190646. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként difenil-éterszármazékokat tartalmazó herbicid és/vagy levélleszárító készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

11 190646 12 hatóanyaggal, 1-5 tömegrész diszpergáló szerrel, például az erre a célra ismert lig­­ninszulfonáltal vagy alkilnaftalinszulfonáttal, előnyösen 0,5-5 tömegrész nedvesítő szerrel is, például zsíralkoholszulfáttal, alkil-aril­­-szulfonáttal, zsírsavkondenzációs termékkel vagy poli(oxi-etilén)-vegyületekkel és kívánt esetben, más adalékokkal. Elegyíthető olajok előállítása érdekében a hatóanyagot megfelelő, előnyösen vízzel ke­véssé elegyedő, oldószerben oldjuk és egy vagy több emulgeáló szert adunk az oldat­hoz. Megfelelő oldószerek például a xilol, to­luol, ásványolajpárlatok, amelyek gazdagok aromás szénhidrogénekben, így szolventnafta, desztillált kétrányolaj és ezeknek a folyadé­koknak az elegye. Emulgeáló szerekként használhatók például a poli (oxi-etilén)-ve­­gyületek és/vagy az alkil-aril-szulfonátok. A hatóanyag koncentrációja az elegyíthető ola­jokban nem korlátozódik szűk tartományra, 2-50 t% lehet. Ezenkívül az elegyíthető olajok olyan folyékony és nagy koncentrációjú primer ké­szítmények is lehetnek, amelyek a ható­anyagnak vízzel könnyen elegyedő folyadék­kal - például glikollal - glikol-éterrel, dime­­til-formamiddal vagy N-melil-pirrolidonnal - és kívánt esetben felületaktív anyaggal ké­szített oldalai. Abban az esetben, ha ezt a koncentrált olajat vízzel hígitjuk - röviddel a felhasználás előtt vagy az alatt - akkor a hatóanyag vizes diszperzióját kapjuk. Aeroszol-készítményeket szokásos módon kapunk, így a hatóanyagot valamely oldó­szerbe, hajtóanyagként szolgáló illékony fo­lyadékba, például a metán és etán klór-flu­­or-származékainak az elegyébe, kis szén­­alomszámú szénhidrogének elegyébe, dimetil­­-éterbe, vagy gázokba - így szén-dioxidba, nitrogénbe és nitrogén-oxidokba - visszük be. Az előzőekben említett alkotóanyagokon kívül a találmány szerinti készítmények tar­talmazhatnak más, erre a célra használt típu­sú, szereket is. Ilyenek többek között a ke­nőanyagok, például a kalcium-sztearát vagy magnézium-sztearát, amelyek a diszpergálható porokhoz vagy a granulálandó elegyekhez adhatók. Tapadásnövelő adalék például a po­­li(vinil-alkohol), a cellulózszármazékok vagy más kolloid anyagok, így a kazein. Ezen túl­menően olyan anyagot is adhatunk a készít­ményhez, amely csökkenti a hatóanyag toxici­­lását. További adalékok még bizonyos vivő­­anyagok vagy segédanyagok, például a gyapjúzsír vagy a gyapjúzsíralkohol. A találmány szerinti készítmények kom­binálhatok ismert növénynövekedést szabá­lyozó és kárlevöírtó hatású vegyületekkel. Ennek eredményeként megnő és kiszélesedik a készítmények hatásspektruma és szinergiz­­mus jöhet létre. A találmány szerinti készít­mények ezenkívül levéltrágyákkal is kombi­nálhatok. Ilyen kombinált készítményekben például a következő ismert növénynövekedést szabá­lyozó fungicid, inszekticid és akaricid ható­anyagokat alkalmazhatunk. Növénynövekedést szabályozó anyagok példá­ul a kővetkezők: 1. nagyobb szénatomszámú alkoholok, példá­ul az oktanol és a dekanol; 2. zsírsavak kiB szénatomszámú észterei; 3. etilénfejlesztő anyagok, például a 2- -{klór-etil)-fo8zfonsav és a 2-(klór-etil)-t (2- metoxi-etoxi)-szilán; 4. nitro-difenil-éterek; 5. helyettesített dinitro-anilinek, például a 2 -klór-N-etil-6-fluor-N-[2,6-dinitro-4-(lriflu­­or-melil)-fenil]-benzol-metán-amin; 6. trifluor-metil-8zulfonilamino-vegyületek; 7. piperidin-származékok; 3. benzil-tio-karbamátok, például a benzil­­-NjN’-dipropil-tio-kar barnát; 9. foszforo-tiono-amidátok és amido-tiono­­-foszfonsav-észterek; 10. benzoxazolok; és ezeken kívül még a következő vegyületek: maleinBav-hidrazid; 2,3:4,6-di-0-izopropilidén­­-ac-xilo-2-hexilo-furanozonsav-nátrium; N,N- dimetil-amino-szukcinsav; oc-ciklopropil-4-metoxi-oc-(pirimidin-5-il)-ben­zil-alkohol; 2-(klór-etil)-trimetil-ammónium; N,N-di(foszfo­­no-metil)-glicin; 9-hidroxifluorén-9-karbonsav (vagy észter); 2-klór-9-hidroxi-fluorén-9-karbonsav (vagy észter); N-l-naftil-naftálaminsav; 2,3-dihidro­­-5,6-difenil-l,4-oxatiin; N-(3,4-dimetil-3-ciklo­­hexenil)-butilamin; és 3,5-dinitro-2,6-dimetil­­-4-(terc-butil)-acetofenon; vagy ezeknek a vegyületeknek az elegye. Fungicid hatású anyagok például a kővetke­zők: 1. szerves ónvegyületek, például a trifenil­­-ón-hidroxid és a trifenil-ón-acetál; 2. alkilén-bisz-ditiokarbamátok, például a cink-etilén-biszditiokarbamát és a mangán­etilé n-bisz-ditiokar barnát; 3.1-acil- vagy 1-karbamoil-N-benzimidazol­­-(-2)-karbamátok; és l,2-bisz(3-alkoxi-karbonil-2-tiureido)-ben­­zol; és ezeken kívül a következő vegyületek: 2,4-dinitro-6-/2-oktil-fenil-krotonát, 1- íbisz (dimetil-amino)-foszforil]-3-f enil-5- -amino,l,2,4-triazol, N-(triklór-metil-tio)-ftálimid, N-(triklór-metil-tio)-tetrahidroftálimid, N-( 1,1:2,2-telraklór-e til-tio)-tetr ahidr of táli­­mid, N-(diklór-fluor-metil-tio)-N-fenil-N,N’-dime­til-szulfamid, továbbá t otraklór-rizoftalonitril, 2- (4’-tiazolil)-benzimidazol, 5-butil-2-(etil-amino)-6-metil-pirimidin-4-il--dimelil-szulfamát, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Thumbnails
Contents