190674. lajstromszámú szabadalom • Stabil, vizes polimerdiszperziók, eljárás előállításukra és ilyen diszperziókat tartalmazó készítmények

2 190674 3 A találmány stabil, vizes polimer disz­perziókra, előállításukra alkalmas eljárásra, valamint ilyen diszperziót tartalmazó készít­ményekre vonatkozik. A találmány tárgyát közelebbről megje­lölve keményítő és vinil-monomerek ojtott kopolimerjeit magukban foglaló folyékony po­limer kompozíciók képezik. A kompozícióknak nagy (legalább 25 t%) a szilárdanyag-tartal­­ma. A kompozíciók stabilisak (nem növekszik meg viszkozitásuk és homogének maradnak) hosszabb időn keresztül. A találmány - ahogy említettük - kiter­jed ezeknek a kompozícióknak az előállítására szolgáló eljárásra, továbbá a kompozíciókat tartalmazó készítményekre is. Jól ismert keményítő és vinil-monomerek ojtott kopolimerjeinek az előállítása, a kemé­nyítőn szabad gyökök létesítésével. Így J. C. Arthur, jr. (Advances in Macromolecular Che­mistry, 2. Academic Press, London and New York, 1970, 1-87. o.) és G. P. Fanta (Block and Graft Copolymers, 1. John Wiley and Sons, London and New York, 1973, 1-45. o.) ismertetik ezt az eljárást. Számos kémiai aktivátor ismeretes. A 3 138 564. számú amerikai szabadalmi leírás­ban 1,3-butadién és akril-nitril keményítővel való kopolimerizálását írják le ózon és Fe(II) használata mellett. A 869 501. számú brit szabadalmi leírásban egyik komonemerként keményítőt tartalmazó ojtott kopolimerek elő­állítását ismertetik. Az eljárás során polime­­rizációs iniciátorokat - így hidrogén-peroxi­­dot, szerves peroxidokat, hidro-peroxidokat és híg cériumsóoldatokat - alkalmaznak. A kitermelések fokozhatok oly módon, hogy ezek mellett az iniciátorok mellett aktivátort, így gyenge redukáló szereket, például ferro­­-ammónium-szulfátot, nátrium-formaldehid­­-szulfoxilátot használnak. Az Am. Chem. Soc. Div. Org. Coatings Plast. Chem., pp 502-508, 1967, irodalmi helyen, valamint a 3 061 471. és a 3 061 472. számú amerikai szabadalmi leírásokban hidrogén-peroxid használatát is­mertetik különböző vinil-monomereknek és keményítőnek ojtott polimerizálására. Ezenkí­vül még a J. Polymer Sei., Part A: 2. 3721- 3731 (1964), irodalmi helyen leírják hidrogén­­peroxid használatát metil-metakrilát keményí­tővel történő ojtott kopoliroerizálására. A leg­több esetben ezek az iniciátorok nem specifi­kusak: egyes monomerek homopolimerizáció­­ját, monomerelegyek kopolimerízációját, vala­mint monomerek és monomerelegyek keményí­tővel történő ojtott kopolimerízációját segítik elő. Ez olyan termékeket eredményez, ame­lyek arra törekszenek, hogy tárolás közben szétváljanak. Ilyen problémák csökkenthetők vagy el­kerülhetők cérium(IV) iniciátor használata esetén. Bár Fanta és munkatársai számos olyan homopolimerizálást írnak le, amelyhez córium(IV)-et alkalmaznak (J. Appl. Polymer Sei., 10. 919/937 (1966), mégis a legfontosabb járható út szabadgyökős cérium(IV)-el való iniciálásra, ahogy Fanta leírja (Block and Graft Copolymers, J, P. 3, Ed. R. J. Ceresa, John Wiley and Sons, London and New York, 1973), fiz lenne, ha csak ojtott kopolimerek keletkeznének minden homo- és kopolimer ki­zárása mellett. Ezt a módszert kiterjedten használták vinil-monomerek keményítővel való kopolimerizálására. Ismeretes, hogy számos monomer hasz­­nálhatf mind szemcsés, mind gélesitett (pasz­­tásítob ) módosított és nem módosított kemé­nyítő kiindulási anyagokkal együtt, keményí­tő ojtott kopolimerek előállítására. A 3 061 472. számú amerikai szabadalmi leírás­ban leírt eljárás szerint hidrolizált keményí­tőket, így hipoklorittal oxidált és savval mó­dosított keményítőket, keményítőétereket, ke­mény! tőacetá tokát és enzimmel átalakított ke­ményítőket polimerizálnak valamely alkanol akril-észterével. A termékeket hidrofób szá­lak a ppretálására használják fel. A 3 095 391. számú amerikai szabadalmi leírásban szem­csés, nem pasztásított keményítő, hipoklorit­tal oxidált szemcsés keményítő savval módo­sítót- keményítő - amelyet úgy készítenek, hogy szemcsés keményítő megsavanyitott vi­zes szuszpenzióját pasztásítss alatti hőmér­sékleten melegítik - továbbá etilén-oxiddal reagáltatott szemcsés keményítő és vinil-ace­­táttnl reagáltatott szemcsés keményítő hasz­naié tát írják le, amelyek megfelelő anyagok vinil-monomerekkel, így vinil-acetáttal, etil­­akr láttál, sztirollal, metakrilsavval, akrilsav- és netakrilsav-butil-észterekkel, metil-metak­­riláttal, akril-nitrillel, akril-amiddal, 4-vinil­­pir.dinnel és dietil-amino-etil-metakriláttal való polimerizálására. A termékek ragasztó­­anyagok, flokkuláló szerek és appretanyagok foi májában kerülnek felhasználásra. Az ojtásos kopolimerizációs reakciókat szokásosan vizes közegben vitelezik ki és a keletkező kompozíciókat vizes diszperziók vegy tejszerű vizes emulzió (latexek) alakjá­­bí n kapják. Mivel az ilyen tejszerű vizes emulziónak (latexnek) az értékes és használ­ható része a diszperzió ojtott kopolimer al­kotója, kívánatos, hogy a kompozíciók nagy szilárdanyag-tartalommal készüljenek. Ezen túlmenően, amennyiben a tejszerű emulziókat { alexeket) felhasználásukig tárolni kell, ak­kor stabilisaknak kell lenniök. Ez azt jelenti, Logy a diszperziók nem válhatnak szét két '•agy több fázisra és nem növekedhet jelen­­iős mértékben a viszkozitásuk ipari felhasz­nálásig. Ilyen problémák észlelhetők polimer kompozícióknak az előzőleg ismertetett kemé­nyítőkből való előállításánál, ahogyan azt a 3 984 361. számú amerikai szabadalmi leírás­ban leírják. E leírás szerint vizes diszperzi­ók készítésére vinil-monomerrel polimerizált gélesitett keményítőket ultrahanggal stabili­zálnak, a 4 029 616. számú amerikai szaba­dalmi leírásban pedig azt közük, hogy vala­mely etilén-vegyülettel polimerizált, elszappa-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents