hatóanyag 5-75%, előnyösen 10-50%,

94—25%, előnyösen 90-30% 1-40%, előnyösen 2-30%.

víz

felületaktív anyag Nedvesíthető porok hatóanyag felületaktív anyag szilárd vívőanyag Granulátumok hatóanyag szilárd vivőanyag

0,5-90%, előnyösen 1 -80%, 0,5-20%, előnyösen 1-15%

5—95%, előnyösen 15—90%.

0,5-30%, előnyösen 3-15%

99,5-70%, előnyösen 97-85% Kereskedelmi forgalomban lévő árukként a tömény szerek részesülnek előnyben, míg a felhasználók általában a hígított szereket alkalmazzák. Az alkalmazási formák egészen 0,001 tömege hatóanyagkoncentrációig hígíthatok. A felhasznált mennyiségek rendszerint 0,01—10 kg hatóanyag/ha, előnyösen 0,025—5 kg hatóanyag/ha közöttiek.

A találmány szerinti szerek további adalékokat, így stabilizátorokat, habzásgátlókat, viszkozitásszabályozókat, kötőanyagokat, tapadást elősegítő anyagokat, valamint műtrágyákat tartalmaznak vagy speciális hatások elérése érdekében más hatóanyagokkal is összekeverhetők.

A találmányt a következőkben példákon is bemutatjuk. A példákban a hőmérsékletet Celcius fokokban (C ), a nyomásokat millibárban (mb) adjuk meg.

Előállítási példák

1. példa

2-hidroxi-fenil-szulfonamid 39 g 2-metoxi-fenil-szuifonamid 210 ml száraz metilén-kloriddal készített szuszpenziójához nitrogéngáz atmoszférában, szobahőmérsékleten 15 perc leforgása alatt hozzácsepegtetünk 22,2 ml bór-tribromidot és a reakcióelegyet ezután 1 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük. Ezután az elegyet 0°C-ra hűtjük és 15 perc alatt hozzáadunk 200 ml metanolt, majd az átlátszó oldatot bepároljuk. Az olajos maradékot etil-acetátban felvesszük, vízzel kétszer mossuk, nátrium-szulfáttal szárítjuk és bepároljuk. A maradékot petroléterrel eldörzsöljük és így 25,1 g 2-hidroxi-fenil-szulfonamidot kapunk. Op.: 136— 138°C.

Hasonló módon állítjuk elő a következő táblázatban felsorolt (Villa) általános képletnek megfelelő hidroxi-fenil-szulfonamidokat is. A táblázatban megadjuk az Rj és R2 helyettesítők értékeit, az -OH csoport helyzetét, valamint a termék fizikai adatait.

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

3. példa

a) 2-(difluor-metoxi)-fenil-szulfoni1-klorid

6.4 g réz-szulfát 276 ml 36%-os »ósav és 72 ml víz elegyével készített oldatához 0°C alá csökkentett hőmérsékleten hozzácsepegtetünk 10J,2 g 40%-os nátrlum-hldrogén-szulfit-oldatot. A kapott oldathoz egyidejűleg hozzácsepegtetünk 101,2 g nátrlum-hidrogén-szulfit-oldatot és a -10°C-ra hűtött diazóniumsó-oldatot, amelyet úgy kapunk, hogy hűtés közben 28,8 g nátrium-nitritet 44 ml vízben oldva hozzácsepegetünk 63,7 g 2-(difluor-metoxi)-anilln 39 ml víz és 84 ml 36%-os sósav elegyével készített oldatához. Eközben a reakcióelegy egyidejű gázfejlődés mellett 30°C-ra melegszik. A reakcióelegyet 18 óra hosszat keverjük, akkor barna színű olaj válik ki. A szerves fázis elkülönítése után a vizes fázist metilén-kloriddal extraháljuk. A szerves fázisokat egyesítjük és bepároljuk, így nyers termékként

80,3 2-{difluor-metoxi-fenil-szulfonil-kloridot kapunk barna színű olaj alakjában.

b) 2-(difluor-metoxi)-fenil-szuifonamid

250 ml metilén-kloridból, 250 ml vízből és 250 ml 30%-os ammónium-hidroxid-oldatból álló elegyhez lassú ütemben hozzáadunk 80,3 g nyers 2-(difluor-metoxi)-fenil-szülfonil-kioridot 50 mi metilén-kloridban oldva. Az exoterm reakció lejátszódása után a reakcióelegyet 2 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük. Ezután a szerves fázist vízzel mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk, bepároljuk és a maradékot metanolból átkristályosítjuk. Dy módon 40,5 g 2-(difluor-metoxi)-fenil-szulfonamidot kapunk, amely 128-130°C-on olvad.

4. példa

a) 2-pentafluor-etoxi)-szulfonil-klorid

6.4 g rész-szulfát 276 ml 36%-os sósav és 72 ml víz elegyével készített oldatához 0°C-nál alacsonyabb hőmérsékletre való hűtés közben hozzácsepegtetünk

101,2 g 40%-os nátrium-hidrogén-szulílt-oldatot. A kapott oldathoz egyidejűleg hozzácsepegtetünkl01,2 g 40%-os nátrium-hidrogén-szulfit-oldatot és — 10°C- ra hűtött diazóniumsó-oldatot, amelyet úgy kapunk, hogy hűtés közben 28,8 g nátrium-nitritet 44 ml vízben oldva hozzácsepegtetünk 90,8 g 2-(pentafluor-etoxi)-anilin 39 ml víz és 84 ml 36%-os elegyével készített oldatához. A reakcióelegy eközben egyidejű gázfejlődés mellett 30°C-ra melegszik fel. A reakcióelegyet 18 óra hosszat keverjük, ekkor barna színű olaj válik ki. A szerves fázis elkülönítése után a vizes fázist metilén-kloriddal extraháljuk. A szerves fázisokat egyesítjük és bepároljuk, így nyers termékként

2-(pentafluor-etoxi)-fenil-szulfonil-k]oridot kapunk barna színű olaj alakjában.

b) 2-(pentafluor-etoxi)-fenil-szulfonamid

250 ml metilén-kloridból, 250 ml vízből és 250 ml 30%-os ammónium-hidroxid-oldatból álló elegyhez hozzáadjuk a 4a. példa szerint kapott nyers 2-(pentafluor-etoxO-fenil-szulfonil-kloridot 50 ml metilén-7