190750. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az o-(2,6-diklór-anilino)-fenil-ecetsav rezinátjainak előállítására

1 190 750 2 A találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű rezi­­nát előállítására, a képletben Am(+) jelentése valamely, kationos alakban jelenlevő, erősen bázikus, sztirol­­-divinil-benzol-kopolimer, amely m + n összegének megfelelő kvaterner ammóniumcsoportot, és főszerkeze­ti elemként valamely (III) általános képletű csoportot tar­talmaz. jelentése valamely (IV) általános képletű aniontól eltérő savanion, és m, valamint n jelentése a ko­­polxmer teljes ionkapacitása; a kopolimer molekulasúlya 107 és 109 közötti. Az (I) általános képletű rezinát alapját képező o-(2,6-diklór-anilino)-fenil-ecetsav (Dichlofenac), vala­mint különösen ennek nátriumsója, úgyszintén ezek gyulladásgátló és analgetikus hatása ismertek. A nátriumsót például nem—szteroid gyulladásgátló­ként gyulladásos folyamatok kezelésére használják. A megfelelő készítményeket túlnyomórészt orálisan, továb­bá rektálisan, helyileg vagy parenterálisan adagolják. Ezek a készítmények azonban jelenleg különböző okokból nem teljesen kielégítőek. így orális adagolás esetén — mindenekelőtt a gasztro-intesztinális rendszer felső részében mutatkozó — mellékhatások lehetségesek. A nátriumsónak a száj nyálkahártyájára és a nyelvre helyi érzéstelenítő hatása is van, és keserű ízű. E készít­mények hatásának időtartama is korlátozott. Ezen túlme­nően a hatóanyag gyomorban felszabaduló komponense, nevezetesen a karbonsav, csak kevéssé oldódik vízben, ami a gyomor tartalmától függően többé-kevésbé lassú és szabálytalan reszorpcióra vezet. A gyakorlatban eddig használt nátrium-o-(2,6-diklór­­-anilino)-fenil-acetát említett és további ismert hátrányai az új. I általános képletű rezinát alkalmazásával elkerül­hetők vagy legalábbis jelentősen csökkenthetők. így a ta­lálmány szerinti rezinát orálisan könnyebben adagolható, mert a nátriumsóval összehasonlítva gyakorlatilag ízte­len. Az ízsemlegesítés a szájban akkor a legjobb, ha a ha­tóanyag és az ioncserélő gyanta sztöchiometrikus aránya kb. 1:2. A hatóanyag felszabadítás azonban 1:1 aránynál a legelőnyösebb. Az új, (I) általános képletű rezinát szá­mos megkívánt farmakológiai tulajdonsága legalábbis olyan jó a hatóerő szempontjából, mint az ismert nátri­umsóé, az előbb, specifikus előnyei miatt azonban orális és rektális adagolásra sokkal alkalmasabb. így a rezinát­­ból szabaddá tett hatóanyag főként a béltraktus alkalikus közegében reszorbeálódik, ahol a hatóanyag a rezinátból nem vízben nehezen oldódó sav, hanem könnyen oldódó sók alakjában szabadul fel. A hatóanyag eddig ismert adagolási módjával összehasonlítva meglepetésszerűen egy igen kívánatos ún. ,,quick-slow release” hatás is adó­dik, vagyis először egy nagy mennyiségű hatóanyag le­adás következik be, majd ezt egy lassú és fokozatosan csökkenő hatóanyag leadás követi. Ezen túlmenően a ha­tóanyag felszabadulás a találmány szerinti rezinátból meglepetésszerűen gyakorlatilag független a gasztrolin­­tesztinális traktus ionkoncentrációjától vagyis a rendszer tartalmától, ami napszaktól és táplálkozási szokásoktól függően különböző lehet. A hatóanyag előnyös leadási karakterisztikája az ábrán látható. A hatóanyag-leadás sebessége a gyanta szemcsemére­­tének megválasztásával is befolyásolható; minél nagyob­bak a szemcsék, annál kisebb a hatóanyag leadási sebes­sége. Az előnyös szemcseméret 20 és 200 fim, különösen 40 és 100 fim közötti, a térhálóssági fok előnyösen 2 és 8%, különösen 2 és 4% közötti. Kolesztiramin gyanta­ként előnyösen USP minőséget használunk. Az (I) általános képletű rezinát ennek megfelelően elő­nyösen használható orálisan vagy rektálisan adagolt gyul­­ladásgáltóként, valamint fájdalomcsillapítóként. Az (I) általános képletű új rezinátot önmagukban is­mert módszerek szerint állíthatjuk elő, például úgy, hogy a (II) képletű o-(2,6-diklór-anilino)-fenil-ecetsavat vagy ennek valamely sóját előnyösen legalább ekvimoláris mennyiségű [Am(0)] [OH(ö)]m+„ általános képletű gyantá­val vagy ennek savval, előnyösen ásványi savval képezett sójával reagáltatjuk. Az eljárás kivitelezésére alkalmas anioncserélő gyan­ták különösen a kolesztiraminok, így például a Diamond Shamrock cég Duolite A 101 D, A 101 D/U, A 102 D, A 113, A 116, 143 A 161, A 162 és ES 132 típusai vagy a Rohm és Haas cég Amberlite XE 268 P típusa, melyeknek poli­­merizációfoka körülbelül 108. Az eljárás kivitelezésére felhasználható (II) képletű sav sói különösen olyan bázisokkal képezett sók, mely bázi­sok a reakcióelegyből eltávolíthatók, például a gyantában lévő aminocsoportnál gyengébb bázisok vagy az o-(2,6-diklór-anilino)-fenil-ecetsavval könnyebben oldó­dó sókat, pl. szervetlen sókat, mint pl. alkálifémsókat ké­pező bázisok. A találmány kiterjed a kiviteli példákban leírt gyógy­szerkészítmények előállítási eljárására is. (I) általános képletű rezinátot tartalmazó gyógyszerké­szítmények enterálisan, orálisan vagy rektálisan ada­golhatok. E gyógyszerkészítmények előnyösen enterális. például dózisegységekben kiszerelt orális vagy rektális adagolás­ra szánt készítmények, mint drazsék, tabletták, kapszu­lák, szirupok, cseppek, kúpok vagy rektális kapszulák. A készítményeket önmagában ismert módon, pl. kon­vencionális keverési-, granuláló, drazsírozó, oldat készítő vagy liofilizáló eljárással állítjuk elő. így orális adagolás­ra alkalmas gyógyszerkészítmények oly módon állíthatók elő, hogy a hatóanyag-komplexumot szilárd hordozó­­anyaggal kombináljuk, a kapott elegyet adott esetben gra­nuláljuk, és az elegyet ill. granulátumot kívánt esetben alkalmas segédanyagok hozzáadása után tablettákká vagy drazsékká dolgozzuk fel. Alkalmas hordozóanyagok különösen a töltőanyagok, mint cukrok, pl. laktóz, szacharóz, mannit vagy szorbit, cellulózkészítmények és/vagy kalcium-foszfátok, pl. trikalcium-foszfát vagy kalcium-hidrogén-foszfát, továb­bá kötőanyagok, mint keményítőcsiriz, pl. kukorica-, búza-, rizs- vagy burgonyakeményítőcsiriz, zselatin, tra­­gant, metilcellulóz és/vagy polivinilpirrolidon, és/vagy kívánt esetben oszlatószerek, mint a fent nevezett kemé­nyítők, továbbá karboximetilkeményítő, térhálósított po­livinilpirrolidon, agar, alginsav vagy annak sója, mint a nátriumalginát. A segédanyagok elsősorban folyást sza­bályozó szerek vagy kenőanyagok, pl. kovasav, talkum, sztearinsav vagy sói, mint magnézium- vagy kalcium­­sztearát és/vagy polietilénglikol. A drazséanyagokat al­kalmas bevonattal látjuk el, erre a célra adott esetben arabgumit, talkumot, polivínilpirrolidont, polietiléngli­kol t és/vagy titán-díoxidot tartalmazó koncentrált cukor­­oltíatok alkalmasak. A tabletta- vagy drazsébevonatokhoz pl. a különböző hatóanyagdózisok jelzése céljából színe­zékeket vagy pigmenteket adhatunk. További orálisan alkalmazható gyógyszerkészítmények a kemény zselatinkapszulák, valamint a lágy, zselatinból és valamely lágyítószerből, mint glicerinből vagy szorbi­­tolból álló zárt kapszulák. A kapszulák a hatóanyag-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents