190895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, módosított gyógyászati hatású anyagok előállítására
3 190.895 4 Lényegében ugyanazt a terméket kapjuk akkor is, ha ugyanezt a kiindulási anyagot 2 óra hosszat 120 °C- on kezeljük. A Mg(OH)2 arány: 19,35% 3. példa Magnézium-hidroxid paszta: 2,019 g, amely 0,606 g tiszta terméknek felel meg (0,265 rész). A reakció hőmérséklete: 90°C. Reakcióidő24óra. AMg(OH), arány: 21,04%. 4. példa Magnézium-hidroxid paszta: 2,273 g, amely 0,750 g tiszta terméknek felel meg (0,30 rész). A reakció hőmérséklete: 120 °C. Reakcióidő: 3 óra. Mg(OH2 arány 23,07%. 5. példa Magnézium-hidroxid paszta: 2,278 g, amely 0,900 g tiszta terméknek felel meg (0,36 rész). A reakció hőmérséklete: 120 °C. Reakcióidő: 4 óra. Mg(OH)2 arány: 26,47%. 6. példa Magnézium-hidroxid paszta: 3,183 g, amely 1,050 g tiszta terméknek felel meg (0,42 rész). A reakció hőmérséklete: 125 °C. Reakcióidő 4 óra. Mg(OH), arány: 29,58%. 7. példa Magnézium-hidroxid paszta: 3,638 g, amely 1,200 g tiszta terméknek felel meg (0,48 rész). A reakció hőmérséklete: 142 °C. Reakcióidő 4 óra. Mg(OH)2 arány: 32,43%. A reagáltatás befejezése után az autoklávot minden esetben lehűtjük és a terméket iszap formájában kinyerjük. A felhasználásra alkalmas terméket mosás és szárítás után porrá őrléssel készítjük. A termék ezután kapszulákba helyezhető orális alkalmazásra. Azonban, mivel a termék erősen lúgos kémhatású, általában előnyös, ha széndioxiddal vagy egy gyógyászatilag elfogadható savval kezelve a pH értékét 7,5-9-re csökkentjük. A citromsav, borkősav, foszforsav és kovasav gyógyászatilag elfogadható, így ezek használhatók a fenti célra. Ezután a terméket mossuk és szárítjuk. Használhatjuk por formában szuszpenzió előállítására, vagy összepréselhető tablettává. Különböző meghatározásokat és kísérleteket végeztünk a találmány szerinti eljárással előállított termékek gyógyászati alkalmazhatóságának kimutatására. A toxicitást patkányban határoztuk meg. A savcsökkentő hatásra és bevonatképző hatásra szintén közlünk kísérleteket. Toxicitás A találmány szerinti eljárással előállított különböző összetételű termékek toxicitását mind hím, mind nőstény istar-fajta patkányon meghatároztuk, orális adagolással 5 napig, 15 g/kg napi dózis mellett (a patkányok átlagos súlya 200 g volt). A kísérleteket 4, egyenként 20 patkányból álló csoportban végeztük el:- az első csoport nőstény kontroll patkányokból állt, ezek csak fiziológiás szérumot kaptak, három 1 mles dózist a 8., 12. és 16. órában;- a második csoport 20 nőstény patkányból állt, ezek naponta háromszor, a 8., 12. és 16. órában 5 g/kgos orális dózist kaptak 1 ml vízben szuszpendálva;- a harmadik csoport a hím kontroll csoport volt hasonlóképpen kezelve, mint az első csoport, és- a negyedik csoportban hím patkányok voltak hasonlóképpen kezelve, mint a fenti második csoport. Minden állatot megmértünk a kísérletek előtt és után; a nőstény patkányok átlagos súlya 2,67%-kal növekedett a kontroll nőstényekhez képest, míg a hím patkányok átlagos súlya 2,93%-kal csökkent a kontroll hímekhez képest. Ennek megfelelően jelentős súlyváltozás nem észlelhető a kísérlet folyamán, továbbá egyetlen állat sem pusztult el a kísérletek alatt. A fenti eredményekből az a következtetés vonható le, hogy a találmány szerinti eljárással készült termékek nem toxikusak. A savcsökkentő hatás meghatározása A savcsökkentő hatást kétféle módszerrel határoztuk meg. 1. In vitro-kísérlet Az in vitro vizsgálatban a találmány szerinti eljárással előállított termék hatását egy ismert, jelenleg kereskedelmi forgalomban lévő anyag (amely alumínium- és magnézium-hidroxidok keveréke) hatásával hasonlítottuk össze. A kétfajta készítményből összehasonlítható dózisokat alkalmaztunk, azaz 2 zacskónyi, összesen 31,2 mEq ioncserélő kapacitással rendelkező találmány szerinti eljárással készült módosított agyagot és 1 adag 41,6 mEq ioncserélő kapacitású referencia vegyületet használtunk fel. Meg kell jegyeznünk, hogy a referencia vegyületek ioncserélő kapacitása körülbelül 25%-kal nagyobb volt a találmány szerinti eljárással készült módosított agyagokénál. Az összehasonlítást azért végeztük kyen módon, hogy a ténylegesen használt terápiás dózisokat hasonlítsuk össze. A kísérletet Fordtran J. S. módszere szerint végeztük („A savasság csökkentése diétával, antacidokkal és anticholinerg szerekkel" Gastro-intestinal disease. Pathophysiology, diagnosis, management [Sleisenger, M. H. and Fordtran J. S., Saunders Philadelp, hia] 1973,,p. 718-742). Az egyes mintákbanáutofnat kusan adagolt sósavval e pH-értéket 3-on tartottuk, és a savigétty időfüggését folyamatosan és automatikusan grafikusan ábrázoltuk. ^ sósav koncentrációja 0,1 n volt. A sav mennyiségéből meghatároztuk a termékek felhasznált mÉq-eit, az ennek megfelelő százalékokat és a még megmaradt mEq-eket, különböző időpontokban. ' Az eredményeket’ az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Idő óra perc Referencia anyag Vizsgált anyag Elhassnált Megm mEq Elhasznált Megm mEq mEq % mEq % 0 5,8 14 35,8 5.9 19 25,3 2 16,3 39 25,3-_ 3 19,3 46 22,3-— — 5 31,6 76 10,0 10,8 35 20,4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
