190646. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként difenil-éterszármazékokat tartalmazó herbicid és/vagy levélleszárító készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

13 190646 14 l-( 4-klór-fenoxi)-3,3-dime til-1-( 1,2,4-triazol­­-1-il)-2-b u tanon, cc-/2-k)ór-fenil/-.jC-/4-klór-fo nil/-5-pirimidin­­-metanol, l-/izopropil-karbamoil/-3-/3,5-diklór-fenil/­-hidantoin, N-/l,l,2,2-telraklór-etil-tio/-4-ciklohexán-1,2- -karboximid, N-( triklór-metil-tr io-4-ciklohexén-l,2-dikar­­boximid, N-trideciI-2,6-dimetil-morfolin, elil-foszfit fém sói, és N-/2,6-dii»ctil-fenil-N-meloxi-acetil/-alanin­­-metil-észter; vagy özeknek a vegyületeknek az elegyei. A találmány szerinti készítmények fel­használandó mennyisége gyakorlati alkalma­zása során számos tényezőtől függ, igy pél­dául az alkalmazás helyétől, a választott ha­tóanyagtól, a gyomnövények és a haszonnö­vények természetétől és nagyságától, vala­mint az időjárási viszonyoktól. Általában herbicid használat esetén ked­vező eredményeket érhetünk el 0,01-5 kg hatóanyag-mennyiségnek megfelelő herbicid szerrel hektáronként, az előnyős mennyiség 0,1-3 kg hatóanyag hektáronként. Levéltele­­nítésre jó eredményeket érünk el 0,1-5 kg hatóanyag/hektár, különösen 1-5 kg haló­­anyag/ha hatóanyag-mennyiséggel. Azt tapasztaltuk, hogy a találmány sze­rinti készítmények herbicid hatását és levél­­telenítő hatását jelentős mértékben megnö­velhetjük megfelelő segédanyagok, például ásványolajak és/vagy poli(oxi-etilén)-vegyü­­letek hozzáadásával, így a 7 613 453. számú holland szabadalmi bejelentésben leírt ás­ványolajok és felületaktív anyagok haszná­latával. Az alkalmazástól függően a felhasz­nálásra kerülő segédanyag mennyisége tág határok között változhat, szokásosan 10-10.000 ml/hektár tartományban van. A (I) általános képletű vegyületek új anyagok és önmagában a rokon vegyületekre ismert módon állíthatók elő. Az egyik előállítási mód szerint (IT) ál­talános képletű vegyületet - X, Y és Z jelen­tése az előzőekben megadott, és B hidrogén­alom, rövidszénláncú alkilcsoport vagy rö­­vidszénláncú alkoxicsopor t - (III) általános képletű vegyülettel R2 és R3 jelentése az előzőekben meg­adott, Hal halogénalom, és A” jelentése 1-6 szénatomos alkoxicso­port 1-6 szénatomos alkiltiocsoport - reagáltatunk, majd dezacilezünk és ezután a keletkezett terméket, kívánt esetben (a) közvetlenül vagy a megfelelő savklorid útján (IV) általá­nos képletű aminnal reagáltatjuk - Rs és R« jelentése az előzőekben megadott - olyan ve­gyületek előállítása céljából, amelyek (I) álta­lános képletében A jelentése-N általános képletű csoport, vagy Rs (b) szervetlen savval vagy bázissal hidroli­­záljuk, olyan vegyületek előállítása céljából, amelyek (I) általános képletében A jelentése hidroxilcsoport. A reakciót valamely >s- vagy ű-halogén­­-alkán-karbonsav-észterrel vagy -tio-észter­­rel szokásosan két lépésben játszatjuk le. Az első lépésben az amino-hidrogénatomot egy alkoxi- vagy alkil-tio-karbonil-alkil-csoporl­­tal helyettesítjük és közben hidrogénhaloge­­nidet hasítunk le, míg a második reakciólé­pésben az acilcsoportot vagy az észtercso­portot a nitrogénatomon hidrogénatommal he­lyettesítjük. Mindkét műveletet előnyösen po­láris szerves oldószerben, mégpedig az elsőt például dipoláris prolonmentes oldószerben, így dirnetil-formamidban, a másodikat pedig például protonos oldószerben, igy ecetsav­ban, hajtjuk végre. Az első műveletet elő­nyösen savmegkötő szer - például szervetlen bázis, így kálium-karbonát - a második mű­veletet pedig kevés sav - például hidrogén­­bromid jelenlétében hajtjuk végre. Az igy kapott észter vagy tioészter szervetlen bázissal vagy savval való hidroli­­zálását előnyösen vízben, poláris szerves ol­dószerben vagy ezek elegyében végezzük 0-50 °C hőmérsékleten. A keletkező észtert vagy tioésztert az aminnal, például ammóniá­val, előnyösen közömbös poláris szerves ol­dószerben, például alkoholban - igy metanol­ban vagy etanolban - szobahőmérsékleten vagy kissé magasabb vagy alacsonyabb hő­mérsékleten reagáltatjuk. A (I) általános képletű új vegyületeket egy másik eljárásmód szerint úgy is előállít­hatjuk, hogy (V) általános képletű vegyüle­tet -X, Y és Z jelentése az előzőekben megadott és D nitrocsoport, halogénatom, továbbá helyet­tesített vagy helyettesitetlen aril-oxi-cso­­port -(VI) általános képletű aminnal - n, Ri, R2, R> és A jelentése az előzőekben megadott - rea­gáltatunk, ezután a kapott vegyületet, amelynek (I) általános képletében A jelentése hidroxilcsoport vagy 1-6 szénalomos alkoxi­­vagy alkil-tio-csoport, kívánt esetben, a fent leírt módon olyan megfelelő vegyülelté ala­kítjuk, amely (I) általános képletében (a) A jelentése /RS-N általános képletű csoport, NRs Rs és Rí jelentése az előzőekben megadot­takkal egyezik, vagy ahol (b) A jelentése hidroxilcsoport. A fenti reakciót előnyösen közömbös Rzerves oldószerben, például éterben, így di­­oxánban, vagy poláros oldószerben, így ace­­tonitrilben, szobahőmérséklete és az oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten játszatjuk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 «

Next

/
Thumbnails
Contents