190935. lajstromszámú szabadalom • Bányabiztosító berendezés

5 190.935 6 egyik vége (22) csuklónál az (1) főtetetőhöz, másik vége pedig (23) csuklónál a (18) karhoz van erősítve. Ebben a kiviteli alakban a (3) bak, a (2) csatló, a (18) kar és a szögemelő (7) tám csuklói közös tengelyen vannak. A találmány szerinti bányabiztosító berendezés to­vábbi kiviteli alakját mutatja az 5. és 6. ábra, ahol a (2) csatló egybe van építve a (18) karral, a (11) csukló pedig olyan hosszúkás, hengeres (18b) nyúlványként van kialakítva, ami az (1) főtetetőhöz erősített (25) fészekben elcsúsztathatóan és elfordíthatóan van szerelve. A (18b) nyúlvány tengelye egybeesik a ( 18a) nyúlvány tengelyével, és ez a közös tengely pár­huzamos az (1) főtetető munkafelületével, olyan füg­gőleges síkban van, ami az (1) főtetető szimmetria­síkjában van. A bányabiztosító berendezésnek a (6) tám működ­tetése általi kitámasztása során az (1) főtetető lem­­niszkáta-görbén halad felfelé. Az (1) főtetető mun­kafelülete és a főte között súrlódási erő jelentkezik, ami arányos a nyomóerővel és a súrlódási együttható­val. Bizonyos érték elérte után a létrejövő súrlódó erő legyőzi a szögemelő (7) tám ellenállását. Az ed­dig kimerevített, az (1) főtetetőbői, a (2) csatlóból és a (18) karból álló csuklós háromszög elveszti a me­revségét, aminek következtében az (1) főtetetőnek a főtével párhuzamos irányú mozgása megszűnik. A lemniszkáta-mechanizmus elmozdulásának víz­szintes irányú komponensét a (18a) nyúlvány, illetve a (18a) és (18b) nyúlványok elmozdulása kompenzál­ja. A (18) kar és az (1) főtetető egymáshoz kapcso­lása lehetővé teszi az (1) főtetetőnek a (18) karhoz képesti elmozdulását a (Í8a) és (18b) nyúlványok ál­tal alkotott tengely mentén a kezdeti helyzethez ké­pest előrefelé és hátrafelé egyaránt. De lehetőség van a (18a) és (18b) nyúlványok körüli elfordulásra is. Az (1) főtetetőnek a (18) karhoz képesti helyzetét a szögemelő (7) tám határozza meg és rögzíti. A 7. ábrán látható kiviteli alak esetében az (1) főte­tető legalább egy (27) csatló útján (26) karral van összekötve. A (27) csatló (31) csukló útján van az (1) főtetetővei összekapcsolva, míg közte és a (26) kar között (28) csukló van. A (16) kar másik vége (31) csuklóval a (3) bak felső végében van rögzítve, amely a (4) fekütalppal az (5) lemniszkáta-rendszer csatlói utján van összeköttetésben. A (26) kart szögemelő (17) tám támasztja alá, amelynek egyik vége a (26) karhoz van csuklósán csatlakoztatva, míg a másik vége a (3) bakhoz csatlakozik csuklósán. Az (1) főte­tető, a (2) csatló, a (26) kar és a (27) csatló pozicio­náló mechanizmust alkot, amelynek egymással szem­közti tagjai egyforma hosszúak. A mechanizmus tag­jainak a (30) és (11), a (28) és (29), a (30) és (28), il­letve a (11) és (29) csuklókon átmenő tengelyei vi­szont paralelogrammát képeznek. Ebben a kiviteli alakban a (27) csatlóhoz van a hosszváltozásra képes (7) tám egyik vége csuklósán csatlakoztatva, mely­nek a másik vége viszont az (1) főtetetőhöz csatlako­zik csuklósán. Másik kiviteli lehetőség annyiban különbözik az előzőtől, hogy a (7) tám (23) csukló segítségével a (2) csatlóhoz van kapcsolva, amikor is a (29) és (31) csuklók közös tengellyel rendelkeznek. A 9. ábra a találmány szerinti bányabiztosító be­rendezés hidraulikus rendszerét mutatja. Ennek a ki­viteli alaknak az esetében a (7) tám felső (8) hengeré­nek (B) aktív tere és a (6) tám dugattyú alatti tere (43) váltószelepen át egyidejűleg van a hidraulikus rendszer nyomásmentes helyével vagy szivattyújával összekötve. A (7) tám (8), illetve (9) hengerének többi (A), illetve (A’) tere, továbbá a (6) tám du­gattyú feletti tere szintén a (43) váltószelepen át egy­idejűleg van a hidraulikus rendszer nyomásmentes helyével vagy szivattyújával összeköttetésben. A tér (46) visszacsapó szeleppel van lezárva, a biztonságot pedig (48) túlfolyó szelep szolgálja. A (46) vissza­csapó szelepet a (B) aktív térből származó nyomással vezéreljük. A (B) aktív tér (60) vezetékről ellátott (40) biztonsági szeleppel van összekötve, amit ebből a (60) vezetékből származó nyomással vezérelünk. * A (6) tám dugattyú alatti terét is a (60) vezetékről tápláljuk. A (6) tám dugattyú alatti tere a (6) tám du­gattyú feletti teréből származó nyomással vezérelt (45) visszacsapó szeleppel van lezárva, a védelemről pedig (49) túlfolyó szeleppel gondoskodunk. A (B) aktív tér (51) visszacsapó szeleppel van lezárva és (50) túlfolyó szeleppel van védve. A (9) henger (A’) tere viszont a (41) visszacsapó szeleppel van lezárva. A 10. ábra a hidraulikus rendszer részletét mutatja más kiviteli alak esetében, amelynek esetében a (43) váltószelep és a (40) biztonsági szelep közé (42) visz­­szacsapó szelep van beiktatva. Ennek köszönhetően a (40) biztonsági szelepet a (6) tám dugattyú alatti teréből vagy a (45) visszacsapó szelep előtt a hálózat­ból lehet táplálni. A találmány szerinti berendezés működésének to­vábbi ismertetése céljából abból a kezdeti helyzetből indulunk ki, amikor a biztosító berendezés nincs ki­támasztva, az (1) főtetető nem érintkezik a főtével. A (8) és (9) hengerek dugattyúi szélső helyzetükben vannak. A (6) tám hosszának növelése érdekében annak dugattyúja alá nyomást kell juttatni a (43) váltósze­lep segítségével a (45) visszacsapó szelep által vezé­relt módon. Amikor az (1) főtetető érintkezik a főté­vel, az (1) főtetető mozdulatlanná válik a közte és a főte között keletkező súrlódó erő következtében. A (2) csatló alsó (12) csuklója balra vagy jobbra el­fordul az (5) lemniszkáta-rendszer csatlóitól függő­en, amelynek következtében a korábban már emlí­tett módon a (8) vagy (9) hengerek egyikében a du­gattyú elmozdul. Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy a (12) csukló jobbra mozdul el. Ennek kö­vetkeztében a (8) henger dugattyúja jön mozgásba és folyadékot présel át a (48) túlfolyó szelepen. A (40) biztonsági szelepnél beállított küszöbnyomást meg­haladó nyomás hatására a (48) túlfolyó szelep átvált és az ellátó nyomás a (8) henger (B) aktív terébe és ezzel egyidejűleg a (46) visszacsapó szelephez jut, aminek következtében (8) henger (A) tere a nyomás­­mentes kifolyással kerül kapcsolatba. A (B) aktív térben lévő folyadék nyomása hosszának növekedé­sére kényszeríti a (7) támot, aminek következtében aktív erő keletkezik a fejtés homlokoldala irányába. A (9) henger (A’) terében lévő nyomást a (47) túlfo­lyószelep szabályozza. Amikor a biztosító berendezés kitámasztása megtörténik, a (6) tám dugattyúja alatti nyomás mindig ugyanaz, mint ami a (B) aktív térben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents