190802. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklopentanon-származékok előállítására

1 190 802 .2 szerben és valamely átmeneti fém sója vagy oxidja, mint katalizátor jelenlétében végezhetjük el. Elő­nyösen magasabb hőmérsékleten - különösen a reakcióelegy forráspontján - dolgozhatunk. Reak­cióközegként kis szénatomszámú alkanolokat, elő­nyösen egyenes- vagy elágazóláncú 1-7 szénatomos alkanolokat (pl. metanolt, etanolt, butanolt vagy propánok, különösen előnyösen etanolt) alkalmaz­hatunk. Az (V) általános képletű vegyületben levő kettős­kötés izomerizálásánál katalizátorként az átmeneti fém, annak sója vagy oxidja helyett valamely szer­vetlen vagy szerves bázist is alkalmazhatunk. így pl. az izomerizálást oly módon is elvégezhetjük, hogy katalizátorként és oldószerként valamely szerves amint - pl. piridint - alkalmazunk vagy valamely alkil-amin (pl. dimetil-amino-piridin) je­lenlétében oldószeres közegben (pl. toluolban vagy hexánban) dolgozunk. A reakcióhőmérséklet elő­nyösen 50— 130 °C. Katalizátorként a 4. reakciólépésben minden át­meneti fémet tiszta formában vagy hidratált vagy vízmentes sója (hidrát vagy vízmentes só) alakjá­ban felhasználhatunk, így pl. ródium-triklorid­­trihidrátot, palládium-dikloridot, ródíumot, pallá­diumot, palládium-diklorid és (C6H5CN)2 elegyét, grafitra felvitt ródiumot vagy cink-oxidot stb. Át­meneti fémkatalizátorként előnyösen ródium-tri­­klorid-trihidrátot alkalmazhatunk. A katalizátort az oldószerre vonatkoztatva előnyösen 5-20% mennyiségben adjuk hozzá. Meglepő módon azt találtuk, hogy a katalizátor a nem-kívánatos izo­merek képződését visszaszorítja és a reakcióidőt megrövidíti. A találmányunk szerinti eljárás segít­ségével az oldószerre vonatkoztatva 5% vagy ennél több katalizátor alkalmazása mellett a (VI) általá­nos képletű vegyületet más izomerek számottevő keletkezése nélkül nyerjük. Ennél kevesebb katali­zátorjelenlétében hosszabb reakcióidőre van szük­ség (3-4 nap), és ez esetben a (VI) általános képletű vegyületet más rokon izomerekkel képezett elegye alakjában kapjuk. A 4. reakciólépés előnyös foganatosítási módja szerint katalizátorként valamely szerves amint al­kalmazunk, mert a szerves aminok olcsóbbak az átmeneti fémeknél. Az 5. reakciólépés során egy (VI) általános kép­­letü vegyületet valamely bázis jelenlétében nitro­­metánnal reagáltatunk és ily módon (VII) általános képletű vegyülethez jutunk. Bázisként bármely megfelelő bázist felhasználhatunk, előnyösen kis szénatomszámú alkoholátokat, különösen előnyö­sen kis szénatomszámú alkálifém-alkoholátokat és aminokat, különösen tercier és kvaterner aminokat és piridint. Igen előnyös bázisnak bizonyult a ben­­zil-trimetil-ammónium-hidroxid. A hőmérséklet és a nyomás nem döntő jelentőségű tényező, előnyö­sen inert gáz alatt (pl. nitrogén-atmoszférában) ma­gasabb hőmérsékleten (pl. 65-70 °C-on) dolgozha­tunk. A (VIII) képletű 2a-karboxi-metil-3ß-nitro­­metil-4a-metil-ciklopentan-l-on ismert vegyület (lásd pl. 4 154 963 sz. amerikai egyesült államokbe­li szabadalmi leírás). Ezt a vegyületet a 6. lépés szerint egy (VII) általános képletű vegyület hidrolí­zisével állítjuk elő. Ebben a lépésben kiindulási anyagként egy izolált (VII) általános képletű ve­gyületet vagy - előnyösen - az 5. lépés után bepár­­lással kapott reakcióelegyet alkalmazhatjuk. A (VII) általános képletű vegyület hidrolízisét ön­magukban ismert módszerekkel hajthatjuk végre. A hidrolízishez híg vizes ásványi savakat (pl. kénsa­vat) vagy híg alkálifém-hidroxid-oldatot alkalmaz­hatunk. Előnyösen alkalmazhatunk híg nátrium­­hidroxidos hidrolízist. A hőmérséklet és a nyomás nem döntő jelentőségű tényező ; előnyösen atmosz­ferikus nyomáson, nitrogén-atmoszférában, enyhe írelegítés közben - pl. mintegy 40 °C-ig terjedő hőmérsékleten - dolgozhatunk. A (VIII) képletű vegyületet szokásos extrakciós és szűrési módsze­rekkel nyerhetjük ki. A kapott racemátokat önmagukban ismert re­­zolválási módszerekkel bonthatjuk az optikailag aktív antipódokra. A racém savakat optikailag ak­tív bázisokkal reagáltatva diasztereomer sók keve­rékét kapjuk, melyeket kristályosítással választha­tunk szét. Eljárásunk további részleteit az alábbi példák­­bm ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa 62,9 g a-hidroxi-4-metíl-2-oxo-pentán-ecetsav­­e ilészter, 940 ml toluol és 3 g p-toluol-szulfonsav­­monohidrát elegyét 2 órán át 80 °C-on keverjük, majd további 2 órán át 85 °C-on a viz azeotrop eltávolítása közben melegítjük. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre hűtjük, egymásután 250 ml nátrium-klorid-oldatta! és 250 ml vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. 62 g sötét barnásvörös olaj marad vissza, melynek ledesztillálása után világossárga olajat nyerünk, fi. : 68-88 °C/0,05 Hgmm. A kapott termék a 4-me-11-2-oxo-ci klopentilidén-ece tsav-etilészter. 2. példa 154,8 g a-hidroxi-4-metii-3-oxo-cik!openián­­eeetsav-butilészter, 2,3 liter toluol és 12,9 g p-tolu­­cl-szulfonsav-monohidrát elegyét nitrogén­­atmoszférában 6,5 órán át 75-78 °C-on keverjük. A reakcióelegyet 15 °C-ra hűtjük, három liter rész­letekben vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. Vörös olaj alakjában 153 g í-metil-3-oxo-ciklopentilidén-ecetsav-tercier butil­­észtert kapunk. Fp.: 82-84 °C/0,05 Hgmm. 3. példa 40,1 g 4-metil-2-oxo-ciklopentilidén-ecetsav­­butilészter, 500 ml 90%-os vizes etanol és 2 g ródi­­um-triklorid-trihidrát elegyét 14 órán át nitrogén­­atmoszférában visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk, majd vákuumban bepároljuk. A maradékot 200 ml telített nátrium-klorid-oldat­­tal elegyítjük, az elegyet 15 percen át keverjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents