190812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szikraforgácsoló szerszámelektródok készítésére
1 190 812 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés szerszámelektródok készítésére (szikraforgácsoláshoz), pl. bélyegek és matricák alakmeghatározó felületeinek megmunkálásához. A találmány a párosán együttműködő részek, különösen bélyegek és sablonok alakmeghatározó felületeinek megmunkálásánál, egymáson illeszkedő felületek, különösen bordástengely, ék-, evolvens kapcsolatok kialakításánál alkalmazható. Ismeretes eljárás szerszámelektródok készítésére bélyegek és matricák alakmeghatározó felületeinek szikraforgácsolással történő megmunkálásához, amikor is megmunkáló munkadarabbal a szerszámelektródokat pozitív-negatív pár alakjában készítenek és ezeknek felületei mindenkor a bélyeg és a matrica előírt alakmeghatározó felületeivel geometriailag hasonlóak. (N. K. Foteev: „Elektroeróziós megmunkálás technológiája” M. Masinostrojenie, 1980. 137. oldal). A bélyeg és matrica előállításánál a szerszámelektródpár egyik szerszámelektródja mintaként van kialakítva, amely a vágószerszámok által kistancolt munkadarab megkívánt alakját és méretét biztosítja. Ezt a szerszámelektródot kisebb pontossággal készítik. A másik szerszámelektródot oly módon kell készíteni, hogy a bélyeg és matrica közötti hézag előírt mérete és a megkívánt pontossága biztosítva legyen. Ennek megfelelően ezt a szerszámelektródot nagy pontossággal kell készíteni. Mint fő paraméter, amely a szikraköz energiáját és a kistancolt elemek minőségét határozza meg, a bélyeg és a matrica alakmeghatározó felületeinek párpontossága szolgál. A „Párpontosság” fogalma a bélyeg és a matrica alakmeghatározó felületei közötti tűrés előírt méretének biztosítását, valamint az egész párkerület tűrésének nagy pontosságának biztosítását foglalja magában. A pártűrés nagysága attól a lemezanyag-vastagságtól függ, amelynek kistancolása az előállítandó vágóelemek segítségével történik. A párosán együttműködő vágóelemek szikraforgácsolással történő alakkiképzésénél a szerszámelektródpár segítségével az elemek közti hézagot elsősorban a pozitív szerszámelektród alakmeghatározó felületének bármely mérete és a geometriailag hasonlóan alakítandó negatív szerszámelektród felületének megfelelő mérete közötti különbség határozza meg. A továbbiakban a nevezett különbséget mint a szerszámelektród negatív-pozitív pár méreteinek különbségét jelöljük. A vágóelemek közötti hézag pontossága a szerszámelektródpár alakmeghatározó felületeinek geometriai hasonlóságának pontosságától függ. Vágóelemek alkalmazása esetén, mint a gyakorlat mutatja, egyes esetekben szükséges a bélyegek és matricák kicserélhetőségét biztosítani a szükséges párpontosság megtartásával, például a vágóelemek javításánál a párrész törése következtében vagy a párosán együttműködő vágóelemek különböző elhasználódása miatt, ha az egyik rész ötvözetből, a másik rész szerszámacélból van előállítva. Azzal, hogy csak az egyik részt cseréljük ki, és nem az egész párt, a vágóelemek előállításának és javításának munkaráfordítását csökkentjük. Ahhoz, hogy több - szerszámelektród pozitívnegatív párjával megmunkált - bélyeg vagy matrica kicserélhetőségét biztosíthassuk, lehetővé kell tenni, hogy a párosán együttműködő összes vágóelemet egy szerszámelektród pozitív-negatív párjával vagy nagyobb pontossággal készített több szerszámelektród pozitív-negatív párjával megmunkálhassuk. Ezért a párosán együttműködő vágóelemek elkészítésénél alkalmazott szerszámelektródpár előállításánál az egyes szerszámelektródok előre meghatározott méretkülönbségét és nagy pontosságát kell biztosítani, amely meghatározott számú bélyeg és matrica megmunkálásánál megtartható. Tetszés szerinti módon készítenek mintaelemet, azaz szerszámelektródot, amellyel a párosán együttműködő vágóelemek egyikének alakmeghatározó felületét szikraforgácsolással megmunkálják éspedig annak a vágóelemnek az alakmeghatározó felületét, amelynél a megmunkálandó felület külső felület, azaz a bélyegnek. Ezután ezen szerszámelektród segítségével szikraforgácsolással megmunkáljuk a második szerszámelektród felületét. Ennek felülete geometriailag hasonló az első elektród alakmeghatározó felületéhez, azonban a negatívja. Ilyen módon a második szerszámelektród alakmeghatározó külső felülettel rendelkező rúdalakot vesz fel. Ennél az eljárásnál az előállított szerszámelektródpár szerszámelektródjai közti méretkülönbséget az elektródok közti távolsággal határozzák meg, amelyet a szikraforgácsolás során a megmunkáló elektród alakmeghatározó felülete és a második elektród munkadarabjának az ezzel a felülettel megmunkált felülete képez. A szikraforgácsolás elektromos üzemmódjának megváltoztatásával az elektródok közti távolság változtatható meg. Ennél az eljárásnál azonban ahhoz, hogy a negatív szerszámelektród alakmeghatározó felületének működési minőségét és nagy pontosságát biztosítsák, megengedhető, hogy csupán a simítás elektromos üzemállapotát alkalmazzák. Ezeknek az üzemállapotoknak a változtatásával az elektródok közti távolság csak jelentéktelen mértékben változik, azaz a távolság változásának nagysága néhány század milliméterre korlátozódik. Ennek következtében az ismert eljárással előállított szerszámelektródok pozitív-negatív párja csak olyan vágóelemek előállítását biztosítja, amelyeknél a bélyeg és matrica közötti hézag előírt értéke néhány száz millimétert meghalad. A vágóelemek előállításának gyakorlata azonban kimutatja, hogy a párosán együttműködő elemek közötti hézag előírt értéke sok esetben az egy tized millimétert meghaladja. Ezért az ismert eljárással előállított pozitív-negatív pár szerszámelektródjainak mérete közötti különbség határértéke nem biztosít megfelelő nagy tartományt a bélyeg és a matrica közötti hézag nagyságának kiválasztására. Ezenfelül a pozitív szerszámelektród által szikraforgácsolással előállított negatív szerszámelektród készítésénél a pozitív szerszámelektród alakmeghatározó felülete egyenlőtlenül és jelentős mértékben kopik, mivel a két szerszámelektród olyan anyag5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2