190987. lajstromszámú szabadalom • Centrifugál szabályozó gépkocsi gyújtáselosztójához
1 190 987 2 oktánszámigény maradéktalan kielégítése. Az oktánszámigényt a motorkonstrukció oldaláról számos jellemző határozza meg, mindenekelőtt a kompresszióviszony, továbbá a gyújtásidőzítés. Ha adott motorszerkezeti jellemzőkből kiindulva kell az üzemet valamely adott kopogásállóságú benzinféleséghez (a benzinfokozat oktánszámúhoz) illeszteni, akkor legcélszerűbb optimálisan megválasztani a kompresszióviszonyt és/vagy a gyújtásidőzítést úgy, hogy a motorszerkezet és a benzin kölcsönhatásban a megkívánt oktánszámigényt eredményez-. ze. A kompresszióviszony változtatása az oktán- Izámigényt szignifikáns módon, radikális mértékben változtatja, de ennek kivitelezése rendszerint problematikus, komoly technikai hátteret igényel, a hajtóanyagfogyasztás tekintetében is következményekkel jár. A gyújtásidőzítés változtatása ugyan csak kisebb oktánszámigény változtatást tesz lehetővé, de a motor-benzin kölcsönhatásban finomszabályozást, igen eredményes összehangolást tesz lehetővé az oktánszámigény csökkentését biztosítva, s a sorozatban gyártott motoroknál, melyek kompresszióviszonya már adott, utólag is egyszerűen végrehajtható. A gyújtásidőzítést változtathatjuk- az alapelőgyújtás változtatásával,- a centrifugális szabályozás jellegének módosításával. Az 1. ábrán mutatott jelleggörbék ezt a folyamatot jól szemléltetik. Az 1. ábra a motor fordulatszámának függvényében mutatja a teljes fojtószelepnyitáshoz tartozó tényleges teljes előgyújtási (alap + szabályozott előgyújtás). Az első 1 jelleggörbe a gyárilag javasolt előgyújtással és a technika állása szerint - gyárilag előállított - centrifugál szabályozó alkalmazásával kapott üzemet mutatja, a második 2 jelleggörbe azt mutatja, hogyan alakul az üzem, ha a technika állása szerinti centrifugál szabályozás megtartásával az előgyújtás csökkentésével illeszkedünk a kisebb oktánszámú benzinhez, a harmadik 3 jelleggörbe a változatlan előgyújtás melletti, de a találmány szerinti centrifugál szabályozó alkalmazásával kapott üzemi magatartást szemlélteti. A viszonyítási alap az 1. ábrán ugyancsak mutatott köpogási határ K jelleggörbe; ez a görbe azt az üzemi állapotot szemlélteti, melyben teljes fojtószelepnyitás mellett még éppen nem kopog a motor, vagyis az előgyújtás bármely növelése már kopogást okozna. Az 1, 2, 3, K jelleggörbék egymáshoz viszonyított helyzete szemlélteti a motor kopogási viszonyait. A motorfordulatszámot mutató abszcisszán jelöltünk két példakénti alsó ni fordulatszámot és felső n2 fordulatszámot. Az előgyújtást mutató ordinátán jelöltük az eg, alapelőgyújtást, az oktánszámigény csökkentése céljából foganatosított gyújtá|állítás folytán kapott módosított egma alapelőgyujtást és a gyújtásállítás léptékét. Látható, hogy az első 1 jelleggörbe szerinti üzemben a motor az alsó és felső ni és n2 fordulatszámok közötti fordulatszám-tartományban kopogni fog, hiszen a - gyári ajánlás szerinti beállítást szemléltető - 1 jelleggörbe ebben a fordulatszám-tartományban mindvégig majorizálja az alkalmazott benzinhez tartozó kopogási határt mutató K jelleggörbét. Ha levesszük az eg alapelőgyújtást (2. jelleggörbe), a kopogás elkerülhető, de az előgyújtás a teljes szabályozási tartományban kisebb lesz, s ez kedvezőtlenül kihat a gépkocsi más paramétereire (lásd a Táblázatot). Ha viszont a találmány szerint járunk el, az előgyújtást csak abban a tartományban csökkentjük (3. jelleggörbe), melyben a kopogás veszélye fennáll, így az egyéb paraméterek romlása csak kismértékű, és olyan kompromisszumot találtunk, mely mellett a gépkocsi oktánszámigénye az egyéb üzemi jellemzők számottevő romlása nélkül csökkenthető. A találmány szerinti üzemeltetés további előnye, hogy a szabályozási jelleggörbe tetszőlegesen módosítható, a motor különféle benzintípusokhoz egyaránt illeszthető mindaddig, amíg az illeszkedésnél még elfogadható kompromisszum érhető el. Ezt az illesztést a már említett, Lada típusú motorokhoz használatos - találmány szerint módosított - centrifugál szabályozó példáján szemléltetjük. A rendszer kinematikai viszonyai: a vezértengelyről az A keresztlap kap meghajtást, mely a fordulatszám függvényében változó energiát közöl a B röpsúlyokkal, ahol az energiaközlés áttételét az együttműködő I és II élek alakja határozza meg. A B röpsúlyokat a (megszakító bütyköket is hordozó) D alaplapba befogott E tengelyek csuklósán ágyazzák. Az A keresztlapra ezenkívül az A keresztlapban megfogott F csapok és a D alaplapban megfogott E tengelyek közé feszített R rugók is hatnak. Amikor az excentrikus alakú A keresztlap körülfordulása során annak végei kifelé mozgatják a B röpsúlyok végeit, a B röpsúlyok elfordulnak az E tengelyek körül, és az I és II élek alakjától függő mértékben forgatják el a nyíl irányában a D alaplapot az A keresztlaphoz képest. A főtengelyen mérhető előgyújtásváltozás mértéke az említett elfordulásnak pont kétszerese. Az A keresztlap és a B röpsúly - D alaplaphoz viszonyított - elfordulásai a vizsgált mechanizmusban progresszív jellegűnek nevezhetők, amin azt értjük, hogy - a B röpsúly elfordulásának mértékét q>B-vel, az A keresztlap elfordulását <pA-val jelölve, - kis cpB szögeknél a d<pB : d<pA differenciál hányados kicsiny, nagy <pB szögeknél a differenciál hányados megfelelően nagyobb. A centrifugál szabályozó jelleggörbéjének megváltoztatása tehát elsődlegesen úgy történik, hogy megváltoztatjuk a differenciál hányados értékét a (pB érték függvényében. Ezt a változtatási lehetőséget biztosítja a szabályozási I élek találmány szerinti kialakítása, mely előfeltétele annak, hogy a további illesztő lépést, a rugóerő megfelelő beállítását a kívánt eredményt biztosító módon elvégezhessük. Az első szabályozási I élek vezérvonalát tehát úgy választjuk meg, hogy annak egy la része egyenes, de a további Ib része olyan görbe, melynek bármely pontjában az egyenes meghosszabbításától való h távolság - az első la résztől távolodva - nem csökkenhet, s a második Ib rész legalább egy kezdeti szakaszában a h távolság - az első la résztől távo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
