190674. lajstromszámú szabadalom • Stabil, vizes polimerdiszperziók, eljárás előállításukra és ilyen diszperziókat tartalmazó készítmények

4 190674 5 nosított vizes diszperziók abban különböznek a keményítő alapú diszperzióktól, hogy stabi­lisak és nem gélesednek vagy nem „öreged­nek". A C. A. 81. 14 943 u; C. A. 83. 81 043 e; C. A. 85. 125 680 h és C. A. 91. 58 646 k re­ferátumok ugyancsak keményítő-tartalmú po­limer diszperziókat írnak le. Ezek egyike sem ismerteti azonban hidrolizált keményítő alkal­mazását a diszperzió-képzéshez. Egyik fő probléma ezekkel a kompozíciókkal kapcsolat­ban, hogy tárolás közben instabillá válnak és fázis-szétválás következik be. A találmány szerinti kompozíciók stabilis vizes diszperziók - amelyek homogének és folyékonyak maradnak legalább 60 napig a szokásos tárolási hőmérsékletek mellett - legalább 25 t% ojtott kopoliiner szilárdanya­got tartalmaznak, amelyet legalább egy vinil­­-monomer és olyan, derivált és hidrolizált keményítő ojtásos kopolimerizálósa útján kaptunk, amelynek a helyettesítési foka 0,05- 4, valódi (belső) viszkozitása pedig 0,12-0,28 deciliter/gramm (dl/g), és az -crjtott kopoli­­merben a keményítő/monomer tömegarány legfeljebb 4/1. A találmány kiterjed a fenti ojtott kopo­­limerek előállítására alkalmas eljárásra is. A leírt ojtott kopolimer kompozícióknál nincs olyan fázisszétválás, nem-kívánt visz­kozitásnövekedés a tárolás során és gélese­­dés, mint az ismert eljárásokkal készített kompozíciók esetében. A kompozíciók összeté­tele olyan, hogy könnyen hígíthatok a kívánt szilárdanyag-tar falómra. Következésképpen ezeknek a kompozícióknak a nagy szilárd­­anyag-tartalma jelentős gazdasági előnyt biz­tosít, mivel a tárolással és a szükségtelen mennyiségű víz szállításával kapcsolatos problémák nagy mértékben csökkennek. A találmány szerinti diszperziók appre­­táló anyagokként használhatók hidrofób szá­lakhoz, valamint bevonó és ragasztó anya­gokként alkalmazhatók papíripari termékek­hez, ezenkívül bevonatokban, így festékek­hez, adalékanyagokként használhatók. A találmány szerinti ojtott kopolimer­­-diszperziókat úgy állítjuk elő, hogy derivált és hidrolizált szemcsézett keményítő ojtott kopolimerjét készítjük valamely vinil-mono­­merrel vagy vinil-monomerekkel olyan sza­­badgyőkős iniciátor alkalmazása mellett, amely megindítja a polimerizálást a keményí­tőben és lényegében kizárja a vinil-monomer vagy - monomerek homo- vagy kopolimerjei­­nek a képződését. Előnyös, hogy a keményítő granulált (oldhatatlan) marad deriválás után. Az ojtott kopolimer diszperziót egymást követő lépések sorozatában állíthatjuk elő, amelyek a következők:- szemcsés derivált keményítőt képe­zünk;- a keményítőt hidrolizáljuk; és utána- legalább egy vinil-monomert polimeri zálunk a keményítővel olyan, szabad gyökös iniciátor alkalmazása mellett, amelyek az ojtásos polimerizációnak a keményítőben való megindítását, valamint a vinil-monomer vagy -monomerek homo- vagy kopolimerizációjának jelentős mértékű kizárá­sát segíti elő. A legjobb eredmények elérése érdeké­ben a derivált és hidrolizált keményítőnek nem szabad olyan anyagokat tartalmaznia, amelyek zavarják a keményítő ojtásos polime­­rizációját vagy rontják a kapott diszperzió tulajdonságait. A deriválási lépésben olyan anyagok, sók vagy melléktermékek keletkez­hetnek, amelyek az említett hátrányos hatá­sokat gyakorolhatják. Ezeket az anyagokaL könnyen eltávolíthatjuk, úgy, hogy mossuk a derivált keményítőt, feltéve, hogy a keményí­tő szemcsés formában marad. Kis mértékű oldhatóság megengedhető a szemcsés kemé­nyítőnél, mivel ez könnyen visszaszorítható, ha szerves, vízzel elegyedő folyadékot, így etil-alkoholt adunk a mosóvízhez. A keményítőL kémiai módszerekkel, így savasan hidrolizáljuk, ezt követi a deriválás, eközben a keményítőt szemcsés formában tartjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy a kemé­nyítőt először deriváljuk, majd a szemcsés terméket ezt követően gélesítjük és hidroli­záljuk. Savas és enzimes hidrolizálés kombi­nációban ugyancsak alkalmazható. Abban az esetben, ha a deriválás az első lépés, akkor előnyös, ha a hidrolizálást enzimes úton vé­gezzük. ........... További előny, hogy a derivált keményí­tő könnyen gélesíthető és vízben diszpergál­­ható az ezt követő polimerizációs reakció megkönnyítése érdekében. Ezenkívül - mivel a hidrolizált derivált keményítő hatással van a kapott ojtott kopo­­limer-diszperzió viszkozitására - a derivált keményítő viszkozitását úgy kell megválasz­tanunk, hogy a kapott diszperzió viszkozitá­sa megfeleljen a kívánt szilárdanyag-tarta­­lomnak. A találmány szerinti derivált és hidroli­zált keményítők készítésére alkalmas kemé­nyítők közül a kukoricakeményitöt, a búza­­keményítőt és a burgonyakeményítőt említjük, de más keményítők is használhatók erre a célra. Ezek közül a kukoricakeményító alkalmazása előnyös. Derivált keményítők előállítása jól ismert a szakterületen. Azt tapasztaltuk azonban, hogy olyan keményítő készítéséhez, amely vi­nil-monomerekkel való ojtott polimerizációhoz alkalmas stabil diszperziókhoz vezet, arra van szükség, hogy szabályozzuk a helyette­sítési f.’:ot. A helyettesítő típusa hatással van a diszperziók stabilitáséra. Hasonlókép­pen szükség van a keményítők hidrolizálási fokának szabályozására is, ha optimális fizi­kai tulajdonságokat, így jó szakítószilárdsá­got és dörzsállóságot akarunk biztosítani a kopolimernek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents