190658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hexahidro-indol-karbonsavak előállítására

5 190658 6 Különösen előnyös az alábbi eljárás: A meg­felelő amino3avat egy bázissal lehaaítható csoporttal, például metil-szulfonil-etoxi-kar­­bonil-csoporttal, [MSC; Teaser, Balvert-Geers: Int. J. Pept. Protein Rés, 7, 295 (1975)] nit­rogénatomján acilezzük. A karbonsavat sem­leges vagy enyhén bázikus pH-tartományban tero-butanollal szerves oldószerben, például piridinben propil-foszfonsav-anhidrid jelen­létében a megfelelő terc-butil-észlerré alakítjuk. Az MSC-védőcsoportot erősen lúgos közegben lúggal vizes oldószerben lehasítva kapjuk az (I) általános képlotű terc-butil­­-észtert (Wzterc-butilcsoport). Az (I) általános képletű vegyületek elő­állítására fent ismertetett reakció során a köztitermékek megtartják konfigurációjukat a 3a és 7a helyzetű hídfő-szénatomokon. A fenti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületek keverék formájában nyerhetők, melyek például kristályosítással vagy kromatográfiásan szétválaszthatok. Az (I) általános képletű vegyületek ra­­cemátok formájában nyerhetők. Előállíthatok azonban a tiszta enantiomerek is, amikor is a racemátokat a szokásos módon, például opti­kailag aktív savakkal vagy bázisokkal vég­zett sóképzéssel az optikai antipódokra szét­választjuk. Az eljárással azonban a tiszta enantiomerek közvetlenül is előéllíthatók. A találmány szerinti (I) általános képle­tű vegyületek felhasználhatók intenzív vér­nyomáscsökkentő hatású biciklikus aminosav­­-származékok szintéziséhez. A következő példák közelebbről megvilá­gítják a találmány szerinti eljárást, anélkül, hogy a találmány ezekre korlátozódna. A példákban megadott ‘H-NMR adatokat CDCb-ban mértük és (ppm) értékekben ad­tuk meg. 1. példa Cisz-2,3,3a,4,5,7a-Hexahídro[lH]indol-2- -R,S-endo-karbonsav a) N-Benzoil-N-(butadién-l,3-il)-R,S-al­-lil-glicin-etilészter 28,6 g R,S-allil-glicin-etilészlert felol­dunk 140 ml toluolban és 14,0 g krotonalde­­hidet adunk hozzá. 30 g vízmentes magnézi­um-szulfát hozzáadása után 3 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. Ezután a magnézium-szulfátot leszűrjük és a toluolt vákuumban leszívatjuk. A maradék 44,4 g olaj. 750 ml metilén-kloridot lehűtünk -70 °C hőmérsékletre, és 44,4 g trietil-amint és 28,1 g benzoil-kloridot adunk hozzá. Ehhez hozzáadjuk a 44,4 g fenti Sohiff-bázist. A reakcióelegyet 2 órán keresztül -75 °C hő­mérsékleten keverjük, mujd hagyjuk 0 °C hőmérsékletre melegedni. Az oldószert szoba­hőmérsékleten rotációs vákuum desztillálóban leszívatjuk. A maradékot toluolban felvesz­­szük, vízzel mossuk, szárítjuk és a toluolt ismét leszívntjuk rotációs vákuum desztilláló­ban. A maradékot Kiesel-gélen (500 ml) szűr­jük egy rövid oszlopon. Az eluálószor tneli­­lén-klorid. A metilén-klorid lepárlása után 49 g N-benzoil-N-(butudién-l,3—il)—R,S—nllil — -glicin-etilésztert kapunk. ‘H-NMR adatok: 1,1-1,4 (t, 311), 2,7-3,1 (in 211), 4,0-4,5 <m, 311), 4,8-6,8 (in, 8H), 7,3-7,6 (ú 511) b) N-Benzoil-cisz-2,3,3a,4,5,7a-hexahidro­­[ 1 II]indol-2-R,S-endo-karbonsav-etilészter 49 g N-Benzoil-N-(butadién-l ,3-il)-R,S- allil-glicin-etilésztert 1000 ml xilolbun oldunk és 0,1 g terc-butil-katecholt és 5 csepp bisz-trimetil-szilil-acetamidot adunk hozzá. A reakcióelegyet 6 órán keresztül nitrogén at­moszférában visszafolyatás közben forraljuk, miközben 3 óra után további 0,1 g terc-bu­­til-kutecholt és 5 csepp bisz-trimetil-szilil­­-acetamidot adunk hozzá. Ezután a xilolt ro­tációs vákuumdesztillálóban leszivatjuk, mi­közben 43 g olajos maradékot kapunk. 70 g olajat Kiesel-gélen toluol/etilaeelál 4:1 elegy­­gyel kromatografálunk. 53 g N-benzoil-cisz­­-2,3,3a,4,5,7a-hexahidro[lHlindol-2-R,S~endo­­-karbonsav-etilésztert (Rf:0,18) kapunk olaj formájában és 7,5 g N-benzoil-cisz-2,3,3a,4,- 5,7a-hexahidro[ lH]indol-2-R,S-exo-karbonsav­­-etilésztert (Rf:0,26, olvadáspont: 96-98 °C). Mindkét vegyület racemát formájában r yerhető. c) cisz-2,3,3a,4,5,7a-Hexahidro[lH]indol­­-2-R,S-endo-karbonsav 1,5 g N-benzoil-cisz-2,3,3a,4,5,7a-hexa- 1 idro[ 1 Iliin dol-2-endo-R,S-karbonsav-etilész­­tert 10 ml etanolban oldunk. Ehhez 0,35 g kálium-hidroxid 5 ml vizes oldatát adjuk. A reakcióelegyet 2,5 órán keresztül szobahő­mérsékleten keverjük, vízzel hígítjuk és etil- Ecetáttal extraháljuk. Szárítás és rotációs vákuumdesztillálóban végzett bepárlás után C,9 g N-benzoil-cisz-2,3,3a,4,5,7a-hexahidro­­[ lH]indol-2-endo-karbonsavat kapunk, olva­dáspont: 153-154 °C. 13,4 g N-benzoil-karbonsavat 200 ml 2 N sósav és 67 ml etanol keverékében oldunk és az oldatot 22 órán keresztül 110 °C fürdóhö­­mérsékleten nitrogén atmoszférában melegít­jük. Az alkoholt vákuumban leszívatjuk és a vizes fázist metilén-kloriddal extraháljuk. Ezután a pH-t koncentrált nátrium-hidroxid­­dal 7,0 értékre állítjuk és vákuumban szá­razra pároljuk. A maradékot metilén-klo­­rid/metanol elegyben felvesszük, a sót ki­­nzürjűk, az oldatot bepároljuk és a maradé­kot etanol/éter elegyből átkristályosítjuk. Ki­termelés: 7,0 g, olvadáspont: 220 °C (bomlik). 2. példa cisz-2,3,3a,4,5,7a-HexahidroriH]indol-2--R,S-endo-karbonsav-terc-butilészter 3,35 g cisz-2,3,3a,4,5,7a-hexahidro[linin­­dol-2-R,S-endo-karbonsavat 50 ml dimetil-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents