190943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag aktív p-hidroxifenil-glicin előállítására

1 190 943 2 Az (I) képletű p-hidroxi-fenil-glicin COOH (I) NH2 D-izomerje, illetve a belőle képezhető reakcióképes savszármazékok széles körben alkalmazott acilező­­szerek a félszintetikus antibiotikumok, például az amoxicillin, a cefadroxil vagy a cefaperazon gyártá­sánál. A p-hidroxi-fenil-glicin L-izomerje önmagában mesterséges édesítőszerek komponenseként ismert, sőt az utóbbi időben szénhidrát-anyagcserét szabá­lyozó és szívinfarktust megelőző hatását is ismerte­tik a 866 745 sz. belga szabadalmi leírásban. A ra­­cém p-hidroxi-fenil-glicin rezolválására több eljá­rás ismeretes. A 7 311 012 sz. holland szabadalmi leírás szerint p-hidroxi-benzaldehidból Strecker-szintézissel ra­­cém 2-(4-hidroxi-fenil)-2-amino-acetonitrilt állíta­nak elő, amelyből a D-izomert borkősavas rezolvá­­lással elválasztják, majd ezt savasan hidrolizálják. Az eljárás nagy hátránya, hogy kiindulási anyag­ként a nehezen hozzáférhető, ezért igen drága p-hidroxi-benzaldehidet kell alkalmazni és a mód­szer kitermelése nem jó. Ipari méretekben további hátrányt jelent az alkáli fém-cianidok alkalmazása. A fenti módszert amerikai szerzők oly módon javították a 3 489 750 sz. amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírás szerint, hogy lényegesen olcsóbb 4-metoxi-benzaldehidből (ánizsaldehid) in­dultak ki és a racém 2-(4-metoxi-fenil)-2-amino­­acetonitril rezolváiása és hidrolízise után utolsó lépésként demetilezést hajtottak végre hidrogén­­bromidos éterhasítással. Az eljárás gazdaságossága így javult, de megmaradtak, illetve tovább romlot­tak a biztonságtechnikai és munkaegészségügyi kö­rülmények. így továbbra is alkálifém-cianidokat kell használni a racém 2-(4-metoxifenil)-2-amino­­nitril képzésénél, az éterhasítás során a nagyon mérgező, szagtalan metil-bromid szabadul fel, a tömény hidrogén-bromid alkalmazása pedig ext­rém korróziós körülményeket teremt. Az előzőekben leírt módszerhez közelálló eljá­rást ismertetnek a 173 824 1. számú és a 181 479 1. számú magyar szabadalmi leírások. Ezekben a fenti reakció út egyes lépéseit más sorrendben al­kalmazzák. A T/19 371 számon közzétett magyar szabadal­mi bejelentés szerint racém p-hidroxi-fenilglicin­­metilészter és orto-metilészter keverékét vízmentes alkoholos közegben optikailag aktív borkősawaí reagáltatják, a keletkező optikailag aktív p-hidro­­xi-fenilglicin-metilészter optikailag aktív borkősav­­val képzett savaddíciós sóját pedig önmagában is­mert módon hidrolizálják, majd az optikailag aktív p-hidroxi-fenil-glicint szervetlen savval képzett só­jából felszabadítják. Az előbbiektől eltérő módon tudták a racém p-hidroxi-fenil-glicint rezolválni (2 309 180 sz.) NSZK-beli szabadalmi leírás szerint. Ebben az eljá­rásban a megfelelő hidantoinból kapott racém p-hidroxi-fenil-glicinből előállított észterekből in­dultak ki. Módszerük azon a felismerésen alapult, hogy bizonyos optikailag aktív aminosav-észterek azometin-származékai megfelelő körülmények kö­zött racemizálódnak, eközben az egyik izomer bor­kősavval képzett savaddíciós sója formájában elkü­löníthető, s ezáltal a rezolválási reakció kitermelése is jelentősen javul. Ezen az úton különböző, gyűrűn-helyettesített fenil-glicin-észtereket alakítottak át abszolút kö­zegben 1 mól-ekvivalens borkősavval és 1-8 mól karbonilvegyület (benzaldehid, ánizsaldehid, ace­­ton) jelenlétében a megfelelő észter-hemitartarát­­sóvá. A kitermelés 41-85%, a reakcióidő azonban igen hosszú és az eljárással a korábbi eljárásokhoz ké­pest jobb optikai tisztaságú terméket kaptak. A kapott sókat savas vagy bázikus hidrolízissel a megfelelő fenil-glicinné alakították át. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a p-hidroxi-fenil-glicin-észterek L-( + )-borkősawal végrehajtott aszimmetrikus transzformációjához nem szükséges a benzaldehidet 1-8 mól mennyiség­ben alkalmazni, hanem katalitikus mennyiségük is elegendő, ha nem vízmentes közegben dolgozunk. Az aszimmetrikus transzformációt találmá­nyunk szerint kivitelezve a reakcióelegyben a víz koncentrációja 0,3-10%, előnyösen 0,5-2% között van. A reakcióelegyben a víz jelenléte azért is előnyös, mert növeli az elegy polaritását és ezáltal a racém­­hemitartarát oldékonyságát így a rezolválási reak­ció kezdetén már alacsonyabb hőmérsékleten is tiszta oldatot kapunk és mivel ebből indul meg az egyik optikai izomer kristályosodása, a kapott ter­mék optikai tisztasága is nagyobb. Az aszimmetrikus transzformációt L( + ) borkő­sav, mint rezol váló szer, jelenlétében hajtjuk végre. Ebből a p-hidroxi-fenií-glicin-alkil-észterrel ekvi­valens mennyiséget használunk. Racém p-hidroxi­­fenil-glicin-metilészterrel elvégezve az aszimmetri­kus transzformációt, az oldószertől függően D-p­hidroxi-fenil-glicin-metilészter-L-hemitartarátot vagy L-p-hidroxi-fenil-glicin-metilészter-L-hemi­­tartarátot lehet előállítani. így acetonitrilből vagy metanol-benzol elegyéből D-p-hidroxi-fenil-glicin-metilészter-L-hemitarta­­rát, míg metanolból vagy etanol-benzol elegyből az L-p-hidroxi-fenil-glicin-metilészter-L-hemitartarát válik ki szolvatált formában. Az optikailag aktív p-hidroxi-fenil-glicint a meg­felelő alkilészter-hemitartarátból az optikailag ak­tív észter vizes vagy szerves oldószeres közegben két ekvivalens mennyiségű lúggal történő felszaba­dításával és az észter lúgos vagy savas hidrolízisével lehet előállítani. Az egész folyamat 10-12 óra alatt megvalósítható. Találmányunk szerint úgy járunk el, hogy a ra­cém p-hidroxi-fenilglicin egy-négy szénatomos alkilészterét optikailag aktív borkősavval benzal­dehid és víz jelénlétében oldószeres közegben rea­­gáltatjuk, az adott esetben szolvatált alakban ka­pott, optikailag aktív p-hidroxi-fenil-glicin-egy­­négy szénatomos alkilészter-hemitartarátból ön­magában ismert módon az optikailag aktív p­­hidroxi-fenil-gücint felszabadítjuk és a fenti rezol­válási folyamatban keletkező anyaglúgot és/vagy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents