190839. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2(1H)-piridinon-származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 190 839 2 A találmány szerinti vegyületek mind szabad for­mában, mind fiziológiai szempontból alkalmas sóik alakjában érdekes farmakodinámiás sajátságokat mutatnak, s ezért gyógyszerekként alkalmazhatók. A találmány szerinti vegyületek kardiotóniás (a szívizomzat összehúzódó képességét fokozó) hatás­sal rendelkeznek, amint ez standard vizsgálatok eredményeiből kitűnik. így a „Numal”-lal (allopro­­pil-barbitallal) altatott, normális vérnyomású ku­tyán körülbelül 0,02 mg/kg-tól 2 mg/kg-ig terjedő dózisban intravénásán adagolva a szív balkamrájá­nak összehúzódó erejét megnövelik. A vizsgálati módszer a következő : A kísérleteket mindkét nemhez tartozó, 10-15 kg súlyú korcs kutyákon végezzük. Az állatok altatá­sához 65 mg/kg dózisban intravénásán adott Nu­­mal-t használunk; az állatot - spontán légzését biztosítva műtőasztalon a hátára fektetve rögzít­jük. A szokásos előkészítő műveletek után röntgen­ellenőrzés mellett a jobboldali carotis artérián ke­resztül a balkamrába heparinizált katétert veze­tünk, és a nyomást egy átvivő membránnal érzékel­jük (Gould Statham P 23 Gb). Egy HSE-fizio-diffe­­renciáló segítségével a nyomás növekedésének az idő előrehaladása szerinti változásait kiszámítjuk és ábrázoljuk. A balkamra nyomásának dp/dt emelkedése a szív összehúzódó képességének mér­téke. A differenciált nyomás dimenzióját mm Hg/ sec egységben adjuk meg. A mérési eredményeket egy többcsatornás Schwarzer-féle berendezéssel ki­jelezzük. Gondoskodunk a megfelelő testhőmér­séklet (körülbelül 36-37 °C) fenntartásáról. Mint­egy 40 perces ellenőrzési időtartam befejezése után a vizsgálandó anyagot intravénásán a combvénába fecskendezzük, és megfigyeljük a regisztrált, illetve számított paraméterekre kifejtett hatását. A kardiotóniás hatást az utóterhelést („after­­load”) csökkentő hatás kíséri. A fentebb leírt alta­tott, normális vérnyomású (normotóniás) kutyán végzett kísérletben körülbelül 0,2 mg/kg-tól körül­belül 2 mg/kg-ig terjedő mennyiségben intravéná­sán adagolt, találmány szerinti vegyület hatására az artériás vérnyomás és az összes perifériás ellenállás („totális perifériás rezisztencia”) csökkenése figyel­hető meg. Az artériás vérnyomás mérése céljából a balolda­li combartérián keresztül röntgen-ellenőrzés mellett heparinizált katétert vezetünk az aorta elágazásáig. A nyomást Statham P 23 AC típusú nyomásátvi­vő fejjel mérjük, amely lehetővé teszi a szisztolés és diasztolés vérnyomás pontos kiértékelését. A kö­zépnyomást úgy számítjuk ki, hogy a diasztolés nyomáshoz hozzászámítjuk a vérnyomás amplitú­dójának (PKi5Ztotós - P<,iMztoJ VWészét. Az összes perifériás ellenállást (PR) din sec cm 5 egységekben adjuk meg, kiszámítását à következő képlettel végezzük: közepes artériás vérnyomás - diasztolés balkamranyomás ^ a szív perctérfogata A perctérfogatot termodilúciós módszerrel mér­jük, röntgen-ellenőrzés mellett a jobboldali jugulá­­ris vénába bevezetett katéter segítségével. Az 1. példa szerint készült vegyület vizsgálati eredményeiből látható, hogy a találmány szerinti vegyületek váratlanul tartós hatással és váratlanul kedvező tolerabilitással rendelkeznek. így például a találmány szerinti vegyületek tachycardizáló (pulzusszámot fokozó) hatása meglepően csekély. A találmány szerinti vegyületek ennek alapján kardiotóniás gyógyszerként, például szívelégtelen­ség kezelésére alkalmazhatók. E célra előnyösen felhasználhatók az 1., 2. és 5. példákban leírt ve­gyületek, elsősorban az 1. példában leírt vegyület. Magától értetődik, hogy e terápiás cél eléréséhez, szükséges dózis az alkalmazásra kerülő anyag, az adagolás módja és a kívánt terápiás cél szerint változik. Általában kielégítő eredmények érhetők el körülbelül 10-500 mg napi dózis alkalmazásával ; szükséges esetben ez az adag 2-4 részletben vagy retard (a hatóanyag lassú felszabadulását biztosító) formában adagolható. Az orális adagolás céljára alkalmas adagolási formák például általában kö­rülbelül 2,5-250 mg hatóanyagot tartalmaznak szi­lárd vagy folyékony vivőanyagokkal együtt. Az alkalmas napi dózis például 10—100 mg. A találmány szerinti vegyületek mind szabad for­mában, mind fiziológiai szempontból alkalmas sóik alakjában önmagukban vagy alkalmas dózisformá­ban adagolhatok.' A gyógyszerformák - például oldatok vagy tabletták - ismert módszerekhez ha­sonló eljárásokkal állíthatók elő. A találmány tehát mindazon gyógyszerkészítmények előállítására is vonatkozik, amelyek a találmány szerinti vegyüle­­teket akár szabad, akár fiziológiai szempontból alkalmas sóik formájában tartalmazzák. E gyógy­szerkészítmények ismert ír ódon, a gyógyszerkészí­tésben használatos segéd- és vivőanyagok segítsé­gével állíthatók elő. Oldatok készítése céljából az oldódást elősegítő vagy stabilizáló szereket - például ciklodextrineket, amilyen a ß-ciklodextrin - alkalmazhatunk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás az (I) általános képletű 2(lH)-piridi­­non-származékok előállítására - a képletben R jelentése ciano-, karbamoil- vagy aminocso­­port; és R, jelentése i) X vagy—(CH2)nY csoporttal monoszubsztitu­­ált vagy azonosan vagy eltérően diszubsztituált fe­­nilcsoport, ahol n értéke 1, 2, 3 vagy 4; X jelentése ciano-, karboxil-, összesen 2-5 szén­atomot tartalmazó alkoxi-karbonil- vagy 1-4 szén­atomot tartalmazó alkil-szulfinil-csoport; és Y jelentése hidroxil- vagy karboxilcsoport; vagy ii) egy X vagy — (CH2)nY csoporttal - ahol n, X és Y jelentése a fentiekben meghatározott - és 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal diszubsztituált fe­­nilcsoport; és R2 jelentése 1-4 szénatomos alkilcso­­port - szabad vagy sóformában, azzal jellemezve, hogy (E) általános képletű vegyületek előállítására - ahol R, és R2 jelentése a fentiekben meghatáro­zott és R' ciano- vagy karbamoilcsoportot jelent -, egy megfelelő (II) általános képletű vegyületet - ahol R, és R2 jelentése a fentiekben meghatározott. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents